Szerintetek ez igaz?

Szia!

Szerintem az évfolyamtársad csak irigy rád, mivel az eddigi eredményeitek ezek szerint eltérőek.

Abszolút nem értek egyet az évfolyamtársaddal. Ha tényleg semmiféle tehetség nem kellene például az idegen nyelvek tanulásához, akkor nem volna annyi ember, akinek azért nincs diplomája, mert nem tud összehozni egy nyelvvizsgát. Nekem is van olyan ismerősöm, aki hiába próbálkozott, de soha nem tudott értékelhető beszédszinten megtanulni angolul, mert egyszerűen nem volt hozzá érzéke. Hiába világi fizikus valaki, ha idegen nyelven nem tud megszólalni.

Ami pedig a magyart illeti, ebben az elkorcsosuló világban már tényleg kihívás leírni egy-egy mondatot helyesen, nemhogy komplex szövegeket megfogalmazni(tisztelet a kivételnek).

Az évfolyamtársadról teljes bizonyossággal állíthatom, hogy nem egy sportszerű versenyző, mellette igen érzéketlen is. Egy-egy szép eredményért mindenki megdolgozik, időt és energiát fektet bele, már magában ez dicséretre méltó, mindegy , hogy fizika vagy német. Ha nem így lenne, minden második lusta ember képes lenne versenyeket nyerni.

Ne érezd magad alsóbbrendűnek, légy büszke rá, hogy a te mezőnyödben a legjobbak közt vagy.

Én valahol köztetek lehetek szerintem. Általánosban mindegyik "fajta" tárgyból voltam versenyen, de országos helyezést nem sikerült összeszedni (csak középiskolában szakmai tárgyból). Véleményem szerint a humán tárgyakhoz közepes logika és baromi jó memória kell, míg a reálokhoz pont a fordítottja. Mindegyikhez kell tehetség, valaki logikából erősebb valaki meg memóriából. Nem hiszem, hogy humán tárgyból könnyebb jó helyezést elérni, inkább csak úgy tűnik mert "meg kell tanulni 'oszt jónapot".

"Tényleg nem olyan kiemelkedő teljesítmény mondjuk helyesírásból az ország legjobbjai közt lenni, mint matematikából?"

Tényleg nem, mivel általában így gondolják az emberek. De ez ne érdekeljen. (Sokan például a Darts-ot sem fogadják el mint versenyképes sport, vagy a mai nagy divatot az eSports-ot.) Ez szerintem onnan ered, hogy például a nyelvtant közepes szinten a legtöbb ember képes megérteni és megtanulni, míg például a matekot már nem. Emiatt lehet értékesebbnek elfogadni egy matek versenyeredményt, mert hogy azt biztos nehéz olyan szinten tudni.

Egy helyesírás versenyen "csak" szabálykövetőnek kell lenni.

Egy matematika versenyhez meg ezen felül nem árt egy kis kreativitás.

Azt kell megvizsgálni, miért tűnik igaznak a 3. ás 4. válasz.

1. Minden területnek vannak rendkívüli mélységei és eltérő a bonyolultságának szerkezete. A fizika a természet jelenségeit vizsgálja, ebbe beletartozik maga az ember a hangképző szerveivel együtt, tehát ebben az értelemben a fizika szélesebb körű. A matematikát azért "találták ki", hogy az élet bonyolult jelenségeit valahogy rendszerezni, ezáltal áttekinteni lehessen. Ez tehát egy modellnyelv, és ennyiben a nyelvtan modellje is, vagyis a nyelvtan ennek része.

2. A hétköznapi életben az emberek a különféle dolgokat különböző mértékben ismerik. A fizikának az alapjait még úgy ahogy, hiszen naponta találkoznak vele. A matematikát, mint modellt sokkal kevesebben használják, ezért ez elvarázsoltabbnak tűnik számukra. A nyelv a kommunikáció elemi eszköze, ezért a legtöbben azt hiszik, értenek hozzá. Így az emberekben kialakul egy kép a nehézségi sorrendről, amit a saját tapasztalatai alakítanak, de nem tudják, mennyire valós ez.

