Az orvosok és az eü dolgozók miért óvják a tudásanyaguk ismeretét a betegektől?

Kedves 23-as!

Ilyen fórumok most is vannak. A legismertebb például a medicine subreddit. És biztosíthatlak, hogy a biológiához (amihez végtére is az orvostudomány is hozzátartok) köthetően nincs olyan dolog, amit legalább nagy vonalakban ne értenék meg, amit további informálódással ne tudnék teljesen megérteni. Azt pedig nem tudom honnan vetted, hogy nekem bármiféle betegségem van jelenleg, amiről olvasni akarnék. Az, hogy szándékosan úgy fogalmaznak, hogy ne lehessen érteni az elsősorban a magyar orvosokra jellemző, az általam figyelemmel kísért angol nyelvű fórumokon ez egyáltalán nincs így.

Köszönöm szépen ezt a részletest választ, igyekszem mindenre reflektálni, ami felmerült.

"Az biztos, hogy nem értek egyet abban, hogy a beteg ne is kapjon leletet, csak az orvosoknak legyen elérhető egymás között, mert véleményem szerint igen is joga van a saját betegdokumentációjához minden embernek."

Erre irányulva, amit én láttam, ott az volt az érvelés, hogy a leletek nyelvezete szakmai, és sok esetben értelmezésükhöz szakorvosi szintű tudás kell, ami pedig a betegeknek nincs meg. Tehát számukra hasznos információt nem fog tartalmazni, esetleg félrevezeti majd őket, mert megnézik a webmd-t, meg valami random fórumot és vagy összezavarja őket, vagy olyan kérdéseket fet fel bennük, amik bizalmatlanságot ébresztenének az orvos irányában, ezzel veszélyeztetve a kezelést.

És ezt továbbgondolva hivatkoznak arra, hogy a tudományban tökéletes biztonsággal roppant kevés dolgot lehet megmondani, legfeljebb a rendelkezésre álló adatok alapján lehet megalapozott következtetéseket levonni. Éppen ezért, ha látják a nem orvosok a szakmai beszélgetést arról, hogy egy adott kezelési mód nem annyira hatékony mint gondolták, mert publikáltak valahol egy új metaanalízst, vagy esetleg az orvosok által bevett diagnosztikai formula egy adott betegségre valamilyen okból nem megfelelő, vagy nem úgy megfelelő, ahogy csinálják, és ezt a betegek elolvassák egy publikációban, akkor elvesztik a bizalmukat az orvostudományban.

Ez egyébként nem feltétlenül hülyeség, a hülyeség része az, hogy ezt csak az orvostudományra vetítik ki. Ilyen nézetekkel én személyesen is sokat találkoztam, a tudományellenes, relativista emberek által közkedvelt érv, hogy mivel tudomány nem tud abszolút bizonyossággal dolgozni, éppen ezért az aktuális tudás később változhat, és korábban is változott, (ehhez hozzájön Kuhn munkásságának félreértelmezése a paradigmaváltásról) tehát szerintük a tudomány megbízhatatlan, vagy nem jobb semmiféle mint az alternatívái. Ugye ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy valaki hall valamiféle kutatást, a publikációt nem olvassa el csak az indexes összefoglalót és konstatálja, hogy ez nem úgy van, mint amit a középiskolában hallott, tehát hülyeség az egész. Viszont ez a nézet ugyanúgy érinti a biológiától kezdve a fizikán át a társadalomtudományokat is. Nekem ez személyes szívfájdalmam, mert az, hogyha elszeparáljuk az emberektől a tudományt és egy kasztrendszert hozunk létre, ráadásul kihangsúlyozzuk ezek közül azt a diszciplínát, ami a mindennapi életet talán a legjobban befolyásolja, akkor pont az egésznek a lényege veszik el; a kollektív tudás fentartása.

"Ők abban nevelkedtek, azt szokták meg, hogy ők mondanak valamit, a beteg meg kérdés nélkül megcsinálja, ha meg akar gyógyulni, mivel "ő az orvos, ő tudja". "

Szerintem ez a kettő nem feltétlenül áll ellentétben egymással. Attól, hogy elvárja az orvos a betegtől, hogy kövesse az utasításait és bízzon benne, attól még elmagyarázhatja a gondolatmenetét és válaszolhat a beteg által felmerülő kérdésekre. Az, hogy a gyakorlatban ez nem mindig kivitelezhető az egy másik probléma, de ha mindenki egyetértene azzal, hogy elméletileg ez lenne a legjobb megközelítése a kommunikációnak, az már nagy haladás lenne.

"A mai világban teljesen elvárható az, hogy minden beteget a NEKI MEGFELELŐ"

Erre nem gondoltam, de ez egy nagyon fontos kulcsszó. Egyetlen egy orvos volt, aki tőlem megkérdezte, hogy mi a végzettségem, mert az alapján fogja elmgyarázni a dolgokat, és világos, hogy amit én megértettem azt egy közmunkás valószínűleg nem értette volna meg. De ez megintcsak a kommunikáció alapjairól szól, ha valaki úgy áll hozzá, hogy aki nem orvos, az eleve nem értheti meg (hiszen ha elég okos lenne hozzá, ő is orvos lenne, gondolják), akkor az megint aláássa a hatékony kommunikációt és együttműködést.

" Nincs elég idő a betegekre."

Áláírom, ez teljesen jogos. Én személy szerint nem is a kórházakban nehezményezem ezt a hozzáállást, mert a körülmények ott lehetetlenné teszik, hanem magánrendelésben. Ott nincsenek ilyen körülmények, mégis tapasztatalaim szerint marad az elitizmus, és kórházban is tapasztaltam már az ellenkezőjét, szóval azért ez jó esetben alapvető hozzáállás kérdése.

