RGB vagy RYB a három alapszín?

> És hol használják akkor az RGM színpalettát?

Gyanítom, hogy sehol. A színmodellek, a színelmélet előbb született meg, mintsem ismertük volna az emberi színérzékelő receptorainak a tulajdonságát. Nem tudok róla, hogy történt-e kísérlet egy ilyen RGM színmodell megalkotására, csak sejtem azt, hogy valaki azért csak eljátszott vele, és azt is csak sejtem, hogy azért nem terjedt el, mert az RGB sokkal tágabb színtartományt tud lefedi.

De felmerült bennem egyébként, hogy el lehetne játszani ezzel, meg lehetne nézni, hogy egy RGM modellben milyen színek lennének kikeverhetőek, illetve milyen színeket nem tudnánk ezzel kikeverni, amit az RGB-vel igen.

Pirosból és zöldből sárga

Zöldből és magentából kék

Magentából és pirosból pink

Aki azt mondja hogy a három alapszín a sárga, az téved mert az RGB-ből kikevert színek negatívjai azok a színek, amelyek egymással kikeverhetőek:

Piros + Zöld = Sárga (Kék negatívja)

Zöld + Kék = Cián (Piros negatívja)

Kék + Piros = Magenta (Zöld negatívja)

Ha egymáshoz illesztjük az RGB színeket, úgy, hogy érintkezzenek egymással, látható hogy kijönnek ezek az a színek a metszéspontjukban, ha pedig ezt berakjuk negatívba, a cián, a sárga és a kék kerül ki, és a piros, zöld és kék kerül metszésbe. Az RYB-nél ez így nem működik.

A nyomtatóba sem véletlenül cián, sárga és magenta van (meg persze fekete), hiszen azok piros, zöld és kik negatívjai.

#10:

A magenta több hullámhosszú szín keveréke, tehát drágább subpixelek kellenek hozzá a gyakorlatban. A színtér is szűkebb lenne a kékes és zöldes színek lemaradnának. És a háromszög súlypontja sem a fehér lenne, hanem tippre valami rózsaszínes szín.

Keressetek rá arra, hogy "gamut". Az a patkó a látható színtér. A patkó szélén kb a szivárvány színei vannak, ezek az elsődleges színek a ~400-700nm tartományban. Pontosabban ezek azok a pontok, ahol az adott hullámhosszú fény a legerősebb színérzetet adja. Azért is zavaros ez a dolog, mert alapvetően létezik sárga hullámhossz, és 3 színből kikevert sárga szín is. Ezek nem zárják ki egymást, csak nem célszerű ezt használni alapszínként, mert szűkül a színtér.

Az RGB azért jó választás, mert nagy részét lefedi a látható fénynek. A kék a tartomány alja, a zöld a közepe,a piros a teteje.

Közben egyébként utánanéztem az RYB-nak is. Ez egy festészeti színrendszer három alapszíne, ami kevésbé ideális, mint a CMYK, csak nyilván akkoriban máshol állt a tudomány és a festékgyártás.

Továbbra is hivatkozok a csapokra:

[link]

(Az ábra sajnos nem teljesen színhelyes.)

Az R csap a 420 nm-es hullámhosszra a legérzékenyebb, ami az ibolyás kék – és nem a magenta – színnek felel meg. RGB színtérben leginkább a #3800FF színnek. [link]

A K csak az 530 nm-es hullámhosszra a legérzékenyebb, ami a zöld színnek felel meg. RGB színtérben leginkább a #48FF00 színnek: [link]

A H csak az 560 nm-es hullámhosszra a legérzékenyebb, ami leginkább a sárgászöld színnek felel meg. RGB színtérben a leginkább a #B6FF00 színnek: [link]

A #9 hozzászólásom pusztán arról szól, hogy az, hogy a szem RGB-ben látna, az nem 100%-osan állja meg a helyét. A vörös tulajdonképpen a szem receptorai szempontjából az a sárga, ami szinte alig zöld. A sárga az a sárga, ami kevésbé zöld. A zöld az a sárga, ami egy picit zöldebb, mint amilyen sárga. :-)

A dolgot bonyolítja, hogy:

- A fotoreceptorok nem egy adott frekvenciát, hanem egy frekvenciasávot érzékelnek, az ábrán látható érzékenységgel.

- A színlátásban a pálcikák is szerepet játszanak, amelyek az 500 nm-es hullámhosszra a legérzékenyebbek. (Ez egyébként ez a zöldbe hajló cián színnek felel meg: [link] ).

- A receptorok érzékenysége önmagában is különbözik. A csapok egymáshoz képesti aránya sem azonos, a szemben kevesebb, mint egymillió R csap, ~4,6 millió H csap és ~2,3 millió K csap található. Ráadásul a retina különböző részein ezeknek a száma és aránya is változik. Továbbá a csapok és pálcikák száma és aránya is eltérő a retina különböző részein.

- A különböző receptorokból jövő jel már a retinán belül is összegződik, az agyba már nem az egyes receptorok által közvetített jel, hanem azok valamiféle kombinációja jut el. (Lásd: ganglionsejtek, receptív mezők)

- Az agy meg ezeket a jeleket aztán újra feldolgozza, a végleges színlátás tehát igencsak eltér a receptorokból jövő közvetlen jelektől.

Tehát végeredményeben igaz, hogy az RGB színtér elég jól lefedi a látható fény tartományát, sokkal jobban, mint egy esetleges ibolya-zöld-sárga színtér. Nem is állítottam ennek az ellenkezőjét, pusztán azt, hogy nem 100%-ig fedi a valóságot az, hogy a szem RGB-ben látna.

Azt mondják, azért a piros, sárga, kék a három alapszín, mert azok nem keverhetők ki, és a zöld azért nem, mert az kijön kékből és sárgából.

Na most a piros kikeverhető lilából és sárgából. És nem csak számítógéppel és színes lámpákkal.

Aki azt mondja, hogy a piros-sárga-kék az alapszín, az kérje ki az alábbi képnek a negatívját (kézzelfogható változatban), és nézze meg, hogy a piros valóban zöld e, a sárga lila, és hogy a kék narancssárga e.

A kép:

[link]

#17: > Aki azt mondja, hogy a piros-sárga-kék az alapszín, az kérje ki az alábbi képnek a negatívját (kézzelfogható változatban), és nézze meg, hogy a piros valóban zöld e, a sárga lila, és hogy a kék narancssárga e.

Ezt tavaly nyáron már leírtam a #7 válaszomban. Sokféle színrendszer van, létezik olyan szubtraktív színrendszer, amiben a piros, a sárga és a kék az alapszín, és bár nem lehet belőle annyiféle színt kikeverni, mint egy CMYK színrendszerben, de így is épp eléggé sok színt ki lehet keverni belőle. Az RYB egy létező színrendszer, és pont attól RYB, hogy benne a három alapszín az pont a piros, a sárga és a kék.

De ha gondolok egyet, csinálhatok mondjuk egy sárga-barna-fekete szubtraktív színrendszert is. Annak az alapszínei a sárga, a barna és a fekete lesznek. De nyilván a látható színeknek csak egy nagyon kis részét tudnám ezzel a színrendszerrel lefedni, így nem lenne egy univerzális, általánosan használt színrendszer, még akkor sem, ha úgy válogatnám meg a színeket, hogy képes legyen olyan színt visszaadni, amire a CMYK nem képes. Lehet, hogy adott szűk területen még akár ismerté és alkalmazottá is válnak, de nem lenne egy általánosan ismert színrendszer.