Ha középkorban elfogadták volna a tudományt hol tartanánk most?

Hát kitugya...

Ez most komoly?? :(

"ki tugya" - te tugyod?-

.

Bár nem érdemes, azért leírom:

a középkorban igenis elfogadták a tudományt, gondolj arra, hogy az arab matematikusok elfogadták az ókori görögök tudományát.

(Sőt, még mi is! - Thalész, Arkhimédesz)

Szerintem is sokkal előrébb lennénk. Valószínűleg már embrió korban tudni lehetne, hogy a gyereknek lesz e esze, vagy sem. Ha nem hagyják megszületni az ilyeneket, akkor valószínűleg sokkal kevesebb kérdés is lenne ezen az oldalon.

Vagy ki tugya ?

Kérdező !

Hány éves vagy ?

Elfogadták a tudományt akkor is: úgy, mint a vallás szolgálóleányát.

Ha az első lett volna a tudomány - na, AKKOR sokkal előrébb tartanánk.

De még ma sem első.

A középkorban elfogadták a tudományt. A közhiedelemmel ellentétben a katolikus egyház nagyban előremozdította a tudomány fejlődését. Merthogy azt gondolták, hogy ahogyan a Bibla, úgy a teremtett világ is Isten kinyilatkoztatása, így a világ megismerése pont annyira alkalmas út Isten megismerésére, mint a Biblia olvasgatása. Nota bene az egyház volt a középkor bizonyos időszakaiban kvázi az egyetlen, aki elvileg mindenki számára elérhető, szervezett oktatást biztosított, és ennek része volt a tudományok tanítása. A modern tudományok előtt tudománynak tekintették az alkímiát, asztrológiát is. Sok régi templomban, katedrálisban meg is figyelhetőek asztrológiai, alkímiai szimbólumok, sokszor félre nem érthető módon.

A középkorban, meg a korai újkor sok tudós maga is vallásos volt, és ha nem is tartozott az egyházi hierarchiába – pl. nem pap vagy szerzetes volt – gyakran az egyház is támogatta. Mint pl. Galileit is. Nem is ez volt a probléma vele az egyháznak, hogy tudományos munkát folytat. Tulajdonképpen azt követelte meg az egyház rajta, amit a mai modern tudomány is megkövetelne, hogy bizonyítsa az állításait. Nem tudta. Sőt néhány eredményét csak jóval később sikerült ténylegesen bizonyítani. Meg persze nem kellett volna neki beszólogatni a pápának. Kopernikuszt sem vegzálta az egyház. Keplert sem. Galileit is csak kicsit. Giordano Bruno, na őt megégették. De őt is inkább egy olyan világkép hirdetése miatt, ami összegyeztethetetlen volt a keresztény világképpel, és amire tényleges bizonyíték nem volt. De elég hamar Bruno világképe lett tudományosan elfogadott, és az egyház is relatíve elég hamar beletörődött ebbe, bár mindig kereste a cáfolatát. Newton meg már egyenesen sztár lett a maga korában.

Szóval a középkor egyháza, meg úgy a társadalom elfogadta a tudományt, sőt hozzájárult a fejlődéséhez. Hogy mi lett volna, ha nincs vallás? Nehéz elképzelni. Amíg nincs tudás, addig az ember elképzelések mentén próbálja magyarázni a világot, formába önteni a jelenségek vélt vagy valós összefüggéseit, és ezekből születnek meg a vallások. Nem igazán lehet kivonni az emberiség fejlődéséből a vallást. Elkerülhetetlen lépcsőfok. Az más kérdés, hogy a mai tudás birtokában sok téren ideje lenne túllépni ezt a lépcsőfokot, és csak azt magunkkal vinni, amit érdemes. (Mert pl. a tudomány jellegéből fakadóan nem képez erkölcsöt, a vallásból viszont lehet tanulni ezekről, ezt az aspektusát a vallásnak érdemes lenne átmenteni.)