Mi Schrödinger macskája?

Egy szeléltetése annak, hogy hogyan gondolkodik a koppenhágai interpretációja a kvantumjelenségeknek.

Következő wikizni való: koppenhágai értelmezés.

Schrödinger a macskás példát eme értelmezés bizarrságára és szerinte helytelenségére alkotta. De ennek ellenére úgy kezelik, mint Schrödinger magyarázatát a szuperpozícióra.

[link]

de egyebkent a macska igyis ugyis meghal, mert a radiaktiv bomlas hosszabb tavon statisztikai jelenseg is (felezesi idonek hivjak)

a lenyeg, hogy eppen az az egy elektron mikor hogyan es miert repul ki az atombol, es erre nem tudunk mondani semmit csak vannak olyan tapasztalataink, hogy a megfigyeles hatassal van arra hogy milyen tulajdonsagai lesznek az elektronnak

Maga a szuperpozíció gondolata sem feltétlenül valós.

Fej, vagy írás játék esetén, ha letakarjuk az érmét, szintén ugyanúgy életbe lép a számunkra a szuperpozíció, hiszen a valószínűségi függvények alapján ugyanúgy fennáll minkét lehetőség, de valójában attól független, hogy megnézzük e, csupán ekkor dől el a pozíció helyzete, ami korábban is létezett, így Schrödinger macskája is vagy él, vagy meghalt, csupán a gondolatkísérlet tételez fel egy köztes állapotot.

De a kvantummechanikához nem igazán értek, attól még előfordulhat valami a mikrovilágban, amit ilyen módon lehet szemléltetni.

Nem a protonok, hanem szubatomi részecskék helyzetét demonstrálja a gondolatkísérlet.

Ha a macskás példa nem érthető, akkor a fej, vagy írás talán érthetőbb.

A lényege az, ha letakarod, akkor az érme állapota egyszerre lehet fej, vagy írás is a szemlélő számára, felvesz egy szuperpozíciót, ami egyszerre mind a kettő és akkor dől el, mikor megnézed.

Természetesen ez a makrovilágban nem létezik, de a kvantumoknál azt mondják igen és befolyással van rá az, hogy megnézed, mert azzal megváltoztatod az állapotát.

Nagyjából ennyi.

#9

akkor tessék felállni a számítógép elől, mert ha isten nem vet kockát, akkor egy nagy halom alkatrésznek nem szabadna működnie benne