Ha középkorban elfogadták volna a tudományt hol tartanánk most?

Valaki töröltette a 10. választ, pedig igazat írt.

Annyiban 2sünek is igaza van, hogy ami tudomány létezett, az zömében csak az egyház támogatásával, hozzájárulásával terjedhetett és oktatás is csak vallási volt, de ennek semmi köze nem volt a tudományok oktatásához, csupán teológia és skolasztika volt tanítva főképpen, esetleg logika, ami a legközelebb van a témához. Sajnos az oktatás csak kevés ember számára volt elérhető és vallási dogmákkal volt terhelt.

Az egyház annyira uralt mindent, a politikát, a művészeteket, az oktatást, a gazdaságot, a mindennapi életet, hogy számtalan módon megszabta a kereteket, a lehetőségeket. Indexre tettek könyveket, amiket időnként el is égettek, néha a szerzőjével egyetemben, betiltottak tanokat, mindazokat, amik a dogmákkal valamiképpen ütközhettek.

Még az is megesett egy időben, hogy a Sorbonne-on nem engedtek matematikát tanítani, amelynek módszere eleve gyanús volt, mert ott mindent bizonyítani kell.

Ritka időszakok voltak, amikor a vallás nem volt szélsőséges, mert egyáltalán nem olyan szelíden álltak hozzá a tudomány megszülető eredményeihez, mint manapság, mint tudjuk Darwint is rengetegen támadták, vagy példaképpen megemlítem M. Servet lángeszű orvost, akinek menekülnie kellett a katolikus inkvizíció elől, de hiába, mert Luther is megégette.

A kérdésre válaszolva nem lehet ezt így megítélni, a tudomány általános értelemben vett fejlődéséhez sok minden kellett volna, általános oktatás, vagy szabad véleménynyilvánítás, olyan társadalmi berendezkedés, ami támogatta volna a fejlődést, de ez történelmileg anakronisztikus, mert egy társadalom szerkezete mindent ural, minden ahhoz igazodik, bár természetesen az egyház konzervativizmusa ebben meghatározó szerepet játszott, hogy az adott közeg éppen olyan lett, mint amilyen volt.

A hatalmas ugrások egyébként is néhány zseniális emberhez köthetők főleg, kérdés, hogy lett volna e több?

Valószínűleg igen, de nem tudhatjuk biztosan.

Marad a feltételezés, hogy igen, de még ez is korántsem biztos, hogy jó lett volna, mert az is lehet, hogy már nem is élnénk, mert ha mondjuk a keresztesháborúk korában lett volna atombomba, vagy más tömegpusztító eszköz, akkor másképpen nézne ki a világunk. Ennek bizonyítására hozzátenném, hogy bizonyos tömegpusztító eszköz létezett és azt alkalmazták is, például pestisesek tetemeit lőtték be katapultokkal az ostromlott várakba, szóval ki tudja, nem éppen áldás e az, hogy természetükből kifolyólag akadályozták, illetve korlátozták a tudományok fejlődését?

A középkorral kapcsolatban szinte csak szélsőséges elképzelések léteznek. A valóság természetesen sokkal árnyaltabb ennél. Nyilván nem lehetett bármilyen természettudományos felfedezést csak úgy beírni a tankönyvekbe. Ennek volt egy menete, amit természetesen az egyház "korrigált". Az egyház sem 1 valami volt: Minden városban, faluban más-más módon jelent meg az inkvizíció. Ráadásul az inkvizítorok is egymást váltották 1500 éven keresztül. Volt ahol lazán kezelték a dogmákat, voltak helyek pedig ahol elégették a felfedezésüket rosszul kommunikáló embereket.

Az összes tudományos eredményt be kellett bugyolálni egy vallásos csomagolásba, hogy az terjeszthető legyen. Egy felfedezés nem lehetett csak felfedezés. Az bizony Isten alkotásának egyik részletének megfejtése lehetett csak. Inkább ez szülhetett kisebb nagyobb ellentéteket.

A felfedezések nem vagy csak elhanyagolható mértékben ütköztek a dogmákkal. Ezért nem is kellett betiltani azokat. Nyilván volt amikor az inkvizíció elvetette a sulykot. De ez nem a vallás hibája volt, hanem az inkvizítoroké. Akik a bibliát vagy a keresztény hagyományokat nagyon konzervatívan fogták fel.

A tudomány a reneszánsz, de még-inkább a felvilágosodás korszakát követően kezdett el igazán teret hódítani. Amikor bevezették az SI mértékegységeket, és az oktatás szinte mindenki kiváltsága lehetett. Ez az, ami leginkább berobbantotta az ipar fejlődését. Nem a vallásosság visszaszorítása.

Egy tudós ma is lehet vallásos. Akár mindenbe beleláthatja Isten tevékenységét (ahogy Newton is) Attól még a felfedezése felfedezés lesz.

