A magyarban nincs szenvedő szerkezet. Akkor ezek meg mik?
A gyermek megszületik.
Az ajtó becsukódik.
A szék fel volt borítva.
Az első kettő nekem egy kicsit hasonlít a németben lévő werden+PP-re, azaz olyasmit fejeznek ki, ami folyamatban van és a befejezettség felé halad, csak az első régies. Ellentétben az utolsóval, ami inkább az angol be+PP és egy befejezett cselekvést, állapotot fejez ki.
Na azt mondjátok meg, hogyha tévedek, és ezek tényleg nem passzív mondatok, AKKOR MIK?
Germanizmusok. Így hívják.
A magyar nyelv elég rugalmas. Mindent fordítást kibír. A tőle távol állót is. Csak sokan ezt nem tudják, mert nem ismerik igazán a magyar nyelvet. A nyelvet tudni nem azonos a szavak jelentésének ismeretével.
Mindegyik? Akkor régebben hogyan mondták a születni igét?
-Janikám, mikor szült az anyukád?
Vagy mi? xd
Ezek közül az első az, ami is nyelvtanilag régebben a szenvedő szerkezet volt, de ma már legfeljebb néhány megrögzült formában maradt fenn (mint a példában). A becsukódik szerintem nem szenvedő szerkezet, legfeljebb visszaható, de jelentésileg nem ugyanaz, hiszen az ajtó becsúkodhat anélkül, hogy feltételeznék valamiféle szándékot valakitől arra, hogy becsukja az ajtót.
A "van ..va/ve" az az elterjedt forma, amit manapság a nyelvészek is egyfajta szenvedeő szerkezetként kezelnek, és amit sokan - tévesen - mindig hibásnak neveznek, holott legfeljebb az indokolatlan használata ellen lehet felszólalni.
szóval a van+va/ve még egy olyan nyelvtan, ami hivatalosan nincsen szabályok közé foglalva( :D ), és egyes emberek ezt, mások azt mondják rá?
Az -ódik -ődik szerintem pedig "passzív jelentést" hordoz magában.
Az ajtó becsukódik. - Az ajtót becsukják/Valaki becsukja az ajtót. Nem számít ki vagy mi vagy milyen szándékkal csukja be, a folyamat lényeges, nem az alany. Pont mint a passzív az idegen nyelvekben, erre már merném rámondani, hogy a németektől vettük át(Ha németet tanulsz ott van mondjuk az "Es wird getanzt" ami tényleg csak annyit jelent, hogy eltáncolódik)
"szóval a van+va/ve még egy olyan nyelvtan, ami hivatalosan nincsen szabályok közé foglalva( :D ), és egyes emberek ezt, mások azt mondják rá?"
- Hivatalosan semmilyen nyelvtan sincs szabályok közé foglalva, mert a nyelvhasználatot nem a parlament hagyja jóvá, hanem a beszélők.
"Az -ódik -ődik szerintem pedig "passzív jelentést" hordoz magában.
Az ajtó becsukódik. - Az ajtót becsukják/Valaki becsukja az ajtót. Nem számít ki vagy mi vagy milyen szándékkal csukja be, a folyamat lényeges, nem az alany. Pont mint a passzív az idegen nyelvekben, erre már merném rámondani, hogy a németektől vettük át(Ha németet tanulsz ott van mondjuk az "Es wird getanzt" ami tényleg csak annyit jelent, hogy eltáncolódik)"
- Akkor legyen neked igazad. Nem kell értelmezni más gondolatát, de akkor nem is kell rákérdezni.
Az, hogy a magyarban nincs szenvedő szerkezet, nyelvi babona. Soha ne hallgass arra, aki ezt mondja, még ha magyartanár is az illető. (Az ország szégyene, hogy a magyartanárok nagy része ennyire tudatlan. Ha költészet helyett idegen nyelveket tanulmányoznának, ők is rájönnének erre.)
Amit mondtál, teljesen korrekt; ezek mind a magyarban létező módszerek szenvedő képzésére:
-tatik, -tetik
-ódik -ődik
létige + -va, -ve
Ebből a "születik" szerintem a "szültetik" rövidülése, de ezt nem tudom megerősíteni, úgyhogy ne vedd kézpénznek.
Előző téma egyébként:
http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg__nyelvek__..
5-ös: a határozói igeneves szerkezet már a középkorból kimutatható, amikor még sokkal kisebb volt a német nyelvi hatás.
Beszélek németül, és a németben nincs olyan, hogy határozói igenév. Csak főnévi és melléknévi igeneve van.
A 6-os listájához hozzácsapnám a hivatali nyelvben járatos -ásra, -ésre került kerülgetős szerkezetet.
A magyarban igenis is van szenvedő szerkezet. Nem mindent lehet körülírással vagy átfogalmazással elmondani úgy, hogy pont ugyanazt jelentse. Pl.
Be van zárva a bolt = épp nincs nyitva
Bezárták a boltot = beszüntették a működését
A bolt bezárt = beszüntették a működését
Hozzá kell tenni, hogy a a harmadik személyű töbesszámozás (amit tanárok erőltetni szoktak, ha a létige + -va,-ve szóba kerül) IS a konkrét személyű formulától jelentésében jelentősen különböző, szenvedővagy legalábbis hozzá hasonló nyelvi szerkezet.
Amikor azt mondod:
Ellopták a tárcámat.
1896-ban, amikor a távírót feltalálták,...
A rendőrség rájött, hogy a felügyelő nem öngyilkos lett, hanem megölték...
stb.
lényegében ugyanúgy a passzívra vonatkozó nyelvi logika érvényesül.
A tárcám vagy elveszett, vagy ellopták...
-> nemcsak hogy ismeretlen "valakiről" beszélsz, akiről nem tudod, hogy hány személy, de valószínű erősen, hogy csak egy, és a tbsz csak az ismeretlénségét hangsúlyozza, de a tárgyon (a tárcán) és annak ellopásán van a figyelem és a hangsúly, sokkal inkább az az "alanya" a mondatnak, ha nyelvtani elemzéssel nem is.
1896-ban, amikor a távírót feltalálták,...
-> itt konkrétan TUDOD, hogy hogy egy személyről (Marconi) van szó. Miért indokolható egyáltalán a többesszám?
Szintén azért, mert a mondat szempontjából másodlagos, hogy ki találta fel. Megint csak a mondat tárgya és ami azzal történik van a figyelem középpontjában.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!