Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Mik azok a gravitációs hullámo...

LeonScottKennedy kérdése:

Mik azok a gravitációs hullámok és miért jó, hogy felfedeztük őket?

Figyelt kérdés

Úgy tudom, valamikor 2015-2016 környékén fedezték fel a gravitációs hullámokat, viszont mindig is lusta voltam utánanézni bővebben, hogy miről is van szó, ezért gondoltam most megkérdem itt. Szóval pls ne valami wikipédia linket másoljatok be, hanem saját szavakkal, ha kérhetem.

Úgy hallottam, hogy megfigyeltek két feketelyukat, ahogy összeütköztek, és akkor keletkeztek elég durva gravitációs hullámok, mintha megremegett volna a téridő szövete, mint amikor beledobsz egy követ a vízbe és körülötte hullámzás keletkezik. Viszont nem tudom elképzelni, milyen az, amikor a gravitáció hullámzik, vagy hogy ez nekünk miért jó, hogy felfedeztük, hol tudnánk alkalmazni?


2019. jan. 9. 00:23
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
100%

Talán a legjobb szakavatottaktól:

[link]


"Mik azok a gravitációs hullámok"

https://www.youtube.com/watch?v=wk_aazxUyJQ

itt láthatod egy animáción, ahogy a két nagy tömegű test megváltoztatja a teret, gravitációs hullámokat keltve:

[link]


"miért jó, hogy felfedeztük őket?"

https://www.youtube.com/watch?v=z3jZv1hOQzA

2019. jan. 9. 01:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 A kérdező kommentje:

#1:

Köszönöm a választ, érdekes dolgok ezek, habár valahogy én is így képzeltem el. Biztosan meg fogok még nézni pár videót az oldalon, nagyon jól és érthetően magyaráz Raffai Péter.

Egyébként azon gondolkozom, hogy ez tulajdonképpen nyilvánvalóan kéne következzen a téridő 4 dimenziós modelléből, és amit eddig tudunk az idődilatációról, illetve ahogy a tömeggel rendelkező testek képesek görbíteni a teret. Csupán mérni nem tudtuk eddig a jelenséget, de most már azt is tudjuk.

2019. jan. 9. 02:15
 3/11 anonim ***** válasza:
85%
Talán még annyi, hogy a fényt le lehet árnyékolni, kitakarni, a gravitációt nem lehet leárnyékolni, áthatol mindenen. Olyan mint amikor feltalálták a röntgenkészüléket az orvoslásban. Pl. megnézhetjük mi van a galaxisok közepén, eddig nem láttunk oda, mert a sok csillag, kitakarta. Még azért gyúrni kell a gravitációs távcsőre, mert 40 nagyságrenddel kisebb hatásról beszélünk mint az elektromágnesességnél.A Föld is bocsájt ki gravitációs hullámokat a forgása során, ez pár Watt nagyságrendű, ezt érzékelni fényévekről lehetetlen. De amikor két neutroncsillag erősen elliptikus pályán rángatja egymást, az már rövidesen mérhető lesz. Különben jobb lenne a felfedezés helyett inkább a megmérni kifejezést használni, mert már a relativitás elméletéből adódóan tudjuk hogy léteznek gravitációs hullámok, csak mint írtam nagyon gyenge jelenségről van szó. Maga a mérés szerintem nem nagy durranás volt, viszont a precizitása bámulatos. Arról van szó, hogy egymástól jó messze (sok km) elhelyeznek egymással szemben egy lézert meg egy tükröt. A az oda-vissza verődő koharens fénysugár interferál egymással, ami egy interferométerrel vonalak formájában megjeleníthető. Amikor beesik egy gravitációs hullám, akkor "megnyúlik" a távolság a detektorok közt, és ez mérhető. Ugyan ezen elven működik a lézer trafipax is. A probléma viszont az, hogy olyan kicsi ez az eltolódás az interferenciában, hogy az állandóan mozgó-remegő föld elnyomja a jelet. Ha a méréstől 10km-re elmegy egy úton egy teherautó, sokkal nagyobb eltolódást okoz az interferenciában mint egy erős gravitációs hullám. Ha lesz gravitációs távcső,az mindenképp az űrbe telepített, egymástól jó messze, szinkronban mozgó műholdakon lesz, lehetőleg a Földtől mint zavarforrástól jó távol. Egy detektorpárral (két műhold) a jelenséget, erősséget tudjuk mérni, hárommal már irányt is, néggyel meg pluszban távolságot is. Szerintem 20-30éven belül megoldjuk, a technika meg van hozzá, csak lóvé kérdése az egész.
2019. jan. 9. 07:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/11 Wadmalac ***** válasza:
57%

