Miért a piros, sárga, kék a három alapszín?

Feladom, látom még mindig nem érted.

RGB keverésben igenis kikeverhető a sárga, zöld+piros.

Kisregényt írtam a kevert sínek, tiszta hullámhosszok és a szem receptorainak összefüggéséről.

De láthatóan potyára.

Cáfolom hogy a piros a zöld és a kék együtt fehéret ad.

Múltkor összeöntöttem cherrys vermouthot, (ami piros) mentalikört, (ami zöld) és blue curacaot (ami kék) és elkeverve bizony fekete volt.

A sárga, kék, piros alapszínek akkor keverhetőek ki más színekből ha azok alapból olyan kevert színek amik tartalmazzák a kikeverendő akapszínt.

Az RGB pl. piros, zöld (kék+sárga) és kék, vagyis nem más mint a piros, sárga, kék színek csak más-más arányban.

#24 Ha löttyökről van szó az is gyakran megesik, hogy két színtelenből színeset kapsz. De az csak varázslat, meg némi indikátor.

"Az RGB pl. piros, zöld (kék+sárga) és kék, vagyis nem más mint a piros, sárga, kék színek csak más-más arányban."

Hát, nem igazán.

Ott egy-egy hullámhossz tiszta szín az alap, tehát a zöld sem kevert zöld.

Téves a felvetés. A három alapszín a piros, ZÖLD (!!!) és kék. Bebizonyítom:

Ha három kört háromszög alakzatba rakunk, úgy hogy érintsék egymást, a piros és a zöld metszéspontjából kijön a sárga (mivel kék nincs benne, ezért ez a kéknek az ellenszínpárja), a zöld és kék metszéspontjából kijön a tíl (mivel piros nincs benne, ezért a pirosnak az ellenszínpárja), a kék és piros metszéspontjából kijön a magenta (mivel zöld nincs benne, ezért a zöldnek az ellenszínpárja), és a három szín közös metszéspontjából kijön a fehér).

Ha ezt negatívba nézzük (ellenszínpárba), akkor a körökbe kerülnek a tíl, magenta és sárga színek, a metszéspontba pedig a piros, zöld és kék színek.

Az olyan színek, mint narancssárga, citromzöld, tílzöld, tílkék, lila és rózsaszín elsődleges és másodlagos színből jön ki (pl. narancssárga = piros+sárga, citromzöld = sárga+zöld stb...)

Az a lényeg, hogy sikerült a "mert csak"-nál is távolabb kerülni.

Nekem spektroszkópia témakörben magyarázta a tanár a piros-kék-sárga dolgot (az meg egy fényes témakör), és nagyon meggyőző volt (megpörgette a lapot) úgyhogy hittem neki. Később kénytelen voltam nyomdai alapismereteket tanulni, nem is igazán figyeltem de a cmyk témakör érdekes volt, egyszer sem mondták hogy alapszínek ezek, csak hogy ez vált be. Az rgb-t akkor sem értettem, bár használom, de olyanról nem tudok hogy lennének a fénynek "tiszta színei"... (mindegyiknek van saját hullámhossza nem?) úgy tudom ez is egy felosztási mód amit aztán jól lehetett alkalmazni a monitoron, de a legnagyobb haszna abban van, hogy pontosan meg lehet adni egy színárnyalatot számokkal, pl. hogy milyen zöld van a zászlónkban, meg hogy milyen az a benetton zöld, logóknál, zászlóknál fontos tud ez lenni, pont azért mert a szem emberenként máshogy érzékeli ugyan azt a színt, így meg egységesítve lett. Később az esztétika tanár szintén azt mondta, hogy sárga, kék, piros az alap. Nem hiszem hogy összebeszélt az elsővel, úgyhogy nálam 2-0 az állás.

Volt már ilyen kérdés sokszor itt, soha nem derült ki kinek van igaza. Talán mert a szín nem is létezik, az csak egy érzet. :D

"A fény színe olyan fiziológiai érzet, amelyet a látható optikai sugárzás kelt, méghozzá a hullámhosszától függő minőségben." [link]

Mindegy. Legyenek elsődleges meg alapszínek. Csak egy elnevezés amit kitaláltunk. És akkor így mindenkinek igaza lesz. [link]

"de olyanról nem tudok hogy lennének a fénynek "tiszta színei"... (mindegyiknek van saját hullámhossza nem?)"

Igen, de ott a lehetőség a több hullámhossz együttes látására, szintén egyetlen színként.

A "tiszta" fogalma itt a monokróm, egyetlen hullámhosszra értendő.

És ilyetén értelemben fényből a "tiszta" piros, kék és zöld alapszín nem keverhető ki más hullámhosszokból.

Igazán csak itt van értelme a dolognak fizikálisan megfoghatóan. A kivonó színkeverésnél, például festékek, ilyen szétválasztás nem működik, valódi, hullámhosszra monokróm színeket mutatóak szerintem nem is léteznek, de ha lenne is, monokróm alapokból kivonással semmi nem marad.