A középkorban az oktatás hiánya és a vallásos áhítat felsőbbrendűsége volt az, ami hátráltatta a tudomány népszerűségét. Nem igaz, hogy a tudományokat teljesen elnyomta az egyház, de az sem igaz, hogy hagyta szabadon fejlődni.

Ha az összes inkvizítor nyitott és igaz keresztény lett volna. És az oktatás összes intézménye helyén kezelte volna a vallásos áhítatot a természet megismerése mellett, akkor bizonyára már a csillagok között utaznánk. Ez szerintem nem vitás. De a középkor nem volt olyan sötét, mint ahogy az a köztudatban van (ma is).

> Még az is megesett egy időben, hogy a Sorbonne-on nem engedtek matematikát tanítani, amelynek módszere eleve gyanús volt, mert ott mindent bizonyítani kell.

Nem vonom kétségbe, hogy volt ilyen eset, az ismereteim nem ennyire részletesek. De nehéz elképzelni, hogy ez általános és jellemző lett volna. Az építészethez kellenek algebrai és geometriai ismeretek, márpedig a templomokat is építészek tervezik.

> Ritka időszakok voltak, amikor a vallás nem volt szélsőséges

Igen, javarészt az egyház meglehetősen szélsőséges volt, de inkább teológiai, filozófiai téren.

> Darwint is rengetegen támadták

Nyilván, bár nem személyesen őt, hanem a tanait. Nota bene Darwin korában azért az evolúció még inkább volt egyfajta hipotézis – bár kétségtelenül logikus és megfigyelésekre alapozott hipotézis –, mintsem a mai tudományos módszertannak is megfelelő módon igazolt tudomány. Illetve a támadások, kritikák nem tudom mennyiben lassították a tudomány fejlődését.

> vagy példaképpen megemlítem M. Servet lángeszű orvost, akinek menekülnie kellett a katolikus inkvizíció elől, de hiába, mert Luther is megégette.

Lángeszű orvos volt. És ilyen minőségében semmi gond nem lett volna vele. Viszont nem csak az orvostudományban tevékenykedett, egyben teológus is volt. Olyan teológiai tanokat hirdetett – konkrétan tagadta a szentháromságot –, ami mind a katolikus, mind a protestáns teológiával összeegyeztethetetlen, mondjuk úgy eretnek tan. Ez vezetett a kivégzéséhez. Tehát a vallás itt nem a tudományt, hanem az alternatív teológiát, nem a tudóst, hanem a teológust nem fogadta el. Az másodlagos és az üldöztetése szempontjából irreleváns tény, hogy Szervét Mihály történetesen emellett még orvos, csillagász, matematikus is volt.

De a dolog jellege azért valóban nem elhanyagolható. A középkorban, korai újkorban sok olyan gondolkodó volt, aki tevékenykedett a mai értelemben vett tudomány területén is, de mellette teológiával, filozófiával is foglalkozott. Nyilván ha valakit a teológiai, filozófiai nézetei miatt kivégeznek, az némileg akadályozó tényező lehet, hogy további eredményeket érjen el a tudomány területén. Ilyen nézőpontból valóban akadályozhatta a vallás a tudomány fejlődését. Persze ez szubjektív, de én nem érzem kardinálisnak ezt a hatást.

~ ~ ~

> A hatalmas ugrások egyébként is néhány zseniális emberhez köthetők főleg, kérdés, hogy lett volna e több?

> Valószínűleg igen, de nem tudhatjuk biztosan.

Ez is érdekes kérdés. Mert nem feltétlenül a tudományos eredmények, felfedezések határozták meg a fejlődést. A gőzgép elvét már a görögök is ismerték, de meg kellett érnie a kornak, hogy igény legyen ennek a használatára is. A számítástechnika számos alapja már évszázadokkal a számítógép megjelenése előtt adott volt. A kettes számrendszerben való műveletvégzés matematikai alapjait már Leibniz kidolgozta 1703-ban. Készültek később mechanikus számológépek ilyen-olyan matematikai alapokon, de ezek csak játékszerek maradtak, amíg nem született meg az igény a tényleges használatukra.

Úgy a tudományra jellemző, hogy kvázi túlkínálat van. A matematikában főleg, de a fizikában is a tudomány, egy-egy jelenség, összefüggés feltárása jóval megelőzi annak a tényleges használatát, ami meg sokszor feltétele annak, hogy további eredményeket tudjon elérni a tudomány. Pl. a modern kriptográfia előfeltétele a számítógép létezése.

Meglehet, hogy a vallás hatással volt a tudomány fejlődésének ütemére, de véleményem szerint legalább akkora – ha nem nagyobb – hatása volt a népesség alakulásának, politikai, gazdasági tényezőknek. Csak ezek kevésbé látványos illetve közvetlen hatások, nem annyira szembetűnőek. (Pl. ha nincs a hidegháború, valószínű évtizedekkel lenne lemaradva az űrkutatás, meg úgy az egész technológiai fejlődés le lenne maradva jó néhány évvel. Vagy ha már a kriptográfiát emlegettük, valószínű az sem fejlődött volna ilyen mértékben, ha nincs a második világháború, meg utána a hidegháború.)

