Szerintetek lehetséges, hogy az életünk egy szimuláció? Mi a véleményetek ezekről az elméletekről?

# 16/20 2*Sü

Ha a kétrés kísérletben megpróbálod megmérni, hogy a részecske melyik résen megy át, akkor a mérésed kihatással van a részecskére. De ha nem méred meg, hogy melyik résen megy át, akkor is átmegy"

V: Nem kell megmérni, elég ha csak megfigyeled. Ilyankor nem hatsz az elektronra és mágis összeugrik. Ha nem figyeled meg, akkor is átmegy csak máshogyan.

-

----A megfigyelés nem teszi valóságosabbá a megfigyelt részecskét, csupán arról van szó, hogy *máshogy* viselkedik a részecske, nem arról, hogy nem létezik."

V: A megfyigelés valóságossá teszi abban az értelemben, hogya kkor válik anyagivá azaz részecskévé, addig csak hullám...

-

---"Maga a kétrés kísérlet, illetve annak eredménye igaz. Az interpretációd, az a kijelentés, hogy a megfigyeléstől lesz valami anyagi természetű, az meg nem igaz. Maximum az derül ki belőle, hogy az anyagról más képed van, mint amilyen valójában az anyag. De ez a te problémád, nem a világé."

V: Nem tudod mit jelent az anyag fogalma. Az anyag a részecskét jelenti, akkor anyagi. Amíg hullám addig anyagtalan. Megfigyelés során ugrik össze a hullámfüggvény, akkor lesz részecske azaz anyagi.

-

----"Nota bene a játékos példád is sántít, sok játékban akkor is kölcsönhatnak a játék különböző objektumai egymással, ha éppen az nem jelenik meg a képernyőn. Van persze olyan játék, ahol ezt bénán oldották meg, "

V: Maga a grafikus kép akkor jelenik meg, ha megfigyeled. Van egy mondás fizikusok közt, hogy a Hold ha nem nézed nincsen, ha ránézel ott lesz. A béna játékokat pedig hagyd. Próbáld megérteni a fizikát

-

----Alapvetően és általánosságban nem az. Bizonyos tulajdonságok kvantáltak, bizonyos tulajdonságok meg nem. A tér és az idő pl. az elképzeléseddel ellentétben nem kvantált. Lásd az előző válaszomat. Az lehet, hogy nem sima és nem lineáris, de minden megfigyelésünk arra utal, hogy folytonos."

Mindenk kvantált. Az idő is a tér is. Sőt ! A vákkum energiafluktuációja is. Kezdjük ott, hogy le sem tudsz menni Planck távolság alá, pedig alatt sincs semmi. Jó ne a relatívitáselmélettel gyere, mert abban pl energiamengaradás sincs, amit te elfogadsz. A rel. elmélet az klasszimus

-

-----"Létezik. És? Igen, egy olyan jelenségről van szó, ami ritkán nyilvánul meg a mi hétköznapjainkban, így nincs felkészülve az agyunk arra, hogy ezt a jelenséget megértsük"

V: Létezik. Ez azt jelenti, hogy más feldolgozórendszer végzi azonnali sebességgel az adatokat, mint amit mi érzünk. Leírtam korábban...

Nem lehet anyagi az azonnali távolbahatás, akkor minden egyhelyen van. Hol? Itt a szimulációban.

-

---"De még ha ezek igazak is lennének. Mi az az racionálisan belátható következtetés, ami miatt:

1. az anyagnak akkor is léteznie kell, mikor nem figyeljük meg,

2. a világunk nem lehet kvantált,

3. a kísérteties távolbahatás nem létezhet?"

V: 1. Tudósok szerint a világ nem is létezne, ha nem figyelnénk meg. Csak a megfigyelés révén lesz anyagi addig minden csak hullám, rezgés.

2. A klasszikus világ nem lehet kvantált. Folytonosnak kell lennie. Miért? Mert ha van ok és okozat, akkor az okozatnak jelen kell lennie. Ha nincsen bizonyos kvantumszünetekben, akkor ott valami test vagy mező kényszeríti erre lásd Newton I törvénye. De mivel a h->0-ban a kv->kl ezért nincs más külső hatás vagyis csak digitális lehet

Zseniális, nem? :Xd

3.Azonnali távolbahatás létezésekor az anyag feletti rendezőelvnek kell lennie. Ez lehet spirituális is, akár egy holografikus univerzumban, de lehet digitális is.

# 17/20Miquel nevű felhasználó válasza:

Ehhez szükség lenne egy "felsőbb hatalomra", akik szimulálják a mi létünket"

V: Képzeld nem mi vagyunk a legokosabbak ! Fel kell adni az egot...

# 18/20 Alex Fly nevű felhasználó válasza:

Ha tudok érveket felhozni mellette, akkor az az ellene szóló bizonyíték...

Ha szmuláció, akkor azt belülről nem fogod kimutatni. Ha ki tudod, akkor a szimuláció nem tölti be a szerepét..."

V: Egy számítógépes játékban is vannak jelei, hogy ők csupán szimulációk. Ugyanúgy képesek vagyunk megérteni ezeket a jeleket. A Mandela effektus ékes bizonyítéka a szimulációnak. Nem csak kvantumfizikai, hanem konkrét az életben megnyílvánulóak is.

"vannak jelei, hogy ők csupán szimulációk."

"A Mandela effektus ékes bizonyítéka"

=> FALS érvelés, minden alap nélkül. A jelből hirtelen ékes bizonyíték lett? Hogyan?

Még egy dolog: attól, hogy esetleg digitális, még nem lesz garantáltan szimuláció.

Másrészt analóg számítógépek is léteznek, tehát analóg világ is lehet szimuláció.

@23:" Egy számítógépes játékban is vannak jelei, hogy ők csupán szimulációk. Ugyanúgy képesek vagyunk megérteni ezeket a jeleket." -kívülről. De ha mi is a szimuláció részei vagyunk, akkor nem, hacsak valami nagyon el nem lett cseszve...

A másik, hogy a felvetett jelek valóban az Univerzumhoz tartoznak, vagy annak jelei, ahogyan érzékeljük azt? Ha van egy mesterséges intelligenciánk, amely egy digitális számítógépen fut, akkor számára egy analóg világegyetem is digitális lesz...

> Nem kell megmérni, elég ha csak megfigyeled

megfigyelés = mérés

> A megfyigelés valóságossá teszi abban az értelemben, hogya kkor válik anyagivá azaz részecskévé, addig csak hullám

De létező, valóságos hullám. Nem arról van szó, hogy ha nem figyelem meg, akkor nem létezik, hanem hogy mások a jellegzetességei, máshogy viselkedik. Létező, anyagi természetű, csak az anyagnak nem abban a formájában létezik, amit te önkényes módon kikiáltottál az anyag létezésének követelményeként. Nem az anyaggal van baj, hanem az anyag fogalmával, ahogy te gondolsz rá. Az, hogy a székely bácsi szerint a nő nem ember, a sör nem alkohol, attól még a nő ember, a sör meg tartalmaz alkoholt. Nem a nővel, vagy a sörrel, hanem a székely bácsinak a világról alkotott képével van bármiféle probléma is.

