A világ legnagyobb kérdéseiről lenne szó. mik ezekre a válasz? bővebben lent.
Lehet hülyeségnek fog hangozni csak mert tudatlan vagyok vagy nem járok utána a dolgoknak, de van pár dolog a mi világunkba amit nem tudok megérteni, itt is lennének.
Elsőnek is, a semmiből hogy tud az ember kitalálni valamit?
példaként a matematikát hoznám fel, mai napokba hétköznapi dolog hogy van a matematika ami elméletekkel áll elő és sok megoldott és megoldatlan képlettel rendelkezik. Na most a képleteket mi alapján és hogyan találták ki? Miért gondolkodik az ember olyanon amit nem tud, amilyen tudás nincs birtokába. Én most hiába kezdenék el gondolkodni valami olyanon amit nem ismerek, mivel nem ismerem nem tudok rá képletet kitalálni, Püthagorasz kitalálta a pitagorasz tételt és az a mai napig tudjuk mi és hogyan számoljuk, de hogyan mi alapján találhatta ki?
A másik a nyelv és annak ismérve. Rendben az oké, hogy vannak nyelvek és azoknak írásmódjuk és ismerjük ezeket ha megtanuljuk. De kitől is tanulta meg az első ember aki több nyelv tanulására képes volt? ha nem volt aki tanítsa mivel minden "törzs"-nek saját nyelve volt akkor hogy lehet az hogy más "törzsböl" oda érkező ember megérti az ő "kódolt" nyelvüket. valakinek meg kellett hogy tanítsa neki, de mi alapján? én most elmegyek egyiptomba soha nem fogom megérteni az egyiptomi írás formát ha csak nem tanítja meg nekem valaki aki tud az én nyelvemen is, de régen amikor ilyen még nem volt mégis megtörtént valahogy.
A csillagászattal kapcsolatba pedig azt nem értem hogy több millió fényévnyire tartózkodó bolygókról mindent megtudnak állapítani, méretüket, súlyukat, felszínüket. De mégis miből állapítják meg? Ilyen fejlett a technológia, hogy el látunk több millió fényévnyire és látjuk mi van ott, de még így se tudunk más életformáról? A holdról meg nincs egy normális képünk ami ezzel a csúcsmodern teleszkóppal készülne, mondjuk valami ultra szép nagyítású kép a hold felszinéről, a porszemekről, de azért millió fényévekre ellát a nasa...érthetetlen.
sorolhatnám még az ilyen dolgokat és lehet ha eszembe jut kérdésként alábbiba felteszem, de örülnék ha ezeket valaki meg tudná józan ésszel magyarázni.
válaszokat köszi.
ui: (lehet tudatlan vagyok ne kövezzetek meg.)
válasza:"a semmiből hogy tud az ember kitalálni valamit"
Hogyan jutott az eszedbe, hogy feltedd ezt a kérdést? A matematika is hasonlóan működik.
"oda érkező ember megérti az ő "kódolt" nyelvüket"
Minden csecsemő el tudja végezni ezt a munkát néhány év alatt.
"el látunk több millió fényévnyire és látjuk mi van ott"
Nem, fogalmunk sincs, hogy mi van ilyen messze lévő bolygókon. Néhány száz fényévnyire tudunk ilyen észleléseket tenni.
válasza:Csak a nyelvtanulásra válaszolnék.
Elöször is az anyanyelvet is megtanulja mindenki külön tanítás nélkül, csak azzal, hogy hallja azt.
Másodszor ha te - a példád szerint - elkerülnél Egyiptomba, akkor elég hamar megértenéd a legalapvetöbb dolgokat, mindenféle írástanulás vagy nyelvtani ismeret nélkül.
