Miért a zöld a nyomtatásban az egyik alapszín?

sehogy.

kevered a szezont a fazonnal.

a piros-kék-zöld az az összeadó szinkeverés alapszinei. amikor fényeket keversz össze. (a három együtt fehéret ad)

a másik az a magenta-sárga-cián a kivonó színkeverés alapszinei. Amikor festékeket keversz össze. (a három együtt feketét ad)

A nyomtatásnál ezt még kiegészítik feketével. így lesz a nyomtató négy alapszines.

Azért illik megjegyezni, hogy a kérdező se nem az RGB se nem a CMY(K) színrendszerről kérdezett. Ő a RYB rendszert kérdezte, hiszen ez a három szín (vörös, sárga, kék) a három elsődleges szín. Ezek egy-az-egyhez arányú keverésével jön létre a három másodlagos szín (narancs, zöld és lila). Sőt! Azt is el kell mondani, hogy a kérdező által feltett RYB színrendszer is szubtraktív rendszer, azaz a három szín keverése adja eredményül a feketét.

De ez a rendszer igen korlátozottan biztosítja a megfelelő színhelyességet (pl. a három szín egyező keverésekor inkább sötétbarnát kapunk, mint feketét), ezért nem használatos a nyomdaiparban.

Az RYB színrendszert nem is igazán használjuk az általános iskolák rajzóráin kívül.

A zöld az RGB-nél van jelen, de azt nyomtatásban nem használjuk. Az RGB színrendszer az a fények játéka. Ha megnézel egy televízió vagy egy monitor képernyőjét kikapcsolt állapotban akkor az fekete. És minden egyes képpont (ha közelebbről nézed meg, akkor látod): vörös, zöld és kék pontocskákból tevődik össze. Vagyis akkor látunk pirosat, ha a piros szín világít, akkor zöldet, ha a zöld, akkor kéket, ha a kék, és ezek keverése adja az ún. másodlagos (komplementer) színeket: a türkizt (ciánt), a magentát (bíbort vagy lilát) és a sárgát. Azaz ha a piros és a zöld világít, akkor a fényenergia összeadódik és világosabbnak látjuk, ebből lesz a sárga. Ha a piros és a kék világít, akkor lilát (bíbort) látunk. Ha pedig a kék és a zöld világít, akkor türkiz színben "tündököl" a monitor. Ha pedig fehéret szeretnénk, akkor mindhárom szín egyszerre kezd világítani. (Tehát a három szín együttes fényenergiája a fehér színt adja ki, ez a "legerősebb" szín)

Ezt egyszerűen megnézheted, ha közel mész a monitorhoz, akkor láthatod, hogy nincs benne csak vörös, zöld és kék pont, fehér nincs :)

Ez a megoldás nem működik nyomdák esetén, ugyanis ott nem tudunk a fényenergiával "játszani", hiszen az emberi szem a színeket mindig olyannak látja, mint amit az adott tárgy VISSZAVER. (Értelemszerűen a monitor nem visszaver, hanem a visszavert színnek megfelelően jeleníti meg a színeket.)

Tehát ahhoz, hogy mi fehéret lássunk, ahhoz "olyan hullámhosszra kell beállítani" a tárgyat, hogy az összes színt visszaverje. Ha pirosat szeretnénk látni, akkor olyan hullámhosszra kell beállítani, amely csak a PIROSAT veri vissza, a többit elnyeli.

Most akkor jöjjön az a bizonos CMY(K). Azt már megbeszéltük, hogy a monitor és a tv képernyője fekete. [És most senki ne jöjjön a projektorok és a mozivásznak fehérségével, mert azért nézzük a mozit és a projektoros műsort sötétben, hogy ott is "fekete" legyen a vászon...] A nyomdában viszont nem igazán használunk "fekete" papírt. Tehát a fehér színt nem előállítjuk, hanem az "van". [Míg ugye a tv és a monitor azt "világítja" a feketére.] Ezért a nyomdában pont fordítva kell dolgozni. Ott a színeket keverni kell egymással. Nem az számít, hogy "mit ver vissza", hanem az, hogy "mit nyel el". Az előbb már gondolatban megrajzoltuk a három kört, a vöröset, a kéket és a zöldet. Ezen színek metszetei adják a nyomdai alapszíneket. Hiszen az additív RGB színek esetén a vöröset kékkel keverve kapjuk a magentát (bíbort, lilát), a vöröset zölddel keverve kapjuk a sárgát és a zöldet kékkel keverve kapjuk a türkiz (cián) színt. Ez a három komplementer szín adja a nyomdai három alapszínt.

Azonban a fekete az egy igen kényes szín, és kikeverése nem igazán előnyös (hiszen mindegyik színből kellene hozzá), ezért a feketét e három szín mellé tesszük, így a fekete színt önállóan használjuk. Ebből jön létre a CMYK nyomdai színrendszer (mielőtt a K-ra valaki azt mondja, hogy azért K, mert az RGB-ben a blue már ki van lőve a B-re, és a CMYK-ban a k az a blacK szóból ered, ki kell ábrándítanom: A K az "key"-t jelent. Egy olyan kulcsszínt, amelyet pluszban adtunk hozzá, de a másik háromból előállítható lenne.)

CMYK színrendszer esetében a színek hozzáadásával a fényerő csökken, azaz minél több színt adunk hozzá, annál "sötétebb" lesz az eredmény (míg ugye RGB-nél minél több színt kapcsoltunk be, annál fényesebb lett, míg ha mindet, akkor lett fehér).

Vagyis a kérdésre is válaszolva: A nyomtatásban nem alapszín a zöld. A zöld az egy kevert szín. Sárga pedig úgy lesz RGB-ben, hogy összeadjuk a zöld és a piros fényenergiáját. [Ezért összeadó, additív az RGB.]

Aki azt mondja hogy a három alapszín a sárga, az téved mert az RGB-ből kikevert színek negatívjai azok a színek, amelyek egymással kikeverhetőek:

Piros + Zöld = Sárga (Kék negatívja)

Zöld + Kék = Cián (Piros negatívja)

Kék + Piros = Magenta (Zöld negatívja)

Ha egymáshoz illesztjük az RGB színeket, úgy, hogy érintkezzenek egymással, látható hogy kijönnek ezek az a színek a metszéspontjukban, ha pedig ezt berakjuk negatívba, a cián, a sárga és a kék kerül ki, és a piros, zöld és kék kerül metszésbe. Az RYB-nél ez így nem működik.

A nyomtatóba sem véletlenül cián, sárga és magenta van (meg persze fekete), hiszen azok piros, zöld és kik negatívjai.