> Nem tudod mit jelent az anyag fogalma. Az anyag a részecskét jelenti, akkor anyagi. Amíg hullám addig anyagtalan.

- Tanárnő, mit jelent az, hogy elvont fogalom?

- Olyan dolog, amit nem lehet megfogni.

- Értem, akkor az izzó vasgolyó elvont fogalom.

Na itt a probléma. Az anyagot, mint fogalmat egy jóval primitívebb világképből örököltük. Valamennyire ezt meg lehet feleltetni a mai fizikai fogalmainknak, ma is használatos, de a fogalom tartalma változott az évek során, ahogy a hétköznapi értelemben vett anyag felépítéséről egyre pontosabb és pontosabb képet kaptunk. Anyagnak ma legtöbbször a részecskék egy csoportját értjük, a fermionokat. Hogy a bozonok - pl. a foton - anyag-e? Definíció, meg nézőpont kérdése, ezért inkább használjuk rá a foton, vagy gyűjtőnevén a bozon fogalmát.

Az elektron pl. fermion, az anyagot felépítő részecske. Mikor átmegy az elektron a kétrés kísérletben a két résen, akkor hullámtermészetű viselkedést mutat. De attól ő még elektron marad, az anyagot alkotó egyik részecske. A tulajdonságait megőrzi, sőt hullámként is ezen tulajdonságok alapján viselkedik. Pl. az elektron nem kering az atommag körül, hanem ugyanúgy szuperpozícióban van, határozott pozíciója és sebessége csak a mérés - megfigyelés, kölcsönhatás - során lesz. De addig is lesz töltése, ennek megfelelően fog viselkedni. Lesz spinje, a Pauli-féle kizárási elv vonatkozik rá, még ha a pozíciója és sebessége történetesen nem egy fix, határozott tulajdonság, hanem egy valószínűségi függvénnyel leírható tulajdonság.

Hogy neked ez nem anyag, hát bánja kánya. Attól, hogy valami hullámszerűen viselkedik, attól még anyag. Hogy neked nem az, hát semmi baj, nem jelent nagyobb gondot, minthogy a székely bácsinak a sör nem alkohol.

> Van egy mondás fizikusok közt, hogy a Hold ha nem nézed nincsen, ha ránézel ott lesz

A fizikusok közt a legritkábban. Ez alapvetően filozófiai kérdés, nem fizikai. A tudományt viszont ez nem érdekli, mert falszifikálhatatlan - eldönthetetlen -, pl. ha becsukom a hűtőt, akkor is léteznek a benne lévő dolgok? Egyáltalán létezik rajtam kívül bármi is (szolipszizmus)? Mindenki ugyanazt a valóságot éli, vagy mindenki a sajátját? Mi az, ami létezik, és mi az ami nem? Lehet ezekkel könyveket teletölteni, töltöttek is tele könyveket, meg nem is haszontalan ezen néha tűnődni, de mégis van az embereknek egy ha nem is jól definiált, kissé homályos, de mégis meghozott konszenzusa, hogy mit tekintünk valóságosnak. A Hold létezik, ha nem látja senki? 100 emberből 98 azt fogja válaszolni, hogy igen. Lehet, hogy személyesen nem látod, éppen nem nézi, nem méri senki, de közvetett módon érzékeljük a kölcsönhatások révén. Pl. hogy attól, hogy nem nézzük, még van ár-apály jelenség. Attól, hogy nem nézzük, attól még fény ver vissza, utólagosan is vissza lehet következtetni a létezését.

> Mindenk kvantált. Az idő is a tér is. Sőt !

Ne zavarjon, hogy adtam egy teljesen logikus levezetést arról, hogy bár sok tulajdonság kvantált, a téridő biztos, hogy nem az, ha a jelenlegi ismereteink alapján akarjuk eldönteni, hogy kvantált-e vagy sem. Én nem csak leírtam a véleményemet ezügyben, hanem letettem mellé érveket, hogy ha kvantált lenne, annak milyen megfigyelhető következményei lennének, márpedig a megfigyeléseink nem passzolnak ehhez. Ha vitázni akarsz, hozz fel ellenérveket az enyémmel szemben, vagy hozz további érveket amellett, hogy a tér kvantált. Mert az, hogy leírod újra a véleményedet, az semmit nem tesz hozzá az igazság kereséséhez.

~ ~ ~

> V: 1. Tudósok szerint a világ nem is létezne, ha nem figyelnénk meg. Csak a megfigyelés révén lesz anyagi addig minden csak hullám, rezgés.

Hát de a hullám és a rezgés az nem létező dolog? Nyilván nem a te XIX. századi anyag elképzelésednek megfelelően az, de attól még hogy - nagyon leegyszerűsítve - valami hullám, rezgés, attól még létező hullám és létező rezgés. De továbbra sem látom azt az érvet - azon kívül, mert csak -, hogy a valóság miért ne lehetne ilyen természetű?

> 2. A klasszikus világ nem lehet kvantált. Folytonosnak kell lennie.

Továbbra sem látom azt a fizikai bizonyítást, ami szerint ellentmondásra vezetne, ha bizonyos fizikai tulajdonságok kvantáltak lennének.

> Mert ha van ok és okozat, akkor az okozatnak jelen kell lennie.

Ok és okozat csak annyit jelent, hogy az ok időben megelőzi az okozatot, illetve hogy az okból törvényszerűen következik az okozat.

Itt egy program:

1. Legyen „a” értéke véletlenszerű.

2. Legyen „b” értéke 0.

3. Legyen „c” értéke „a*b”.

Tessék: Mivel b értéke nulla, azért c értéke is nulla lesz. A 2. lépés az ok, a 3. lépés az okozat. Attól, hogy nincs 2 és feledik lépés, attól még van ok-okozati viszony b és c értéke között.

Nota bene: Az egész fizika nem más, mint ok-okozati viszonyok feltárásának folyamat. Van is eredménye, millió és egy különböző ok-okozati összefüggést fedeztünk fel, öntöttünk képletekbe. Ha igaz lenne, hogy egy digitális világban nincs ok-okozati viszony, akkor - mivel a mi világunkban van - ez önmagában cáfolná a digitális világ elképzelését. De nem, mert az analóg és a digitális világban is van ok-okozat ugyanúgy.

> De mivel a h->0-ban a kv->kl ezért nincs más külső hatás vagyis csak digitális lehet

Ez értelmezhetetlen annak hiányában, hogy mit mivel jelölsz.

> Azonnali távolbahatás létezésekor az anyag feletti rendezőelvnek kell lennie.

Nem csak a kísérteties távolbahatás létezésekor, hanem úgy általában. Van rendező elv, ezt hívjuk úgy, hogy a fizika törvényei. Pl. ilyen rendező elv, hogy adott ellenállásnál a feszültség és az áramerősség hányadosa állandó. Ez egy rendező elv. Ezt az állandót hívjuk az anyag ellenállásának. A törvény meg mindig az, hogy R = U / I. A kísérteties távolbahatás működésének is megvan a rendező elve. Ha nem baj, nem írom fel képlettel.