Még hozzátenném: A legnagyobb probléma a középkorban, az oktatás hiánya volt. Én erre vezetem vissza, azt hogy ennyire gyér volt a tudományos és technológiai fejlődés abban a 1500 évben. Megdöbbentő, hogy mostanában pár év alatt annyit fejlődik a tudomány, mint akkor 500 év alatt. Ennek nyilván van oka. Nem lehet elbagatellizálni a dolgot.

Persze az oktatáson kívül, baromi sok minden befolyásolta még ezt. Pl.: Sok ember, aki kutatónak született: Érdekelte a valóság de nem lehetett CSAK tudós! Titkolni kellett, hogyha esetleg nem vallásos. Sokan nem akartak egész életükben tartani az inkvizíciótól és minden felfedezésükre Isten alkotásaként tekinteni, még akkor is ha ebben nem hisznek. Ez csak egy vallás. Hiába volt kötelező, attól még az.

Newtonnak még az 1600 években is tartani kellett attól, hogy lebukik az alkimista hobbija és a szentháromság tagadása miatt. Konkrétan eretnek volt. Micsoda ragyogó elme, akinek egész életében titkolóznia kellett. Ez az egész középkorban minden zsenire hatással volt. Ha ezekből csak 6-7 zsenit elnyomtak az már brutális következményekkel járt volna. Lehet, hogy így volt! Ha a Principiát a középkorban adja ki valami zseni, akkor az elképesztő hatással lett volna a történelem alakulására. Newton vállalta a titkolózást és "beépült" a mélyen vallásos tudományos elit köreibe. Ezért tudott érvényesülni...

A járványok, a rövid várható élettartam, a háborúk, a röhejes orvosi ellátások stb. Ezek mind-mind hatással voltak arra, hogy a tudomány akkoriban nemigen fejlődött. Aki a Holdra utazást fontolgatta, azt kinevették. Ha tudták volna, hogy mi mindenre képes az ember. Ezt csak a Reneszánsz idején kezdték el kapiskálni. Meg is nőtt az önbizalmunk. És elkezdődött a tudomány térnyerése.

Az 1500 év kisebb-nagyobb felfedezések és műszaki teljesítmények után 500 év alatt az emberiség belépett az Űrkorszakba. Ez az, ami vizsgálatra érdemes, és ezért van az, hogy a középkor annyira rossznak tűnik. És nyilván az is, ha így nézzük...

A középkorban az építészetnek nem volt meg az a nimbusza, mint manapság, a kétkezi munkához tartozott, nem is oktatták egyetemen, hanem céhműhelyekben.

A francia , itáliai és magyar építészet nem is ragaszkodott annyira a szigorú geometriai formákhoz, több szabadságot adva így az építőmesternek, ellentétben a német középkori építészettel.

A matematika oktatása a Sorbonneon elsődleges volt általában, de két ízben, összesen majdnem egy évszázadig mellőzték, ekkor hanyatlott is a nimbusza az egyetemnek.

Úgy tudom, foglalkozol matematikával, biztosan érdekelni fog ez a link, mert roppant érdekes és a középkor viszonyairól is esik benne szó helyenként, jórészt a matematikával kapcsolatban:

[link]

Ha azt vesszük, a IX. századig annak oktatása szinte teljesen lezüllött, onnantól kezdve van fejlődés, de lényegében először a görög, majd az arab ismeretek átvételére szorítkozik több évszázadon keresztül.

A XIV századig oktatásban szinte nem is vett részt más, csak a klerikusok, vagyis aki papnak készült, legalább is túlnyomó többségben.

Az egyetemek is csak a 12. században alakultak meg.

Az oktatás főleg teológia, filozófia, keresztény számmisztika és ehhez hasonló tárgyakban nyilvánult meg.

A nagy probléma a római birodalom felbomlása volt, ez vetette vissza a tudományok fejlődését, de mint fentebb írtam, lehet hogy jobb is, mert a harceszközök gyártása a gyilkolási módszerek tökéletesítése mindig is húzóágazat volt, akárcsak ma a hadiipar és amíg a vallási türelmetlenség el nem múlt, a tudományok csak ártottak volna az emberiségnek.

Igaz, sajnos csak egy rövid időszak volt ebből a szempontból nyugodt, mert rövidesen eljött a politikai türelmetlenség, ami majdnem olyan veszedelmes, mint a vallási, illetve talán nem is összehasonlíthatók, de az ugyanúgy hordozta, illetve a mai napig hordozza a katasztrófa veszélyét.

https://www.youtube.com/watch?v=URpoR-kkVS0

:)