Harmadszor a nyelvet nem tanítani kell - nyelvtan meg írás, hanem hallani és használni, amire rá vagy kényszerülve, ha más nyelvi környezetben élsz.
válasza:1. bekezdés:
Az embert (kivéve téged, meg a hasonlókat) érdeklik az összefüggések az univerzumban. Próbálnak rájönni hogy lehet egy problémát megoldani, vagy észre vesznek egy jelenséget és igyekeznek rájönni az ok-okozati összefüggéseire. Fogadjuk hogy te is rájöttél már dolgokra az életben. Pl. észrevetted ha seggbe rúgnak az fáj! na tettél egy felfedezést! Seggrúgás = fájdalom. A bebizonyítása is mondhatni triviális...
Amúgy meg az, hogy Pitagorasz kitalálta a tételét nem jelent semmit. Simán tévedhetett is volna. De aztán bebizonyította, hogy igaz. Ahogy a kínaiak is, már jóval előtte...
2. bekezdés:
A nyelvek évezredek alatt alakultak ki. Mindig kicsit kiegészítve a tanultak alapján. Nem volt első nyelv, amit kitalált valaki és aztán mindenki eltanulta. Az elején csak egyszerű dolgokat tudtak elmagyarázni egymásnak. mutogatva, vagy kurjantva, sikítva. Aztán szépen lassan rájöttek a nyelvtan szükségességére is. Elkezdték használni az elvont fogalmakat is. stb...
Amúgy megtanulnál egyiptomiul ha sokat élnél ott és próbálnád megérteni őket. Aztán megértenéd az írásukat is, ha érdekelne a dolog. Az ember elképesztő dolgokra képes ha kitartó!
3. Bekezdés:
Amit nem értesz, jó-hogy érthetetlennek tűnik... Nézz utána! Itt a net...
válasza:"Elsőnek is, a semmiből hogy tud az ember kitalálni valamit?"
Sehogy.
Minden felfedezés, találmány valami korábbi eredményre alapul. Persze, mindig kell bele egy zseniális ötlet, ami senki másnak nem jutott előbb eszébe, de az sem a semmiből születik. Zseniális húzás volt például a kerék feltalálása, de az sem a semmiből lett. Maga a jelenség, hogy hengeres dolgokon gurítani tudod a terhet, sima empirikus úton megérthető. De az, hogy a görgőket ne engedjük kigurulni a teher alól, hogy sokkal kisebb súrlódást fejtenek ki a keréknél kisebb tengelyek a kiesés elleni megtámasztásra, mint a komplett hengeres görgő, az már egy-egy zseniális apróság, pont, mint a rajzfilmekben, a fej felett felvillanó villanykörte. :)
Sok apró zseniális ugrásra épül minden tudásunk, közte rengeteg magától értetődő fejlődéssel.
Nyelvek.
Hasonló a folyamat. Végtelenül egyszerű alapok fejlődtek generációról generációra a ma ismert nyelvekké. Mint az élet evolúciója. Rengeteg állatfaj is használ eltérő jelzéseket különböző dolgokra, veszélyre, dühre, párzási felhívásra stb. Az emberi nyelvek is ilyen szinten indultak. Azt el kell ismerni, hogy evolúciós léptékkel nézve az emberi nyelvek kialakulása felfoghatatlanul gyorsan történt. Az ehhez szükséges értelmi és fiziológiai alapok már jórészt megvoltak az artikulált beszéd előtt, különben nem százezer, de millió évekig tartott volna.
Ha megnézed, a fiziológiai beszédlehetőségeket hiányoló gorillák is remek eredményeket érnek el süketnéma jelbeszédben, tehát az értelmi alapok a tagolt beszédre nagyon sokkal régebbiek a beszéd kialakulásánál.
"azt nem értem hogy több millió fényévnyire tartózkodó bolygókról mindent megtudnak állapítani, méretüket, súlyukat, felszínüket."
Hát azért annyira nem.
Amit meg tudunk tenni, az a nagyon pontos távolságmérés illetve pozíciómérés illetve a csillag fényspektruma, rádiósugárzása, ebből számolható a csillag és a bolygó körülbelüli hőmérséklete, tömege stb.
