RGB vagy RYB a három alapszín?

[link]

Itt megtalálod a választ.

Továbbra is az a kérdés, hogy mit nevezel alapszínnek.

Alapvetően kétféle színkeverési módszer létezik, additív (pl. monitoroknál) és szubtraktív (pl. nyomtatóknál).

Az additívnál általában az RGB rendszert alkalmazzák, a szubtraktívnál a CMY-t.

De ezektől eltérőt is alkalmazhatnak.

Erről bővebben itt: [link]

Az additív színkeverésnél az van, hogy különböző hullámhosszú fényeket keverünk össze, pl. vörös és kék fény összekeverésénél a kapott fény tartalmazza a vörös és a kék hullámhosszú fényt is. Így működik a tévé, a monitor, stb… Lásd: [link]

Itt az alapszínek: vörös, zöld, kék (red, green, blue → RGB)

Szubsztraktív színkeverés esetén fordítva történik a dolog. Adott a fehér fény, és ebből vonunk ki bizonyos hullámhosszú fénytartományt. Lásd: [link]

Itt kétféle színrendszer is közismert.

Az egyiknél az alapszínek: cián, magenta, sárga (cyan, magenta, yellow → CMY), de a nyomdaiparban használnak még feketét is a jobb színvisszaadás és a festékspórolás miatt. Ez a CMYK színmodell, ahol a K az angol key szóból ered.

A másikat leginkább az oktatásban használják, itt olyan színeket használnak, amik neve úgy ismertebb.

Itt az alapszínek: vörös, sárga, kék (red, yellow, blue → RYB)

Ez nem annyira sokoldalú, mint a CMY, illetve a CMYK színtér, de amíg a magenta, vagy a cián kevésbé alapszín a nyelvben, addig itt a nyelvben, így a látásban is alapvetőbb színekkel dolgozik.

Aztán van még egy csomó színmodell, valami nem keveréssel határozz meg egy-egy színt, így nincsenek alapszínei. Pl. ilyen a HSL színmodell, ahol a színt a színárnylat, telítettség és a fényesség határozza meg (hue, saturation, lightness → HSL).

~ ~ ~

Tehát mindkét válasz helyes. Az egyik színmodellben az RGB, a másik színmodellben az RYB a három alapszín.

A fentiekhez (már azokhoz a fentiekhez, akik azt hangsúlyozzák, hogy különböző modellekkel számolhatunk, ami kétségkívül így van) csak annyit tennék hozzá, hogy azt viszont érdemes hangsúlyozni, hogy tulajdonképpen RGB-rendszerben (vagy legalábbis egy leginkább ahhoz hasonló konfiguráció mentén) LÁTUNK, mert a fény érzékelésére szolgáló receptorsejtjeink ezekre a hullámhosszokra specializálódtak.

Tehát. Ugyan a színkeverésnél érvényesülhet CMYK-modell, vagy ha manuálisan kevercselgeti az ember a színpigmenteket, akár RYB-modell is, de a végeredményt RGB-rendszerben érzékeljük, mert nemigen tudjuk másként. Vagyis ha ki kéne emelni a modellek közül egyet, ami alapvetőbb a többinél, én az RGB-re szavaznék.

#8: Alapvetően így van, annyiban pontosítanám, hogy a szemünk nem RGB módban működik. A szemben lévő színérzékelő receptorok (csapok) az ibolya, a zöld és a sárga színnek megfelelő frekvenciatartományban látnak, ezeken a frekvenciákon a legérzékenyebbek a csapok. A sötétben látásért felelős „színvak” pálcikák meg leginkább a cián és a zöld környéki frekvenciára a legérzékenyebbek.

Lásd: [link]

Viszont mivel – szerencsére – az egyes csapok egy frekvenciasávban érzékelnek, adott érzékenységgel, ezért az RGB színtérrel sokkal több színt tudunk lefedni, mint egy ibolya-zöld-sárga színtérrel. A szem és az agy által feldolgozott információra már elmondható, hogy a kéket, a zöldet és a pirosat szubjektíve tisztább színnek látjuk, mint az ibolya, sárgászöld, sárgásnarancs színeket.