~ ~ ~

De akkor hangsúlyozom újra: Nincs olyan bizonyíték, hogy bármilyen jelenség ne lehetne valóságos, csak és kizárólag szimulált. A szimuláció algoritmusa és a valóság fizikai törvényei között nincs módszer különbséget tenni.

# 23/25vannak jelei, hogy ők csupán szimulációk."

"A Mandela effektus ékes bizonyítéka"

=> FALS érvelés, minden alap nélkül. A jelből hirtelen ékes bizonyíték lett? Hogyan?

"

V: Nem fals. Van egy csomó kvantumfizikai tény, ami mind abba az irányba mutat hogy egy szimuláció. És van olyan valós élmény, ami szintén ezt támasztja alá. Olvass utána mit is jelent a Mandela-effektus és hogyan támasztja alá ez is, azt hogy szimulációban élünk.

-

----"Még egy dolog: attól, hogy esetleg digitális, még nem lesz garantáltan szimuláció.

Másrészt analóg számítógépek is léteznek, tehát analóg világ is lehet szimuláció."

V: Pont mert digitális az univerzum ez jelenti azt hogy szimuláció. Gondold végig nincs semmi oka hogy digitális legyen. A kvantumfizika szélsőséges helyzete ez a klasszikus világ. Ez azt jelenti, hogy nem kell más erő vagy test ami megváltoztassa a részecskék mozgásállapotát, csak a kvantumosság, az hogy digitális. Ugrálnak az elektronok és kvantált minden. Leírtam süsünek is kifejtve olvasd el.

Ha szerinted van analóg számítógép, akkor ezzel azt akarod mondani, hogy naná hogy szimuláció ? :XD

-

# 24/25 Alex Fly nevű felhasználó válasza:

@23:" Egy számítógépes játékban is vannak jelei, hogy ők csupán szimulációk. Ugyanúgy képesek vagyunk megérteni ezeket a jeleket." -kívülről. De ha mi is a szimuláció részei vagyunk, akkor nem, hacsak valami nagyon el nem lett cseszve..."

V: Nézd a példámat. Saját tapasztalat korábbról. Játszok a WoT nevű PC-s játékkal. Tankok harcolnak pályákon. Időnként jönnek a patchek/frissítések és vannak pályák, ahol már nem lehet ugyanabban a pozícióban sniperkedni/mesterlövészkedni, mert a pályát ott megváltoztatták. Én mint játékos szilárdan emlékszem, hogy onnan lehet snipeolni. Úgy állok be autómatikusan a csata elején mert azt szoktam régebben csinálni. A fű is olyan, hogy kitaposta a tank és nem nő semmi. Egy csomó dolog arra mutat, hogy ott lehetett lődözni. Viszont ha belűlről megnézem ami rendelkezésemre áll a pályákat, a kistérképet azt látom megdöbbenve, hogy ott sosem lehetett volna ezt csinálni. Ez a Mandela-effektus.

Ne egyfajta szimuláció lehetőséget képzelj el ! Kawking szerint a lelkünk valóságos, amiben élünk az a szimuláció, persze lehetnek ennek különféle módozatai. Isten a szimuláció ura, aki mindenható = mindenhol hat a szimulációban és bármit megtehet. Az is lehet hogy már egy ideje csak immel-ámmal javítgatja ezt a fércművet, mert lemondott rólunk vagy eleve be sem fizettünk egy rendes szimulációra 15 milliárd éve :XD

-

# 25/25 2*Sü nevű felhasználó válasza:

> Nem kell megmérni, elég ha csak megfigyeled

megfigyelés = mérés"

V: Érdekes, hogy annyira odafigyelsz magadra, hogy bő szókincsed legyen, de hogy egyszerűen megérts alapvető kísérleteket már nem. A megfigyelés NEM mérés. Elég megfigyelni egy elektront hogy részecske legyen. Fent elmagyárztam hogyan...

-

----"> A megfyigelés valóságossá teszi abban az értelemben, hogya kkor válik anyagivá azaz részecskévé, addig csak hullám

De létező, valóságos hullám. Nem arról van szó, hogy ha nem figyelem meg, akkor nem létezik, hanem hogy mások a jellegzetességei, máshogy viselkedik. Létező, anyagi természetű, csak az anyagnak nem abban a formájában létezik, amit te önkényes módon kikiáltottál az anyag létezésének követelményeként. Nem az anyaggal van baj, hanem az anyag fogalmával, ahogy te gondolsz rá. Az"

V: Létező hullám, azonban a hullám nem anyag ! Az első googlés kvantumfizika kisfilmban is elmagyarázza egy fizikus. A hullám az nem anyagi. Létező inoformáció, rezgés az elemi részecske, de nem anyagi. Majd amikor megfigyeljük összeugrik és részecske lesz, akkor lesz anyagi természetű. Nem érted a fogalmak tartalmát

Egy valószínűségi hullám valójában az elemi részecske.

-

---"Na itt a probléma. Az anyagot, mint fogalmat egy jóval primitívebb világképből örököltük. Valamennyire ezt meg lehet feleltetni a mai fizikai fogalmainknak, ma is használatos, de a fogalom tartalma változott az évek során, ahogy a hétköznapi értelemben vett anyag felépítéséről egyre pontosabb és pontosabb képet kaptunk"

V: Az a baj, hogy ha kimondják hogy kettős természete van, te nem érted meg, hogy miért kettős. Mert anyagi és nem anyagi. Az elemi részecskék tudnak hullámok és részecskék lennei, de nem egyszerre. Vagy az egyik vagy a másik. Hol anyagi, hol pedig valószínűségi hullám. Te azt az információt, hogy elektron az anyaggal azonosítod, meg a valószínűségi hullám fogalmát is anyaggal azonosítod. Ez a baj ! :P

-

-----"Az elektron pl. fermion, az anyagot felépítő részecske. Mikor átmegy az elektron a kétrés kísérletben a két résen, akkor hullámtermészetű viselkedést mutat. De attól ő még elektron marad, az anyagot alkotó egyik részecske. A tulajdonságait megőrzi, sőt hullámként is ezen tulajdonságok alapján viselkedik. Pl. az elektron nem kering az atommag körül, hanem ugyanúgy szuperpozícióban van, határozott pozíciója és sebessége csak a mérés - megfigyelés, kölcsönhatás - során lesz. De addig is lesz töltése, ennek megfelelően fog viselkedni. Lesz spinje, a Pauli-féle kizárási elv vonatkozik rá, még ha a pozíciója és sebessége történetesen nem egy fix, határozott tulajdonság, hanem egy valószínűségi függvénnyel leírható tulajdonság"

V: Pontosan fogalmazva ! Az elektronnak vannak kvantumszámai ; spin, töltés, nyugalmi tömeg. De nem anyagi. Hullámszerű viselkedése van - szokták mondani ismeretterjesztő művekben - mert egy valószínűségi hullám ! Az elektron mivel hullám, amíg nem figyeljük meg nullánál nagyobb valószínűséggel nyúlik tovább abból az anyagból amit alkot. Nem ér véget az atom határán, ha lehet ezt mondani. Bizonyos valószínűséggel még az én atomjaim is a Holdon is vannak. Ilyet anyag nem tud. Az elektron egyszerre részecske vagy hullám. Amikor kilövik, akkor mivel nem figyelik szétterül hulámmá. Átmegy mindkét résen egyszerre, mint egy hullám. Anyag ilyet nem tud, miközben meghatározott kvantumszámai vannak pl töltés... aztán mint hullám interferál magával és becsapódik az ernyőn mint hullámképet rajzolva. Mivel az ernyőn figyelik, így részecske nyomot hagy. Ez evidens...