Nagyon jók a távcsöveink, de annyira nem, hogy LÁSSUK az exobolygókat.
Azok légkörét egyelőre csak méretükből tudjuk szinte tippelni. A köv. generációs űrtávcső (amit valamiért sosem sikerül kilőnünk, mindig valami xarság közbejön) lesz elvileg képes az exobolygók csillagtakarási fázisában spektrumanalízissel a bolygólégkörök összetételéhez adatokat szolgáltatni.
"A holdról meg nincs egy normális képünk ami ezzel a csúcsmodern teleszkóppal készülne, mondjuk valami ultra szép nagyítású kép a hold felszinéről"
Szóval, de tudunk iszonyat jó felbontású képeket lőni a felszínéről.
De nem az exobolygó-kutató műholdakkal.
Azoknak valóban nagy a felbontása, de a lényegük NEM a látható fénytartományban történő fotóalkotás. Röntgen-, infravörös-, ultraibolya-, rádiótávcsövek, mellette kiegészyítésként látható tartományú távcső (amivel egyébként állati jó képeket lőnek a MI naprendszerünk bolygóiról).
A lényegük a láthatónál sokkal fontosabb MÉRHETŐ adatok szolgáltatása, amiből sokkal többet mutató képet lehet létrehozni, mint amit a látható fénytartomány mutat.
válasza:Annyit tennék hozzá még, kérdező, hogy mindig van egy csomó probléma, amit egyelőre nem lehet megoldani.
A középkorban például megőrültek a harmadfokú egyenlettől, mert volt egy csomó módszer, ami BIZONYOS esetekben működött, de nem volt egy általános képlet. Aztán találtak olyan képletet is, ami nemlétező számokkal működött.
Ez azt jelentette, hogy jól számolt, de olyan számokat kellett beleírni, amilyenek akkor még nem léteztek.
Jelenleg pedig a húrelmélet az, ami már 20 éve a sírba viszi azt, aki foglalkozik vele: mert látszik, hogy valami nagyszerű lesz, de mikor?
Semmi előrehaladás nincs benne már legalább 10-15 éve.
válasza:Először is nem a semmiből talál ki az ember dolgokat, hanem a tapasztalatai alapján. Gondolkodik, elmélkedik, rájön, hogy nem tud valamit, ezért kérdez, megfigyel, kísérletezik, stb. Te sem a semmiből találtad ki a kérdésedet.
Nyelvek, matek, technika, tudomány, stb. Nem úgy van, hogy hétfőn nincs semmi, kedden meg hopp, egy autó, minden extrával felszerelve a semmiből. MINDEN amit ma látsz, hallasz, az valaminek a TOVÁBBFEJLESZTETT végeredménye. De ezt is tovább fogják fejleszteni.
A több millió fényévre lévő csillagokról nem tudnak mindent, max, hogy ott vannak. A súlyukat, méretüket képletekkel kiszámolják. A Holdról van normális képünk, csak nem neked, hanem a NASA-nak. És a Merkúrról, Jupiterről, stb is.
válasza:"Elsőnek is, a semmiből hogy tud az ember kitalálni valamit?"
Ezzel a filozófia egy ága, az ismeretelmélet foglalkozik. Nincs rá rövid válasz, de próbálj rákeresni, vannak érdekes fejtegetések.
"De kitől is tanulta meg az első ember aki több nyelv tanulására képes volt?"
Nyelvet úgy is lehet tanulni, ha a nyelv beszélője nem beszél a mi nyelvünkön. Persze nehezebb, de sokan tanultak már nyelvet "ott élés" alatt. A másik, ha valaki gyerekkorában eleve két nyelvet tanul meg, pl. a két szülő a két nyelven beszélt vele.
"Ilyen fejlett a technológia, hogy el látunk több millió fényévnyire és látjuk mi van ott, de még így se tudunk más életformáról?"