3. Minden területnek vannak olyan részei, amiről az emberek túlnyomó többségének fogalma sincs. Az atomfizikát sokan szeretik olvasgatni, ezért azt hiszik, értik, pedig dehogy. A matematikában a gráfelméletről hallottak néhányan, mert olyan jól hangzik, az operációkutatás már homályosabb, a vezérléselmélet, halmazelmélet - na inkább hagyjuk. A nyelvtanhoz, nyelvhez is tartozik ilyen homályos dolog. A ragozás hagyján, az etimológiáról már kevesen tudják, mi az. Nyelvtörténet nélkül nincs nyelv, csakhogy a nyelv (különösen régen) szóban hangzik, ezért néha nem könnyű kideríteni, egy egy szó miért pont úgy ragozódik. Ekkor rengeteg homályos adatból kell kibányászni az igazságot, ez a nyelvnek olyan mélysége, amiről a legtöbb embernek fogalma sincs. Tehát amikor az átlagember tippel, hogy mi nehezebb, mindig csak egy kis ismert részt hasonlít. Az ismeretlen homályba vész, így torz eredmény születik.

A középiskolás szintű versenyek többnyire olyan mélységűek, amit elég sokan átlátnak valamennyire. Ezen a szinten a matematika (mivel segédtudomány, mindenhez szükséges) bonyolultabb, ezért is utálják sokan. Ennyiben tehát nehezebb a nyelvtannál. Ma züllesztik szándékosan is a nyelvet. Gondoljunk a sok helytelenül megfogalmazott reklámra. Ezért ma a hibás beszéd nemhogy nem baj, sokak még dicsekednek is a nemtudásukkal. Ez tovább rontja a nyelvtan megbecsültségét. Ha mérnénk e fórum nyelvtani hibáit, szóképzését, pláne mondatszerkesztési stílusát, és azt a matematikával vetnénk össze, azt kellene mondani, az ide irkálók 90%-a nem tud összeadni. A kivonásról már ne is beszéljünk, Ma ez a szint a nyelvben.

Ezért lehet az a képzet, hogy a nyelvtan "mindössze" magolós. dolog. Csakhogy azt magolni nem lehet, hogy hallunk egy mondatot, és gondolkodás nélkül, automatikusan tudjuk, mi benne a rossz nyelvtanilag, stilisztikailag, sőt, tartalmilag (azaz mennyire zagyva a mondat).

Ezért kérdező én azt mondanám, mindent, a kívánatos fejlődési irányt és a mai helyzetet is figyelembe véve: lehetséges, hogy könnyebb nyelvtant megtanulni. De akkor az a sok hibásan beszélő diák, miért nem akarja, miért tekinti sikkesnek a zagyva beszédét? A matematika mindig kevesek által művelt tudomány lesz, kisebb baj, ha a tömeg nem ért hozzá, nagyigényű, okos, és a matematika mélységeit is ismerő emberek azért lesznek. De vajon a mindenki által beszélt nyelv milyen minőségű, ezáltal az igényesség, a világos gondolkodásmód milyen szintű lesz, ha a hozzád hasonlókból nem lesz kellő számú ember? És ha nem lesz, akkor a köznapi életet mennyire lesznek képesek átlátni azok, akik elemi szerkezetű mondatot se értenek? Őket bárhol át lehet verni, ők lesznek szélhámos gazemberek önkéntelen szekértolói, amitől rosszabb gazdaság, rosszabb élet és rossz minőség lesz.

Tetszik nem tetszik kérdező, de itt normális élet akkor lesz, ha a hozzád hasonló, tiszta beszédű, és a tiszta beszédet értő emberekből lesznek sokan. Mert a minőséget a tömeg hordozza, és ezt te befolyásolhatod. Légy büszke! Téged ez érdekel, és ma egyre nagyobb a jelentősége ennek, miközben egyre jobban leszólják. Eközben persze jó, ha vannak kiváló matematikusaink, fizikusaink, na meg az élet többi területének igényes művelői.

Őszintén én a nyelvi versenyeket soha nem értettem. Ott mintha az lenne a verseny, hogy ki tanult meg legjobban egy nyelvet, de csak azok közül, akik nem anyanyelvi szinten beszélik. Ellenben a fizikát és a matematikát, de még a nyelvtant sem lehet így megtanulni.

A történelem versenyek tényleg csak memóriáról és érdeklődésről szólnak, az irodalmi versenyt meg nem is tudom értelmezni, mert az nem lehet objektív.

A helyesírás és a fizika számomra hasonlóan értékes, mert egy szabályköny alapján kell feladatokat megoldani. Talán az szól a fizika mellett, hogy sokkal több komoly versenyző van belőle.

A matek kicsit más, mert kreativitást és logikát is igényel, kevés tárgyi tudás mellett. Valamint egy fizikus vagy nyelvész mindig 100%-ot fog elérni az adott oktv döntőben (tehát mintha lenne a tudásnak egy felső határa), addig ez matek esetben közel sem biztos.