-

----"A fizikusok közt a legritkábban. Ez alapvetően filozófiai kérdés, nem fizikai. A tudományt viszont ez nem érdekli, mert falszifikálhatatlan - eldönthetetlen -, pl. ha becsukom a hűtőt, akkor is léteznek a benne lévő dolgok? "

V: A valóság mit ér filozófia nélkül ? Az élet értelme, hogy hol fogsz nyaralni, mennyire jön be neked egy nő, hol szeretnél alkotni mit ér ha puszta értéktelen számok, szavak sorozata? A filozófia tölti meg a számokat tartalommal

-

---"Ne zavarjon, hogy adtam egy teljesen logikus levezetést arról, hogy bár sok tulajdonság kvantált, a téridő biztos, hogy nem az, ha a jelenlegi ismereteink alapján akarjuk eldönteni, hogy kvantált-e vagy sem. Én nem csak leírtam a véleményemet ezügyben, hanem letettem mellé érveket, hogy ha kvantált lenne, annak milyen megfigyelhető következményei lennének, márpedig a megfigyeléseink nem passzolnak ehhez"

V: nem írtál olyat le ami ellentmondana, annak amit mondtam. Nézd meg a monitort. Az is pixeles. Kvantált legkisebb tovább oszthatatlan egységekből állnak, mint az univerzum. Ott is tud terjedni a fény ugyanúgy, ahogy a valóságban. Sok lehetőség van ami kikerüli az okoskodásod. Lehet a téridő nem olyan szerkezető mint hiszed.Lehet egy holografikus világban élünk és valóság teljesen más. Lehet az azonnali sebeségű távolbahatás megoldja. Bármi lehetséges.

-

----" De továbbra sem látom azt az érvet - azon kívül, mert csak -, hogy a valóság miért ne lehetne ilyen természetű?"

V: Mert nincsen rá oka. Leírtam, olvasd végig. A kvantumfizika szélsőséges esetben átmegy klasszikusba, amikor a kvantáltság eltűnik. Nincsen semmi kívülálló test vagy mező, ami a részecskék mozgásállapotának megváltoztatására kényszerítené őket, viszont mégis ez történik. Csak a kvantáltság okozza ezt. A digitális világ pont ilyen...

-

----". Ha igaz lenne, hogy egy digitális világban nincs ok-okozati viszony, akkor - mivel a mi világunkban van - ez önmagában cáfolná a digitális világ elképzelését. De nem, mert az analóg és a digitális világban is van ok-okozat ugyanúgy."

V: ez így értelmetlen megfogalmazás és hamis is. Ki mondta, hogy egy digitális világban nincsen okozatL?

-

---"> De mivel a h->0-ban a kv->kl ezért nincs más külső hatás vagyis csak digitális lehet

Ez értelmezhetetlen annak hiányában, hogy mit mivel jelölsz."

V: egyszerű fizikai jelölések. Leírtam fent

-

----"Nem csak a kísérteties távolbahatás létezésekor, hanem úgy általában. Van rendező elv, ezt hívjuk úgy, hogy a fizika törvényei. Pl. ilyen rendező elv, hogy adott ellenállásnál ...enállásának. A törvény meg mindig az, hogy R = U / I. A kísérteties távolbahatás működésének is megvan a rendező elve. Ha nem baj, nem írom fel képlettel."

V: információs rendező elvre gondolok. Ha létezik azonnali távolbahatás/kommunikáció, akkor azt valamilyen rendszernek kell rendeznie elvek szerint, de ez a rendszer nem lehet anyagi tudnillik az anyagi hatások végsebessége a vákuum C. Egy digitális világban minden egy helyen van

-

---"De akkor hangsúlyozom újra: Nincs olyan bizonyíték, hogy bármilyen jelenség ne lehetne valóságos, csak és kizárólag szimulált. A szimuláció algoritmusa és a valóság fizikai törvényei között nincs módszer különbséget tenni."

V: Kevered a valóságost és anyagit. A monitoron valóságos képet látsz, de szimuláció része. Nem anyagi az agyban futó szimuláció hanem egy program része. A kvantáltság azt jelenti nem valóságos a világunk, nem anyagi, hanem egy szimuláció része.Úgy érzem újra kellene tanulnod a fizikát.

> V: Érdekes, hogy annyira odafigyelsz magadra, hogy bő szókincsed legyen, de hogy egyszerűen megérts alapvető kísérleteket már nem. A megfigyelés NEM mérés.

Hogy lehet megfigyelni úgy, hogy semmit nem mérünk? Hétköznapi értelemben megfigyelni - megnézni - valamit annyit jelent, hogy van egy tárgy, az kölcsönhat - esetleg kibocsát - fényt és a szemünk ezt méri meg. Nem mérőszámmal, de az agyi ingerület jelerősségét akár kvantitatív méréssel is meg lehetne állapítani. A kétrés kísérletben az, hogy megfigyeled, hogy melyik résen megy át a részecske, akkor valamijét megméred. A mérésed közvetett eredménye meg vagy egy 0 lesz, hogy 0 darab részecske ment át ott, vagy nem nulla, azaz legalább egy részecske átment ott.

Nincs olyan megfigyelés, ami nem mérés. Tulajdonképpen mindkettő kölcsönhatáson alapszik. De ha tudsz olyan megfigyelést, ami nem mérés, hozhatnál fel példát, mert érvet most sem írtál, csak kijelentettél valamit.

> V: Létező hullám, azonban a hullám nem anyag ! Az első googlés kvantumfizika kisfilmban is elmagyarázza egy fizikus

Aham… Kisfilmben… Egy laikusoknak szánt kisfilm általában egyszerűsít, olyan interpretációt használ, ami könnyen érthető, de egyben sántít is. Ahogy írtam a kvantumfizika standard modellje annyit állít, hogy:

[link]

Ebben sehol nem látom az „anyag” szót. Hogy mit nevezel annak, az definíció kérdése. És a definíció változott idővel. A klasszikus fizikában anyag az, aminek tömege és térfogata van. A kvantumfizikában ez azért nem magától értődő, nem is nagyon szokták direktben az anyag szót használni, maximum interpretációként valamilyen jelzővel, mondjuk atomos anyagnak, vagy anyagi részecskének hívják a fermionokat. De leginkább fermionnak szokták hívni a fermionokat. Nota bene az elektron atomos anyag, fermion - mert 1/2 spinje van -, azon belül lepton, mert erős kölcsönhatásban nem, csak elektrogyenge kölcsönhatásban vesz részt. Viszont az elektron akkor is elektron, mikor szuperpozícióban van, akkor is alkotja az anyagot, akkor is feles spinje van, akkor sem vesz részt erős kölcsönhatásban, akkor is van töltése. Tehát minden tekintetben anyagi részecske, fermion.

