Mi a közbeszéd és a nyelvjárás? Ugyanaz a kettő?

Az első választ kicsit kiegészítve pl. a dél-alföldi nyelvjárásra jellemző az ö-zés: embör, Szöged. A Tisza–Körös-vidéki nyelvjárásra jellemző az i-zés: píz (pénz), szíp (szép), vagy a e-zés: ser (sör), veder (vödör), perkelt (pörkölt).

A közbeszédnek van valóban olyan értelme, hogy azon témák, amelyekről általánosságban gyakran beszélnek. Pl. ma közbeszéd tárgya a migráció, az egészségügyi rendszer állapota, a klímaváltozás, vagy az Európai Unió jövője.

De a közbeszéd jelenti azt a köznyelvet, amin az emberek általában beszélnek, elkülönülve az irodalmi nyelvtől. Ez kiejtését tekintve az – fogalmazzunk úgy – irodalmi nyelv kiejtését követi leginkább, de szóhasználatában eltérhet tőle. Pl. irodalmi nyelven a fővárost fővárosnak, vagy Budapestnek „illik” mondani, de a közbeszédben – főleg vidéken – hívják Pestnek is (akkor is, ha a budai oldalról van szó). Vagy amit irodalmi nyelven leginkább merevlemeznek hívunk, azt a közbeszéd szokta vinyónak hívni.