"Ezzel csak annyi a baj, hogy attól, hogy a laikus elolvas pár dolgot egy tünetről, attól nem fogja tudni magát diagnosztizálni, mert az orvosi képzés nem csak annyiból áll, hogy megtanulok x betegséget és x tünetet, majd összepárosítom őket"

Aki saját magát akarja diagnosztizálni az eleve el van tévedve. Ennek ellenére, hogy mégis miért pont azt a diagnozist kapta, amit, meg lehet érteni, és szerintem célszerű is. Én nem azt akarom, hogy az orvosok helyett tudjak orvos lenni képzés nélkül, hanem legyen tudásom ahhoz, hogy azt megértsem, hogy egész pontosan mit is jelent, amit az orvos mondott, és miért az a diganózis, ami.

"Szóval szerintem ebben azért eléggé a nagyon aprócska kisebbséghez tartozol."

Persze, nálam ez nem csak az orvostudománynál van így, hanem mindennél. Ha valamivel foglalkozom, vagy igénybe veszem, akkor igenis szánok arra időt, hogy megtanuljam a hátterét. Ha repülőgéppel repülök valahova, akkor célszerű tudni, hogyan működik a repülő, milyen módon irányítják azt, mi mehet tönkre reális eséllye, és ha tönkremegy, akkor mi mennyire aggasztó, mi a teendő vészhelyzet esetén, stb. Emiatt következik az, hogyha egy Airbus-szal repülök és a taxi során hallok egy furcsa ugató hangot, akkor tudom, hogy az a PTU és nem valaki láncfűrészel a gép aljában. Ha valaki veszi a fáradtságot arra, hogy valaminek a szakértője legyen, azért, hogy azzal tudjon biztosítani egy szolgáltatást, mint a pilóta, aki irányítja a repülőt, az orvos, aki diagnosztizál, a számítógépszerelő, aki meg tudja mondani, hogy a gépben a tápegység halt-e meg, a videokártya vagy az alaplap és még sorolhatnám.

Ez a tudás soha nem lesz elég arra, hogy helyettesítsem a szakértőt, aki ezt részletesen megtanulta, de arra elég lehet, hogy tudjam, hogy éppen mit csinál és miért. Nem tudnám megismételni, vagy helyette megcsinálni, de tudni fogom, hogy mit csinál. Nem pedig csak ülök és hagyom, hogy a kiváltságos "kaszt", aki éppen azt a tudást birtokolja úgy tegye a dolgát, hogy nekem semmiféle fogalmam nincs arról, hogy mi zajlik mellettem. És éppen ezért nem ülök fel úgy repülőre, hogy azt gondoljam, ha leállnak a hajtóművek, akkor lehullik az égből a gép, vagy az adott vizsgálat során valami misztikus-mágikus úton jut el a diagnózishoz az orvos, vagy a számítógépszerelő varázspálcával jött rá, hogy miért nem indul a gép.

"Ne haragudj, de ezt nem gondolhatod komolyan:) Az orvosi egyetemi tananyag nagyon ügyesen egymásra épül. Nem lehet részeket kiragadni belőle."

Ha valaki orvos akar lenni, akkor tényleg nem lehet, de itt erről szó sincs.

"Vegyük példának azt, hogy mondjuk valaki az EKG leletét szeretné megérteni. Valljuk be, ilyen kérdésekkel elég gyakran lehet találkozni gyakorin is.

Első körben meg kellene tanulnia a szív ingervezető rendszerét. De az EKG értelmezéséhez nem elég ennyi, vissza kel menni élettanban az akciós potenciál fogalmához pl. De ha már visszamegyünk oda, akkor előtte meg kellene érteni a membránpotenciált is. És ha oda visszamegyünk, valószínűleg megint találnánk valami olyan dolgot, ami annak a megértéséhez kellene."

Remek példa. Szóval ha valaki kifejezetten csak az EKG leletet akarja értelmezni, vagy kíváncsi a szív élettanára/kórélettanára, akkor neki pl. mennyit kell tanulnia a vázrendszerről? Lehet összefüggés a kettő között? Bármi között lehet összefüggés, de az csak akkor szükséges, ha valaki szakértő akar lenni az adott területen. Szóval, ha a könyvekből csak a szív működését tanulja meg, akkor bizony nem lehet orvos, de ha kap egy diagnózist valamiféle kardiológiai betegségről, akkor tudni fogja, hogy mi a baj. Nem tudná magát se diagnosztizálni, se kezelni, de nem csak nézni fog mint egy idióta, hogy mi az az ingervezető rendszer, hanem egy alapvető képe lesz róla.

Mindent meg lehet tanulni olyan szinten, hogy szakértője legyél, de nem feltétlenül szükséges. Ahhoz viszont, hogy egy adott részletről képet kapj, ami egy alapvető megértést feltétlez, pontosan elég lesz az, amit én mondtam.

"Szóval semmiképp nem gondolom azt, hogy ha valaki elővesz egy anatómia atlaszt, egy élettan meg egy patológia könyvet és kiszedi belőle a betegségéhez passzoló fejezetet, akkor majd pikk-pakk megérti mi a szitu."

Olyan szinten mint az orvos, biztos, hogy nem fogja. De annál 100%, hogy jobban érti majd, aki nem vesz elő ilyen könyveket. És hangsúlyozom, nekem személy szerint nem az a célom, hogy mindenhez értsek profi szinten, hanem az, hogy amihez kell, tudjak olyan tudást szerezni, ami lehetővé teszi, hogy megértsem, hogy a valódi szakértők mit mondanak. És ez lehetővé teszi, hogy tisztelni tudjam a munkájukat.