De ha van olyan tudományos publikáció, egyetemi tankönyv, szakszótár, ami mást ír, akkor elgondolkodom, hogy jól tudtam-e eddig.

De itt te most az pedzegeted, hogy valami anyagi-e vagy sem. Pedig tulajdonképpen nem volt ilyen kérdés. A fény nem anyagi, de fizikai jelenség. A gravitáció meg pláne nem anyagi jelenség, de fizikai jelenség. Az, hogy valami kör alakú, az sem anyagi, hanem fogalmi természetű dolog. Nyilván egy vaskarika az anyag, vasból van, tehát vas atomok alkotják, de az alakja az fogalmi természetű, hiszen az nem a vas atomjait írja le, hanem az azok pozíciói közötti viszonyt fejezi ki. Aztán mégis létező a kör. Nem anyagi, de létező.

nem anyagi ≠ nem létező

> V: Az a baj, hogy ha kimondják hogy kettős természete van, te nem érted meg, hogy miért kettős. Mert anyagi és nem anyagi.

Egyszerűen te nem használsz jó szavakat. Kettős természete van, mert egyszerre mutat hullám- és részecske tulajdonságokat is. Nem anyagi és nem anyagi (akármiről), hanem hullám- és részecsketulajdonságról van szó. Tulajdonképpen maga a kérdés is úgy vetődött fel, hogy az anyag - amiről elfogadjuk, hogy az anyag - az vajon részecsketermészetű, vagy hullámtermészetű építőkövekből épül-e fel. Bármelyik is, attól az még anyag. És mint kiderült mindkettő igaz, az anyag, tágabb értelemben a fizikai világ olyan építőkövekből épül fel, amiknek van hullámtermészetű és részecsketermészetű viselkedése is.

> Te azt az információt, hogy elektron az anyaggal azonosítod, meg a valószínűségi hullám fogalmát is anyaggal azonosítod. Ez a baj!

Nem én. A fizika. :-) Mondjuk egy mondat a Wikipédiáról - tudom, hogy nem szakszótár, de azért nem is kereskedelmi dokumentumfilm - „A kísérletet - megfelelő eszközökkel - anyagi részecskékkel is el lehet végezni, hasonló eredménnyel. E részecskék is mutatják a részecske-hullám kettős természetet.”

Tehát az ANYAGI (és a nem anyagi) részecskéknek van részecske-hullám kettős természetük. Nem az elektronnak van anyagi és nem anyagi természetük - ilyet nem nagyon találsz leírva szakirodalomban -, hanem az anyagi részecskéknek van részecske- és hullámtermészetük.

De alapvetően ez is interpretáció, maga az, hogy „részecsketulajdonság” és hogy „hullámtulajdonság”, az is csak emberi absztrakció. Olyan van, hogy az elektromágneses hullám h*ν energiájú fotonokkal rendelkezik, a maxwelli elektrodinamikában meg ehhez E/c impulzus társul, ezért a fotonnak p = E/c = hν/c = h/λ impulzusa van, és mivel lendülete van, így joggal lehet rá részecskeként tekinteni.

Meg olyan van, hogy az elektromágneses mezőnek van helytől és időtől függő térerőssége ψ(r, t), két ilyen mező összeadódását meg a következő képlet írja le:

|αψ₁(r, t)+βψ₂(r, t)|² = |α|² |ψ₁(r, t)|² + |β|² |ψ₂(r, t)|² + a˟βψ₁˟(r, t)ψ₂(r, t) + aβ˟ψ₁(r, t)ψ₂˟(r, t)

A jobb oldal első két tagja tiszta sor. Viszont van a jobb oldalon még két tag, a keresztszorzat, ami negatív előjelet is felvehet. Az, hogy ez a képlet nagyon hasonlít az klasszikus fizikai hullámokat - pl. a vízhullámokat - leíró képletéhez, vagy az, hogy a keresztszorzatban jelenik meg a két hullám interferenciája, az már csak interpretáció, analógia, hasonlat. A fizika csak a képletet mondja. Az, hogy a fénynek hullámtermészete van, az már csak hasonlóságot jelent a két jelenséget leíró képletben, semmi mást.

De ebből a képletből - amit úgy interpretálunk, hogy valaminek hullámtermészete van - pl. hol olvasod ki azt, hogy ez bizony nem anyag? Pláne hol olvasol ki belőle olyat, hogy ez nem létezhet? Mert én sehol.

> Bizonyos valószínűséggel még az én atomjaim is a Holdon is vannak. Ilyet anyag nem tud.

De. Pontosan az derült ki, hogy az anyag tud ilyet is. A helyes megállapítás nem az, hogy „ilyet az anyag nem tud”, hanem az, hogy „nem gondoltam volna, hogy az anyag ilyet is tud”.

> V: A valóság mit ér filozófia nélkül ?

Nem sokat. Szeretem a filozófiát, el is mélyedtem benne rendesen. Nyilván a tudomány, a művészet, a vallások, a politika, a filozófia más és más szempontból közelíti meg a világ jelenségeit, más a tárgya és más a tárgyalásának a módja. Mindegyik fontos, de mindegyiknek van jól meghatározható célja, eszköze. Sőt adott esetben ezek össze is fonódnak akár egy emberben, akár egy alkotásban - egy festménynek lehet politikai üzenete, a zenének van matematikája -, de ettől még a fizika az fizika, a filozófia meg filozófia. Rendelkezhet valaki mély tudományos ismeretekkel, és aktívan művelheti a fizika tudományát. Akkor ő fizikus. Rendelkezhet valaki mély filozófiai ismeretekkel, és gondolkodhat a filozófia kisebb-nagyobb kérdésein. Akkor ő filozófus. És egy ember lehet egyszerre mindkettő.

Olyat mondani, hogy a Hold nincs ott, ha nem látjuk, az természettudományos, fizika nézőpontból nettó hülyeség. Filozófiai értelemben már érdekesebb a téma, ha mond ilyet valaki, akkor rajta keresztül azt nem a fizika, hanem a filozófia mondja. De az biztos, hogy aki kicsit komolyabb szinten foglalkozik természettudománnyal, az még filozófia tárgyalásban sem jelent ki ilyet. Legalábbis az esetek túlnyomó többségében nem. Maximum olyan filozófus, akinek a fizika tudása egy laikuséval egyezik, vagy igazából mindkettőben laikus. Ők inkább szoktak ilyet mondani, de egy igazi fizikustól ez nagyon valószínűtlen. Persze hozhatsz fel ellenpéldákat, mint ellenérveket. Azzal meg tudsz győzni, de ez most is elmaradt.

