Mi lehet a biológiai lét értelme?
Megszületik egy állat, él valameddig, elpusztul. Ugyanez van a többi egyeddel is. Növények is, élnek valameddig, aztán végük, jön helyettük másik.
Az ember is. Megszületik, tanul, dolgozik, családot alapít, jobb esetben értékeket hoz létre és meghal. Ezen megy mindegyik keresztül. Valami megmarad a létrehozott értékekből az újabb emberek számára, akik azt hasznosítják, de aztán ugyanúgy meghalnak idővel. Segíthetek másoknak, akiknek jobb lesz ettől, de idővel ők is meghalnak. Megölhetnék másokat, akik később úgyis meghalnának más okból. Mire jó, kinek jó ez az egész?
Az élőlények ösztönösen törekednek létük megőrzésére. A legyek nem engedik, hogy lecsapjuk őket. A vadállatok meg is támadnak, ha úgy érzik, bántani akarom őket. Saját létemnek nem tudnék véget vetni, mert valami belső erő akadályoz benne. Mások létének sem tudnék véget vetni, mert súlyos hibának érezném.
Létezni kell, létezni akar a lét, de nem tudni, miért. Egyszer megszűnik minden cél, amelyet elértem vagy el akartam érni, ha máskor nem, a halálommal. Egyszer eltűnnek az értékek is, amiket létrehoztam. Tudósok, művészek hosszabb távú értékeket is létrehozhatnak az emberek számára, de ha az emberiség létezni fog mondjuk tízezer év múlva, talán már senki sem fog tudni Mozartról, a hadvezérekről, az ókor lángelméiről. A világegyetem évmilliárdos mértékéhez képest semmit nem fog jelenteni.
Mi lehet ennek az egésznek a célja? Az egyéni célok csak elvesznek a történelemben, a közösségi célok jobb esetben megmaradnak hosszabb-rövidebb ideig. Az utódok is idővel meghalnak, az ő utódjaik is.
A Földet, a világot jobbá tenni nem tudnánk, egyébként is inkább csak szennyezzük, romboljuk környezetünket. Nem ez lehet a célunk.
Sok filozófus megfogalmazhatott hasonlót és válaszolhatott is rá.
Miért alakult ki az élet szerves anyagokból és jutott olyan szintre, hogy a belőle kialakult egyén ilyen kérdéseket tegyen fel?
Miért teremtette Isten az embert, miért nem volt jó neki nélküle? Mit ér vele, hogy emberek születnek, meghalnak, a Pokolba vagy a Mennybe kerülnek? Miért nem más létformát alkotott, ahol nem merülhetnének fel ilyen kérdések?
Kutatható-e tudományosan a lét értelme, nem csak filozófiai, hanem természettudományi módszerekkel? Mi az, ami biztos lehet ez alapján?
válasza:"Létezni kell, létezni akar a lét, de nem tudni, miért"
Ez most nem fog neked tetszeni, de a gondolj a kiválasztódásra. Említetted a legyet, ami nem hagyja magát lecsapni. Most nagyon lebutítom a dolgot, de tegyük fel, hogy létrejön kétféle légy: amelyik nem repül el, és amelyik elrepül, ha rátámadnak. Az első pár légycsapó suhintás után melyik fog tovább röpködni a szobában? És a légykergetés közben azon gondolkodunk, hogy ez hogy alakulhatott ki. :)
Természetes oka van, hogy az élet fenn akar maradni, ugyanis nem tehet mást. És ez nem csak az élővilágra igaz, hanem az élettelen Univerzumra is. Mondjuk van egy csillag, ami körül hatalmas por és törmelékgyűrű kering. Pár tíz vagy száz millió év múlva már bolygók keringenek ott stabil pályán. Olyan, mintha a két időpont között valami vagy valaki rendet rakott volna, hogy a rendszer hosszú távon fennmaradjon, pedig csak annyi történt, hogy a kaotikus bolygóképződés után az alkalmas bolygók megmaradtak, a többi ment a levesbe. Nem igazán történhet másként. Pontosabban történhet másképp, csak azon nem fogunk gondolkodni, mert nem látjuk, nem marad fenn. Az evolúció is ilyen: voltak zsákutcák, de azokról nem tudunk elmélkedni, mert mára már eltűntek.
