Mi a különbség az optimális és az ideális között?

"az optimalis a gyakorlatban elerheto legjobb allapot"

Tegyük hozzá, hogy adott cél elérése érdekében, adott feltételek (pl. költség) esetén. A gyakorlatban gyakran lehet az optimálisnál is jobbat létrehozni, csak gazdaságtalan lenne, nincs értelme.

A felvetett példák mutatják, hogy nincs "optimális" eset, pontosabban, ez hibás megjelölés.

A fogalmat csak valamire vonatkozóan lehet használni. Tehát előbb ki kell jelölni egy célt, utána beszélhetünk ennek az optimális (legjobb) megvalósulásáról.

Második probléma, hogy két különböző dolog, valami kivitelezhető, vagy képesek vagyunk kivitelezni. Itt használható a másik fogalom e két dolog megkülönböztetésére.

Vegyük a jelgenerátoros példát. A fizikában pontosan meghatározható, hogy mikor mi teljesül, azaz miféle feltételek kellenek egy állapot eléréséhez. Amennyiben ezt a fizikában, a szabályok által meghatározott dolgot végrehajtjuk, létrejön a kívánt cél. Például a torzításmentes jelátvitel. Ez az ideális eset, azt jelent, hogy az adott cél a fizika törvényei szerint lehetséges. Csakhogy tudásunk, képességeink végesek, nem tudunk ilyen készüléket gyártani. Ha az emberiség összes tudását figyelembe vennénk, és semmi más nem számítana, létre tudnánk hozni valamit, ez lenne az abszolút optimális (a lehetséges esetet, tehát az ideálisat legjobban megközelítő). A konkrét valóságban azonban mindig ezer más szempont is van. Például egy adott ország vagy cég sok mindent tud, de nem annyit, mint a világ. Ezért az ő jelgenerátora lokálisan lesz optimális (vagyis olyan, mit ő konkrétan képes készíteni). Van további szempont is. Például ő elő tud valamit állítani, de az annyiba kerül, hogy a megbízónak nem éri meg. Elkészül tehát az előbbihez képes rosszabb, de még mindig jó készülék. Ez a megbízó lehetőségeihez képest lesz lokálisan optimális (számára az a legjobb, amit még meg tud fizetni). Aztán van az az eset, mikor csak úgy gyártunk valamit. Ez hol ilyen, hol olyan, van egy átlaga, de a közülük legjobb se éri el az előbbi szintet. Itt (ha fontos) meg szokás adni hibahatárt vagy tűréshatárt, aminél jobban a termék nem térhet el a lokálisan optimálistól, mert ha igen, közönségesen hibásnak nevezzük.

Tehát ideális, amit a természet törvényei lehetővé tesznek. Globálisan optimális, amennyire az emberiség minden tudását latba vetve képes. Lokálisan optimális az, ami egy adott szempontrendszert figyelembe véve a legközelebb van a globálisan optimálishoz. Ennek csak akkor van értelme, ha konkrétan megadjuk a szempontrendszert is (például ennyi idő alatt készüljön el, vagy ennyinél ne legyen drágább, vagy mindkettő egyszerre).

"Hat ha gazdasagtalan, akkor az nem tul optimalis"

Mondjuk, hogy készül egy kis rádió készülék, amit áramkörileg megtervezett a fejlesztő csapat. Olyan ellenállás értékek jöttek ki, amikhez 1%-os pontosságú ellenállások kellenének, csak mondjuk azok ötször annyiba kerülnek, mint a 20%-osak, és ilyen árral már éppen nem éri meg gyártani. Újraszámolták 20%-os értékekkel, és kiderült, hogy így is teljesíti az elvárt működést és minőséget.

Ez az ideális? Nem. Optimális megoldás? A célt és a feltételeket tekintve nagyon is.