> Nézd meg a monitort. Az is pixeles.

Hát jelentkezik is rajta egy csomó ebből származó mellékhatás. Pl. az, hogy képfrissítési frekvenciája van, az szépen megjelenik, ha egy régi 50 Hz-es katódsugárcsöves monitort 24 képkocka / másodperces filmen rögzítesz. Hasonló hatás:

https://www.youtube.com/watch?v=iGYAvxUJZd8

De a monitor pixeles mivolta megint nagyon szép Moiré-mintákat rajzol ki, ha lefotózol egy monitort:

[link]

[link]

[link]

A monitornál a pixelek elég aprók, szabad szemmel talán nem is látod kellő távolságról. De mindjárt hatalmasak és távolról is jól láthatóak lesznek Moiré-minták formájában, ha más dologgal interferálnak.

Pl. forgatáskor: https://www.youtube.com/watch?v=mzPIWHDwBFo

Vagy: https://www.youtube.com/watch?v=Oat6r-CYebg

Vagy mozgáskor: https://www.youtube.com/watch?v=nPbH9a-jz2w

Vagy mondjuk mikor arányos méretváltozás történik, nagyításnál, vetületképzésnél: https://www.youtube.com/watch?v=sbMmmjzy7Do (ezek koncentrikus körök)

Pixeles világban lépten-nyomon ilyenekbe botlunk. A valóságban meg valahogy csak nem akarnak megjelenni a pixeles világunk Moiré-effektusai, pedig azt várnánk, ha valóban pixeles lenne a világ. Én legalábbis nem véltem még felfedezni Moiré-effektust a naplementében gyönyörködve, a tenger hullámaiban, vagy a szél fútta levelek között.

> Ott is tud terjedni a fény ugyanúgy, ahogy a valóságban.

Nota bene akkor az azt jelenti, hogy akár lehetne a valóság is „pixeles”. Csak nem tűnik annak.

> Lehet a téridő nem olyan szerkezető mint hiszed.

A „lehet” szóval az a baj, hogy sokminden lehet. Lehetnek zöld alapon piros pettyes hollók. Meg lehetnek kék alapon sárga kockás hollók. Meg lehetnek négyfejű és ötszárnyú hollók. A valóság meg csak egy. Ezért van bizonyítás és nem cáfolatkényszer. Ha azt állítod, hogy a világ kvantált, bizonyítanod kell. Nem elég az, hogy lehet, hogy az, mert tényleg lehet. Bizonyítsd, mert lehetni millió és egy dolog lehetne, oszt' még sincs. Ahogy írtam én is, meg próbáltam levezetni - csak lehet, hogy túl nagy matematikai tudást feltételeztem, meg ahogy idézetem is - a Planck-hosszt és a Planck-időt nem lehet és nem is tekinti egyik fizikus sem úgy, mintha azok valamiféle pixelei lennének a világnak, mert az viszont tényleg ellentmondásokra, önellentmondásokra és a megfigyeléseinkkel való ellentmondásra vezet.

> Lehet egy holografikus világban élünk és valóság teljesen más.

Akkor meg pláne, mert ha a világunk nem csak hogy kvantált, de még vetület is, akkor még durvábban jelentkeznie kell a kvantáltságnak jól látható módon.

> Lehet az azonnali sebeségű távolbahatás megoldja.

Mert akkor nincs Moiré-effektus?

A kvantáltság önmagában - minden mástól függetlenül - makrofizikai következményekkel jár, mi meg nem látjuk ezeket.

> ----" De továbbra sem látom azt az érvet - azon kívül, mert csak -, hogy a valóság miért ne lehetne ilyen természetű?"

> V: Mert nincsen rá oka.

Várj, akkor van, vagy nincs bizonyíték arra, hogy a világunk ne lehetne akár kvantált vagy ne lehetne az anyag alkotórésze hullámtermészetű? Mert erre csak két válasz adható.

1. Nincs olyan dolog, ami kizárja, hogy a világunk lehet ilyen természetű. Akkor lehet a világ ilyen természetű.

2. Van olyan dolog, ami kizárja, hogy a világunk ilyen természetű lehetne. Akkor mi az, ami ezt kizárja? Miért és hogyan zárja ki? Milyen inkonzisztens állapothoz vezet? Mert a kvantumfizika ugyan sajátos, érdekes, és nagyon nem hasonlít a klasszikus fizika által megismert világhoz, de ettől még konzisztens, önellentmondásmentes.

> ---"> De mivel a h->0-ban a kv->kl ezért nincs más külső hatás vagyis csak digitális lehet

> Ez értelmezhetetlen annak hiányában, hogy mit mivel jelölsz."

> V: egyszerű fizikai jelölések. Leírtam fent

Nem írtad le.

Kis h-val kvantumfizikában a Planck-állandót szokták jelölni, de lehetne akár magasság is.

A kv és a kl az nem tudom mi. Kis k-val a körhullámszámot szokták jelölni, a rugóállandót, a fajhőarányt (igaz azt κ-val és nem k-val), esetleg még a hővezetési tényezőt. Valahogy egyik sem tűnik idevalónak. Kis v-vel leginkább a sebességet, a fajlagos térfogatot, meg néha a frekvenciát szokták jelölni. Kis l-el meg a hosszúságot szokták jelölni, mást nem nagyon. Az meg, hogy most a kv-ban a v alsó indexben van-e, vagy szorzást jelöl, az meg ehhez képest részletkérdés, mert ez sehogy nem áll össze „egyszerű fizikai jelölésekké”. Nem tudom melyik univerzum egyszerű fizikai jelölései ezek, de hogy nem a mienké, az biztos. :-)

> ---"De akkor hangsúlyozom újra: Nincs olyan bizonyíték, hogy bármilyen jelenség ne lehetne valóságos, csak és kizárólag szimulált.

> V: Kevered a valóságost és anyagit. A monitoron valóságos képet látsz, de szimuláció része.

Oké, akkor megfogalmazom pontosabban:

Nincs olyan bizonyíték, hogy bármilyen jelenség ne lehetne nemszimulált, csak és kizárólag szimulált.

A kvantáltságot kikiáltottad ilyennek, de mégis milyen bizonyítás írja le azt, hogy a nemszimulált valóságnak mindenképpen nemkvantáltnak is kell egyben lennie (azon túl, hogy !szerinted! így van, mert csak, és mert már hatodszor leírtad, tehát így van)?

> ---"De akkor hangsúlyozom újra: Nincs olyan bizonyíték, hogy bármilyen jelenség ne lehetne valóságos, csak és kizárólag szimulált.

> V: Kevered a valóságost és anyagit. A monitoron valóságos képet látsz, de szimuláció része.

Ja igen, az átiratom vonatkozik az előtte leírtakra is. Valóságosként azt értettem eddig is az előző válaszaimban is, hogy nem közvetetten - szimuláción keresztül - valós, hanem nemszimulált módon valós. Illetve nem valós alatt az értettem, hogy nem közvetlenül, csak a szimuláción keresztül valós.

