A tudomány miért nem tudja még mindig megfejteni a személyiség titkát?

#12, Ez már régóta ismert tény, hogy a genetika nagyban meghatározza a temp... de ugyan úgy a környezet is.

A pontos %-okat nem ismerjük.

"A tudomány jelenlegi állása szerint az emberi személyiség alakulásában nagyjából hasonló szerepet játszik, hogy milyen géneket örököltünk, és milyen környezetben nőttünk fel, amit a kísérletben elszakított testvérek története is alátámaszt."

A cikk állítása szerint "nagyjából hasonló" ezt közel 50-50%-nak gondolnám. Csak azt nem értem ezt mitől támasztja alá a hármasikrek esete.

Ebből a rendkívül alacsony elemszámú titkosított kísérletből pont az derül ki, hogy nem tudjuk pontosan hány %... de elképzelhető, hogy a genetika erősebb, mint eddig hittük.

Ezer befolyásoló tényező lehet, még az ikreknél is... szóval amíg nincs hiteles,valid jól dokumentált eredmény, addig csak egy érdekes doksifilm ami akár lehet fake is

Érthetően: Nincs elfogadott publikáció a témában. Addig a válasz, nem tudjuk... talán 2066-ban többet tudunk majd.

Igen, de a kísérleten kívül, korábban is volt néhány hasonló sztori. Olyan ikrekről akik nem tudtak egymásról és annyi mindenben egyeztek amit már nem lehet véletlenekre fogni. Bár ezeket nem biztos hogy a személyiség részének kellene tekinteni, nagyrészt ízlések és szokások, amiről pedig a legtöbben azt gondolnánk sokkal inkább a környezeti tényezők befolyásolják, de úgy néz ki mégsem. Lehet úgy igaz az az elképzelés, hogy közel azonos módon van hatassal mindkettő, hogy bizonyos tulajdonságokat (mint amilyen az ízlés és szokások), kizárólag genetikai tényezők adják, de a világnézet vagy az értékrend kizárólag a neveltetésen múlik. Azt mondják ez a két dolog dinamikusan alakítja ki a személyiséget, de az ilyen ikres sztorik ennek is ellentmondanak. Szóval nem az van, hogy kicsit ez is, kicsit az is hatással van, hanem hogy bizonyos dolgok nagyon is statikusan rögzültek, függetlenül a külső hatásoktól.

Szerintem a kérdező lehet pont erre gondolt. Nem arra, hogy mitől vagyunk olyanok amilyenek, hanem hogy kimérhető-e a személyiség egésze. Vagy lesz-e majd egyszer egy egységesen elfogadott meghatározása annak, hogy mit nevezünk személyiségnek?

Az ikres kísérletről sem tudjuk, hogy mennyire volt nagyszabású! Asszem 4 eset van ami tuti az ő művük. De ki tudja mennyi volt (van) még...

Nagyon durva esetben lehet 10-30 de ez akkor is kevés, ahhoz, messzemenő következtetéseket vonjunk le. Legalább 500-1000 esettel kéne megvizsgálni, hogy valamennyire ki lehessen szűrni az igazságot. És lehessen mondai egy nagyjából-i arányt a genetika/nevelés kérdésére...

Ezért is írják az 50-50%-ot mert nem szembetűnő a eltérés. A hármasikrek is eltérő személyiségű volt. Ezt a feleségeik teljesen természetesen magyarázzák. A dokufilm végére is az lesz a meggyőződésünk, hogy mennyire más emberek is ők. Maximum a hajlamok voltak meg bennük ugyan úgy. De teljesen máshogy élték meg, vagy kezelték ezeket a genetikai sajátosságokat.

#19, Kihagytad a neurobiológiát, fejlődésbiológiát, genetikát. Sok esetben több infót szűrhetünk le két agyról, mikro szinten...akár egereknél, főenlősökníl mint tesztekkel embereknél. Ráadásul ott több ezres elemszámokkal is lehet dolgozni, tiszta tenyészvonalakkal.

Ez a kísérleti pszichiátria, neurobiológia területe is.

Nagyban pedig a szociológia, antropológia, data science foglalkozik ezzel.

...de a kérdés indefinit.