"Ha lesz gravitációs távcső,az mindenképp az űrbe telepített, egymástól jó messze, szinkronban mozgó műholdakon lesz, lehetőleg a Földtől mint zavarforrástól jó távol. Egy detektorpárral (két műhold) a jelenséget, erősséget tudjuk mérni, hárommal már irányt is, néggyel meg pluszban távolságot is. Szerintem 20-30éven belül megoldjuk, a technika meg van hozzá, csak lóvé kérdése az egész."


Ha minden jól alakul a LISA mérőrendszer 2 év múlva az űrbe kerül.

2019. jan. 9. 07:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:
Szóval gyakorlati haszna tulajdonképpen nincs a dolognak, csak tök jó lesz tudni, hogy xy fényévvel ezelőtt (ha fénysebességgel halad a hullám, ez még csak feltételezés), valahol összeolvadt két neutroncsillag, vagy feketelyuk, vagy szupernóva-robbanás történt. Biztos valakinek izgi lesz. Engem inkább a gravitációs háttérhullámok érdekelne (Ősrobbanás által keletkezett), na az az ami érdekes lesz, és amit elvileg az űrbe kitelepítendő LIGO detektorok (3 műhold egymástól távol) tudni fog mérni, mert a zajszint jelentősen lecsökken, jobban kivehetőek lesznek a kisebb frekvenciájú hullámok. Ha valóban képesek leszünk mérni a háttérhullámokat, az akár bizonyítékként is szolgálhatna az Ősrobbanás elméletnek, és rengeteg érdekes dolgot megtudnánk az univerzumról, talán a korát minden eddiginél pontosabban megállapíthatnánk.
2019. jan. 9. 10:50
 6/11 Wadmalac ***** válasza:
100%

Hát az szerintem erős, hogy nincs gyakorlati haszna.

Persze nem közvetlenül, mert nem a mérés fog profitot termelni, de ha a fizikai ismereteinken hatalmasat dob, annak milliónyi gyakorlati haszna lesz, amire ma még gondolni sem merünk.

2019. jan. 9. 11:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:

"Szóval gyakorlati haszna tulajdonképpen nincs a dolognak"

Igen, ezeken a hullámokon nem fogunk úszkálni, mint a tenger hullámain. Ennyiben nincs haszna.

Azonban hogy ezt egyáltalán vizsgálhassák, rendkívül bonyolult műszerek, technológiák és eljárások kidolgozására volt szükség (ezek kerültek dollármilliárdokba). Aztán pedig ezeket a technológiákat a hétköznapi életben is hasznosítják. Már az eddigi pillanatig elmondható, az emberiség az ilyen kutatások végzéséhez szüksége feltételek megteremtésének közvetlen haszna nélkül még legalább 100 évvel hátrébb volna. Annyira, hogy egy csomó dologról nem is tudnák, hogy meg lehetne csinálni.

2019. jan. 10. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

"Szóval gyakorlati haszna tulajdonképpen nincs a dolognak"

Amikor kidolgozták a kvantummechanikát, és felfedezték a szuper finom elektronátmeneteket, a franc se gondolta volna hogy számítógép, led-tv, meg mobiltelefon lesz belőle pár évtized múlva. Még az is lehet, hogy a gravitációs hullámokat mint leárnyékolhatatlan vivőhullám, némi moduláció után felhasználják valamilyen csillagközi kommunikációra. Most még csak a jelenséget tapasztaljuk, de Marconi az első pár km-es rádiókapcsolat után, ami egy recsegés átvitele volt, az álmában sem gondolta volna hogy egyszer a Föld túloldaláról mozgóképpel 8 K felbontásban színesben olimpiát fognak közvetíteni a hullámaival.