# 27/282*Sü nevű

"Hogy lehet megfigyelni úgy, hogy semmit nem mérünk? Hétköznapi értelemben megfigyelni - megnézni - valamit annyit jelent, hogy van egy tárgy, az kölcsönhat - ...Nincs olyan megfigyelés, ami nem mérés. Tulajdonképpen mindkettő kölcsönhatáson alapszik. De ha tudsz olyan megfigyelést, ami nem mérés, hozhatnál fel példát, mert érvet most sem írtál, csak kijelentettél valamit"

V: Már több válaszomban is leírtam egyet. Meg lehet jelőlni egy utat a foton egyik útját. Ilyenkor mérést nem végzel, csupán megfigyeled, mert tudni fogod melyik úton ment. Optikai kísérletekben útvonaljelölő berendezésként általában keresztezett polárszűrőket alkalmaznak, ami az ernyőre becsapódó részecskék polarizációjának mérése által lehetővé teszi azt, hogy megmondjuk honnan érkezett a részecske. Ha az ernyő elé egy olyan polárszűrőt helyezünk, ami a két polárszűrő irányának felezőjébe mutat, akkor ez az információ elvész (kiradíroztuk) és az interferencia helyreáll.

Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy mivel megfigyeltük megváltozik a részecske állapota és hullámfüggvénye összeugrik, mérés nélkül. Ellenben ha ezt az információt még az ernyő becsapódása előtt eldobjuk és nem fogjuk megtudni melyik résen ment át, hullámként csapódik be az ernyőbe interferencia képet létrehozva. Hozzáteszem, ha megjelőljük, akkor részecskeként csapódik be, mert megfigyeltük. A megfigyelés omlasztja össze a hullámfüggvényt, nem pedig a mérés !

-

----"Ahogy írtam a kvantumfizika standard modellje annyit állít, hogy:

[link]

Ebben sehol nem látom az „anyag” szót. Hogy mit nevezel annak, az definíció kérdése. És a definíció változott idővel."

V: ezek csupán számok. Ha nem rendelsz mellé értelmet semmit sem jelentenek. Csupán számok. Ez alapján anyag sem létezik, hisz csak számok. Hullámfüggvények vannak benne és információ. Kilyukadtunk oda amiről kezdetektől beszélek. Valójában minden csupán rezgés és információ. Nem létezik anyag. Minden információ mint egy digitális világban :XD

Magad következtetted ki más megközelítésből.

-

----". A klasszikus fizikában anyag az, aminek tömege és térfogata van. A kvantumfizikában ez azért nem magától értődő, nem is nagyon szokták direktben az anyag szót használni, "

V: Tudod miért nem szokták kvantumfizikában az anyag szót használni? Mert ott nincs is anyag. Komolyan mondom !

Az világos, hogy a kvantumszámoknak (qsz) nincs vizuális jelentésük, pl a spin sem forgást jelent. A mikrorészecskék nem is forognak. A mikrorészecskéknek csupánkvantumszámaik vannak. Úgy tudod beazonosítani őket. Viszont ez a kvantumszám nem jelent semmi anyagi tulajdonságot. A spin nem forgást jelent. Gondolkodtál azon miért is nem? Mert nincsen anyag. Csak nem népszerűsítjük.

-

----"Nota bene az elektron atomos anyag, fermion - mert 1/2 spinje van "

v: Az elektronról olvastál valahol olyat, hogy az anyag lenne? Csupán egy részecske, ennyit állítunk róla, nem azt hogy anyag. Igaz hogy a részecske anyagi viselkedést mutat, mert van pl V-je.De képes hullámként is viselkedni és egyszerre átmegy akár egymástól több cm-es, tömm m-es akár több km-es réseken, ilyenre anyag nem képes. Az elektron viselkedik anyagként és hullámként. Egy valószínűségi hullám nem anyag. Nincsenek anyagi tualjdonságai. Nincs térfogata sem. Az egész univerzumban zérusnál nagyobb valószínűséggel tartózkodik, akármennyire nehéz ezt megérteni, de így van. Kvantumszámai alapján tudod beazonosítani, de ezek a kvantumszámok nem vesznek fel anyagira jellemző tulajdonságokat pl nem forog mint egy anyag, mert nem anyag,

-

----"De ha van olyan tudományos publikáció, egyetemi tankönyv, szakszótár, ami mást ír, akkor elgondolkodom, hogy jól tudtam-e eddig."

V: Van, de szeretném ha ettől eltekintenénk, mert csak az lesz a tied, amit magad meg is értesz !

-

---" A fény nem anyagi, de fizikai jelenség. A gravitáció meg pláne nem anyagi jelenség, de fizikai jelenség. Az, hogy valami kör alakú, az sem anyagi, hanem fogalmi természetű dolog....nem anyagi ≠ nem létező"

V: itt is utalsz rá. Nem anyagi, de létező. Akkor mi az ? Szimuláció része.

-

----" Kettős természete van, mert egyszerre mutat hullám- és részecske tulajdonságokat is. Nem anyagi és nem anyagi (akármiről), hanem hullám- és részecsketulajdonságról van szó"

V: Tévedsz. Nem egyszerre hullám és részecske. Vagy részecske vagy pedig hullám, méghozzá azt i smeg lehet mondani pontosan mikor részecske és hullám, mint leírtam korábban. A hullám az nem anyagi

-

----"Mondjuk egy mondat a Wikipédiáról - tudom, hogy nem szakszótár, de azért nem is kereskedelmi dokumentumfilm "

V: a kereskedelmi dokufilmben lagalább fizikusok beszének a wikit bárki szerkesztheti.

-

---"De alapvetően ez is interpretáció, maga az, hogy „részecsketulajdonság” és hogy „hullámtulajdonság”, az is csak emberi absztrakció. "

V: Nem emberi absztrakció. A hullám fizikai tulajdonságai teljesen mások a részecskénél. Más interferenciakép jelenik meg a különbiző esetekben ez szerinted csupán emberi absztrakció ? :O

-

--" pl. hol olvasod ki azt, hogy ez bizony nem anyag? Pláne hol olvasol ki belőle olyat, hogy ez nem létezhet? Mert én sehol."

V: Nem létezik valóságosan anyagilag. Hullámként létezik, de az nem anyagi, akkor mi ? Szimuláció része.

Kérdezd meg magadtól, hogy ha az elektron hullám, akkor mi hullámzik? A valószínűsége hullámzik. Nem anyag, hanem csupán valószínűség. Vedd észre :Olyan mintha egy szimulációról beszélnénk !

-

---"De. Pontosan az derült ki, hogy az anyag tud ilyet is. A helyes megállapítás nem az, hogy „ilyet az anyag nem tud”, hanem az, hogy „nem gondoltam volna, hogy az anyag ilyet is tud”."

V: Már te is írtad korábban, hogy az anyagnak térfogata van. Ha az én atomjaim az androméda galaxisban is vannak, akkor mekkora az én térfogatom ?

