Magyarban passzív szerkezet (jövő időben)?

A példáid közül a "konyhanyelv" az, ami normális, a többi borzaszótan magyartalan. Emellett egy folyamatot a "konyhanyelv" szisztéma szerint kell leírni, így érthetö, és nyelvtanilag is így helyes.

A másik kettö borzasztóan eröltetett stílusú, egyáltalán nem pozitív.

Mellesleg magyarban a passzív szerkezet csak igen indokolt, ritka esetben elfogadható, egyébként nem jellemzö.

Pl. Az üzem megszűnik, a bérek csak június végén lesznek kifizetve.

Vagy: Aki nem dolgozik rendesen, az ki lesz rúgva.

Egy másik: Nem mondok neki semmit, mert ahogyan ismerem, még ő lesz megsértődve.

Ez egy ilyen betegség a magyar emberek fejében, hogy valami attól lesz "hivatalos" vagy "tudományos", hogy minél kifacsartabb. Így születnek az olyan rendőrségi mondatok, mint "a gyanúsítás alá vont személy ellen intézkedés foganatosítása történt".

A szakdolgozatban egy dolog kerülendő, a "laborszleng". (Szakterülete válogatja lehet hogy nem "labor", hanem "műhely" szleng, én természettudományos szakdogát írtam, ezért labor.)

Laborszleng alatt azt értük, amikor olyat mond az ember, hogy "1%-os gélen megfuttattuk a DNS-t", aminek tudományos megfelelője az, hogy a "1% agaróz/TBE gélelektroforézissel választottuk el a DNS mintákat.". De ezt nem kell még passzívba is tenni ("lett elválasztva a DNS minta"), különösen az a rossz, ha attól hiszed tudományosabbnak, hogy a laborszlenget teszed passzívba ("meg lett futtatva a DNS").

Szóval azt tanácsolom, hogy kerüld az ilyen passzívkodást. Nem azért, mert hibás volna, csak mert nem lesz tőle jobb, sőt inkább görcsös lesz. Inkább használj választékosabb igéket, csinál helyett készít vagy létrehoz vagy hasonló. (Csináltunk egy prototípust helyett sokka szebb az, hogy elkészítettük a prototípust.)

Megint csak, a szakdolgozotba olyasmit nem írunk, hogy "lehet meg lesz csinálva" (se olyat, hogy lehet megcsináljuk). "Munkánk folytatásaként a jövőben tervezzük még ezt meg ezt is elkészíteni."

A ’megpirításra kerül’ szerkezet a felsoroltak közül a leginkább kerülendő. A bürónyelv jellegzetessége, hogy többlettartalom és -jelentés nélkül tizenöt szóban fogalmazza meg, amit tíz szóban is meg lehetne.

A ’meg lesz pirítva’ szerkezet a közhiedelemmel ellentétben nem helytelen, de nem mindegy, mire, hogyan használjuk. Állapotkifejezésre tökéletes: ’le lesz festve’, ’ki lesz nyitva’, ’ki lesz hirdetve’, ’fel lesz szerelve’ stb. Oldalakon keresztül azért elég súlyos lehet.

A többes szám első személyű, általad konyhanyelvnek nevezett szerkezettel sincs semmi probléma. Persze szövegkörnyezet-függő, mennyire érdemes használni.

Ugyancsak a szövegtől függ, hogy lehet-e használni a többes szám harmadik személyű általános alanyt.

Ahogy egy hozzászóló írta, a hagyományos szenvedő szerkezet (piríttatik stb.) nagyon archaikusnak hat.

#8 na de ki készít furatot, ki metsz menetet?...

"általános alanyhoz" jó lehet a T/3, T/1, meg mindenféle "passzív" megoldások – helyzettől függő, hogy mikor mi –, de ezt az E/3-at, bevallom, nem értem...