2019. jan. 10. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 A kérdező kommentje:

#8:

Igen azt olvastam hogy ha mi tudnánk saját gravitációs hullámokat kibocsátani az tökéletes módja lenne a csillagközi kommunikációnak, hiszen ez egyfajta "közös nyelv"-ként funkcionálna akár más fajokkal is, hiszen ők is megértenék, hogy ezek nem természetes hullámok, hanem valahol generálják őket, azaz kommunikálni próbálnak velük. Viszont ezen felül, és az általam ecsetelt háttérhullámokon túl én még mindig nem látom, mi haszna lenne. Mármint gravitációs hullámokból nem fogunk szupermodern kütyüket gyártani, az egyszer biztos. Maximum a tér hajlító és zsugorító tulajdonságát fogjuk valamikor a távoli jövőben valamiféleképpen hasznosítani. De egyszerűen nincs másmilyen tulajdonsága, ami hasznosítható. Az elektromosság feltalálásánál már akkor tudták, hogy valami nagyon nagy dolgot találtak fel, amiből rengeteget fognak kamatozni, viszont én ennél nem érzem ezt. Hiszen nem is feltaláltuk, már rég óta tudtunk a gravitációs hullámok létezéséről, már Einstein megjósolta őket, csak még mérni nem tudtuk. Ilyenkor tudatosul bennem, hogy Einstein mekkora egy állat volt, amikor minden, amit utána felfedezgetünk meg bizonygatunk kiderül, hogy ő már tudott róluk. Olyan reális képe volt az univerzumról, mind abban a korszakban senki másnak.

2019. jan. 10. 22:07
 10/11 Wadmalac ***** válasza:

"én még mindig nem látom, mi haszna lenne"

Éppen ezért rendkívül örülök, hogy más dönt a kutatásokra szánható beruházásokról. :D


"gravitációs hullámokból nem fogunk szupermodern kütyüket gyártani"

Bizonyára a lézer első teóriájánál sem gondolt senki az ezernyi praktikus felhasználásra, de az első gyakorlati megvalósítás után rohamos tempóban jött a CD, lézervágás, lézerhegesztés, célzólézerek, távolságmérő, lézeres kommunikáció...


Sajnos nem emlékszem, személy szerint ki volt az az író, aki az egyik első repülőgép bemutatóján egy ismerősének kérdésére, hogy mire jó ez az úri hóbort, visszakérdezett: Barátom, mire jó egy csecsemő?


"Maximum a tér hajlító és zsugorító tulajdonságát fogjuk valamikor a távoli jövőben valamiféleképpen hasznosítani"

Valószínűleg ez valósul meg a legkésőbb, vagy soha. De ha a kutatások eredményeképpen pontosan megértjük a gravitáció működését illetve a grav. hullámok révén az asztrofizika nyitott kérdései választ kapnak, olyan fizikai ugrás jöhet, mint amilyen a rel. elmélet volt.

Az meg tényleg beláthatatlan fejlődést nyit.


"Az elektromosság feltalálásánál már akkor tudták, hogy valami nagyon nagy dolgot találtak fel"

Fenéket. Azért csak úri társaságokban "bűvésztrükkökre" használták száz évig?


"Hiszen nem is feltaláltuk, már rég óta tudtunk a gravitációs hullámok létezéséről, már Einstein megjósolta őket, csak még mérni nem tudtuk."

Miért, az elektromosságot feltaláltuk? Előtte nem is volt?


ŰEgy dolog megjósolni valamit, más dolog bizonyítani és a forradalmi dolog utána felhasználni.

A grav. hullámok esetén épp hogy csak belenyaltunk a dologba, még ott sem tartunk, mint Marconi a rádióhullámokkal.

Még magának Marconinak sem fordult meg a fejében, mi mindenre lesz jó a rádióhullám.


Sokezer éven át senki sem gondolta, mi mindenre lesz jó a forrásban lévő víz főzésen kívül. Aztán jött a gőzgép.

2019. jan. 11. 07:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!