1 - A kvantumfizika szerint az egész univerzum terére van 1-re normálva a megtalálásom valószínűsége. Ez magyarul azt jelenti én vagyok Isten, mert mindenhol ott vagyok. Ez a spirituális vallások interpretációjával azonos, de lehet szimuláció is

2 - anyag nem képes egyszerre betőlteni az egész világmindenséget vagy ha mégis, akkor minden egyszerre egy helyen van pl egy szimulációban ?

-

----"> V: A valóság mit ér filozófia nélkül ?Nem sokat. Szeretem a filozófiát, el is mélyedtem benne rendesen. Nyilván a tudomány, a művészet, a vallások, a politika, a filozófia más és más szempontból közelíti meg a világ jelenségeit, más a tárgya és más a tárgyalásának a módja"

V: Teljesen egyetértek veled és becsüllek is érte ! Én is ezt teszem. A szolipszizmust tanulmányozd át. Ott lesz a megoldás.

-

----"Olyat mondani, hogy a Hold nincs ott, ha nem látjuk, az természettudományos, fizika nézőpontból nettó hülyeség. Filozófiai értelemben már érdekesebb a téma, ha mond ilyet valaki, akkor rajta keresztül azt nem a fizika, hanem a filozófia mondja."

V: Ha te a standard reprezentációt tekinted, akkor abban anyag sincsen, ezt korábban írtam. Ezért nem is mondhat ellent ennek, ha kijelentem hogy ha nem nézem nincsen, hiszen azt hogy van vagy sincs azt anyagi értelemben értem a példán. Mindenki az anyagra érti a létezést, de lehet szimuláció is.

-

----"Hát jelentkezik is rajta egy csomó ebből származó mellékhatás.A monitornál a pixelek elég aprók, szabad szemmel talán nem is látod kellő távolságról. De mindjárt hatalmasak és távolról is jól láthatóak lesznek Moiré-minták formájában, ha más dologgal interferálnak...Pixeles világban lépten-nyomon ilyenekbe botlunk. A valóságban meg valahogy csak nem akarnak megjelenni a pixeles világunk Moiré-effektusai, pedig azt várnánk, ha valóban pixeles lenne a világ"

V: Te a monitort kívülről fényképezted. A gép felbontásküszöbét meghaladó, túl sűrű mintázatoknál alakul ki Moire mintázat. Egyrészt mi benne vagyunk a szimulációban. Nem pedig a monitor mögül nézünk. Egy elektron valami néhány femtométer, egy fel és le kvark valami 1 attométer, addig a Planck-hossz valami 10-35 m nagyságrendű. Jóval kisebb ezeknél, igyencsak alatta van. Nem alakulhat ki semmi interferencia

-

----Ha azt állítod, hogy a világ kvantált, bizonyítanod kell. Nem elég az, hogy lehet, hogy az, mert tényleg lehet. Bizonyítsd, mert lehetni millió és egy dolog lehetne, oszt' még sincs. Ahogy írtam én is, meg próbáltam levezetni - csak lehet, hogy túl nagy matematikai tudást feltételeztem, meg ahogy idézetem is - a Planck-hosszt és a Planck-időt nem lehet és nem is tekinti egyik fizikus sem úgy, mintha azok valamiféle pixelei lennének a világnak"

V: A Planck tartomány alatt nem lézetik semmi, ez fizikai tény. Ettől nem feltétlen elemi pixele az univerzumnak, csak egy sejtés.

-

----"> Lehet egy holografikus világban élünk és valóság teljesen más.

Akkor meg pláne, mert ha a világunk nem csak hogy kvantált, de még vetület is,"

V: miért kell egy holografikus világnak kvantáltnak lenni? Lehet az egész egyre kvantált, ahogy az atomjaim is a kvantumfizika szerint.

-

----"Várj, akkor van, vagy nincs bizonyíték arra, hogy a világunk ne lehetne akár kvantált vagy ne lehetne az anyag alkotórésze hullámtermészetű? Mert erre csak két válasz adható."

V: Nem lehet kvantált egy anyagi világ, mert nem lehetnek benne információs szünetek. Ezt írtam korábban. Viszont lehet digitális szimuláció.

-

----"1. Nincs olyan dolog, ami kizárja, hogy a világunk lehet ilyen természetű. Akkor lehet a világ ilyen természetű."

V: kvantált természetű ez igaz, hiszt ezt látjuk, de hogy miért az, az a kérdés. Nem lehet anyagi, de digitális igen és ez egy szimulációban van így

-

---"2. Van olyan dolog, ami kizárja, hogy a világunk ilyen természetű lehetne. Akkor mi az, ami ezt kizárja? Miért és hogyan zárja ki? Milyen inkonzisztens állapothoz vezet? Mert a kvantumfizika ugyan sajátos, érdekes, és nagyon nem hasonlít a klasszikus fizika által megismert világhoz, de ettől még konzisztens, önellentmondásmentes."

V: korábban leírtam. Newton I törvénye pl. Elvileg mindehol ugyanazok a fizikai törvényei. Olvass vissza a részletes kifejtésemnél.

-

----"> ---"> De mivel a h->0-ban a kv->kl ezért nincs más külső hatás vagyis csak digitális lehet

> Ez értelmezhetetlen annak hiányában, hogy mit mivel jelölsz."

> V: egyszerű fizikai jelölések. Leírtam fent

Nem írtad le."

V: Szvakkal írtam le, hogy a kvantumfizika(kv) átmegy klasszikusba (kl) abban az esetben amikor a h tart a 0-hoz. Ez bizonyítja, hogy nincs semmilyen titokzatos egyéb hatás. Ha a digitális szünetek eltünnek a mi klasszikus világunk kapjuk meg. Miért? Mert a világ digitális = szimuláció. Minden ezt bizonyítja.

-

-----"A kvantáltságot kikiáltottad ilyennek, de mégis milyen bizonyítás írja le azt, hogy a nemszimulált valóságnak mindenképpen nemkvantáltnak is kell egyben lennie (azon túl, hogy !szerinted! így van, mert csak, és mert már hatodszor leírtad, tehát így van)?"

V: Nem lehet információs szünet a fizikai törvényeiben, ez világos? Más erő, mező nincs jelen. Nincs is rá szükség mert a Q szélső esete a Kl. Ha nincs egyéb külső mező,test akkor nem lehet információs szünet, ez a Q része. Miért ilyen a Q? Csak abban az esetben lehet inf.szünet ha digitális a világ és ott egy 0 bit van. Azaz a világ szimuláció !

-

KONKLÚZIÓ : aki elolvassa a vitánkat az láthatja, hogy még a szimulált univerzum ellen hozott példák is a szimulációt erősítik meg. El kell fogadni, hogy az EGO-nk vesztett !

Nem mi vagyunk a legokosabbak a világmindenségben. Nem mi irányítjuk az egész világunkat. Lehet Isten létezik és mindenható. Ő egy idős szakállas programozó lehet...