Náci orvosok kegyetlen emberkísérleteinek volt bármi tudományos haszna?
Gyakorlatilag az egész mai orvostudomány ezekre a kísérletekre épül.
Ráadásul nem lehet megismételni sem.
Az az igazság, hogy valójában konkrétan semmit nem lehet tudni a kísérletekről, csak azt, hogy embertelenek voltak a módszerek.
Egyről, kettőről van valami homályos leírás, de egyáltalán nem tudományos igénnyel, csak amolyan újságírói dilettáns kommentár, így nehéz megítélni, azokból nem tűnik ki hasznosság.
Megjegyzem viszont, hogy például a vitaminok felfedezése során is a történtek részben hasonló módszerek, ami arra mutat, hogy az orvostudomány általában sem mentes bizonyos embertelennek tűnő kísérleti módszerektől.
A holland Eijkman Jáván volt egy börtön orvosa, ahol dúlt a beriberi. Hullottak az emberek, mindenki járványra gondolt, de Eijkman felfigyelt arra, hogy a csirkék, amelyeket szintén börtönkoszttal etettek, ugyanolyan tüneteket mutattak. Amikor a csirkék étrendje megváltozott, meggyógyultak.
Kísérleteket végzett és arra a meggyőződésre jutott, hogy táplálkozási hiánybetegség a beriberi.
Mivel senki nem hitte el és csak gúnyolódtak rajta, elvégezte a következő látványos kísérletet.
Két kórterembe tette a betegeket, az egyikben adta a hántolt rizst, amelyben nem volt már B1 vitamin, a másikban a hántolatlant, aminek a héja tartalmazta azt, bár ezt akkor még így pontosan ő sem ismerte.
Az egyik csoport meggyógyult, a másik, a kontrollcsoport meghalt, így már egyre többen elfogadták az érvelését és később meg is találták a B1 vitamint.
A módszer durvának tűnik, de nem megy másképpen.
Eijkmant nem vádolták hasonló módon, mint Mengelét, sőt, megérdemli a legnagyobb dicséretet, igaz, azok az emberek, akik meghaltak az által, hogy nem gyógyította meg őket, azok amúgy is meghaltak volna, inkább arra kell koncentrálni, akiket megmentett, a másik kórteremben, meg szerte a világon, akik számára valóban jótevő volt, az egész világnak.
Nem állítom, hogy Mengele kutatásainak semmi eredménye nem volt, de a módszere sokszor azért elfogadhatatlan, mert ő egészséges embereket betegített meg, aztán vizsgálta a körülményeket, amely sokszor nem is a gyógyítást szolgálta közvetlenül, hanem pusztán a jelenségek tanulmányozását. Volt e valami haszna, az ebben az esetben indifferens.
sajnos igen. az alapvető probléma az, hogy az emberi tűrőképesség határait nem tudod úgy tesztelni, ha közben nem vagy hajlandó kockáztatni a kísérleti alany halálát vagy csak esetleges maradandó károsodást. egyszerűen nem megy.
gyakorlatilag kihűlésről, alacsony nyomásról, oxigénhiányról illetve ezek ellentétéről, kiszáradásról, éhezésről, vitaminhiányról stb. még a mai napig ezek a legrészletesebb adatok.
persze azt is tegyük hozzá, hogy a legtöbb "tudományos" kísérlet csak annyira volt tudományos, amennyire nagyítóval hangyákat égetni tudomány...
Rengeteg haszna volt.
Én csak azt nem értem, hogy miért nem lehet ma is alkalmazni például sorozatgyilkosokan.
Ha volt is, a győztesek magukkal vitték a dokumentumokat majd később saját felfedezésként valami humánus kisérletre hivatkozva publikálták.
Mengele egyébként a háború után vígan tovább élt és praktizált Brazíliában, még a neve is megtalálható volt a telefonkönyvben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!