Nem, nem igazán látunk el odáig. A legtöbb exo-bolygót nem is látjuk, csak következtetünk a létére, néhány jellemzőjére, amit meg látunk, az is csak egy fénypont. De a tudósok ebből is sok mindent ki tudnak deríteni.
válasza:Mindenekelőtt, az ember rendkívül kíváncsi fajta. Minden érdekli. Nézz meg egy csecsemőt, mit erőlködik, hogy megismerje a környezetét, megértsen dolgokat.
Az ember rendkívül jól tud kombinálni, ez (is) különbözteti meg az állattól. Azaz megfigyel dolgokat, észrevesz összefüggéseket, aztán kombinál.
Ezeket a képességeket motiváción alapuló gondolkodásnak nevezzük. És a problémáidra a gondolkodás egy fejlettebb formája a válasz.
Pitagorasz nemcsak matematikus volt, de kiváló hadmérnök is. Sok probléma volt a hadviseléssel, ez adott okot mértani problémák vizsgálatára. A háromszög abban a korban rendkívül fontos volt, hiszen a távolságmérés alapjául szolgált, ami életbevágó volt egy kőhajító gép esetén például. Sok megfigyeléssel és jó kombinációs készséggel (amit gyakorlással szerzett meg) jutott a nevezetes felismerésre. Képleteket úgy találunk ki, hogy a természetben előforduló szabályokat vizsgáljuk, elemezzük.
Ha voltál külföldön, megtapasztalhattad, hogy elemi, gyakran használt kifejezéseket megtanulsz anélkül, hogy odafigyelnél. Például reggel mindig mond neked valamit, akivel találkozol. Egy idő után feltűnik, hogy mind ugyanúgy hangzik. Meditálsz, miért és mit mondanak, míg leesik, otthon is ugyanez van, csak ott érted: jó reggelt. Nyilván ott is. Kapsz egy almát, mondanak valamit, hamarosan megérted, valami olyasmi, tessék, alma. Ha elég érdeklődő és jó fantáziával rendelkező vagy, hamarosan tudsz kérdezni elemi dolgokat. Nem tanítanak, csak válaszolnak. Akik külföldre mennek, többségüket nem "tanítják", hanem tanul a hétköznapi környezetétől.
A csillagászatban is rendkívül sok összefüggést ismernek. Például hogy mi a kapcsolat súly és fényesség, színkép és légkör, légkör és hőmérséklet, továbbá számos más dolog között. Egyes dolgokat meg tudnak mérni. Abból tudják, más dolgok milyen határok közé eshetnek. Aztán ismét másokat mérnek, és ez az előbbieket is pontosítja, míg végül elég jó elképzelésük lesz egy tulajdonságról, amit egyébként semmi módon nem tudnak mérni. De az összefüggéseket ismerik. Egy analóg példa. Ha van méterrudad, tudsz távolságot mérni. Ha van órád, tudsz időt mérni. Egy előtted elhaladó jármű sebességét, gyorsulását is meg tudod mondani nagy pontossággal, pedig nem mérted. De tudod, mi az összefüggés.
válasza:Szerintem azért mert egy matrixban élünk és ebből a világból való dolgokból szerzünk leginkább reális tapasztalatokat amire pontosan ráillik egy tudomány, ez pedig a matematika. A digitális technikát is a világunk működéséből lestük el és mi emberek elég logikus lények vagyunk arra hogy már a kezdetektől mindent számokkal, mennyiségekkel képezzünk le, valamint ezek között keressük az ismeretlent s arra az eredményt.
A NASA-t pedig én sem értem, jogos a feltevésed. Én se láttam még holdporfotót ami állítólag olyan finom és büdös mint a hamu de exobolygókról már felszíni animációs fotókkal jöttek amit aztán sorra cáfolnak a lükék hogy talán butaság volt mégis túldramatizálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!