Ez mind szép és jó, tényleg kedves mindenki, bizonyos szempontból jók ezek a kommentek is, de nem annyira válaszolnak a kérdésre. De nem pontozom le egyiket se.
Ha pedig kihagyjuk azt a részét, hogy a legyek elmenekülnek a lecsapás ellen, vagyis fenn akarja magát tartani a lét ilyen módon, az nem változtat a lényegen. Az értelmét akkor se értjük. Bár nálunk gyakran megjelennek bogarak, melyeket simán agyon lehet csapni, mindig agyoncsapom őket, mégis ott vannak. Akkor a légy is, ha nem menekülne el a lecsapás elől, akkor se biztos, hogy hamar eltűnne.
Csak az emberi lét miatt merülnek fel ilyen kérdések, amiket feltettem. De hát csak kéne, hogy legyen valami hosszú távú célja is ennek az egész szaporodásnak, akár az állatokénak is, nem? Ha nem szaporodnának az állatok, akkor a tápláléklánc sem maradna fenn. De a táplálékláncnak sincs más célja, csak hogy fennmaradjon az élővilág.
Még ha valami misztikus magyarázatot lehetne találni, pl. minden egyes élőlény létezése a mi univerzumunkban egy másik univerzumban megnövel valamilyen energiát, ami miatt az az univerzum nem esik szét, akkor jó, de ez természetesen mondvacsinált hülyeség, nem lehet bizonyítani. Igaz, cáfolni se lehet. :D
Igen, igaz lehet, hogy ilyen kérdéseken akkor gondolkozhat el jobban az ember, amikor olyan lelkiállapotban van, hogy nem látja a saját élete értelmét, vagy hasonló. Ettől még a kérdés aktuális lehet. Ha pl. sok jó tesz az ember a többi emberrel, annak is akkor lenne értelme, ha az a "sok jó" valahol, akár egy másik univerzumban megmarad valamilyen formában, és mondjuk összeáll egy "nagyon jóvá" és abban a formában létezik olyan létformában, melynek értelmét mi nem érthetjük.
Lehet a végső célja az univerzumnak a fekete lyukak kialakítása az összes létező anyagból. A fekete lyukak, melyeknek anyaga már nem nyerhető vissza (elvileg) és ki tudja, mi van bennük, hova vezethetnek. Tehát az univerzum célja lehet az összes anyagot a fekete lyuk anyagává alakítani. Ha ez is a célja, amit most hirtelen kiagyaltam (Nobel-díjat biztos nem kapok érte, brűhühű), akkor se tudom, az élővilág létezése és életmódja ebből hogyan veszi ki a részét. De legalább megfogalmaztam magamnak egy lehetséges elméletet, jaj de ügyes vagyok. Biztos vannak ennél jobb elméletek is.
Most már befogom, nem írom tele a saját kérdésemet még jobban.
válasza: válasza:"De hogy miért jó, hogy léteznek, rejtély."
Egy oknak cél nélkül is van okozata. A "cél" egy emberi fogalom, az ember akarja minden áron rávetíteni a környezetére.
válasza: válasza: válasza:Azt nem tudom, hogy tudomanyosan lehet-e kutatni az elet ertelmet vagy csak filozofikusan, de sokat segit a tudomany ennek megkozeliteseben.
Mindenekelott valasszuk szet a cel es az ertelem fogalmat. Az eletnek valoszinuleg nincs celja, de ertelme az van. Az hogy ertelme van az eletnek, azt jelenti, hogy egy rendezo elv vagy rendezo ertelem mukodik benne, amitol az elet kulonvalik az elettelen letmodtol.
Ha az anyagot atomi szinten vizsgaljuk, nincs kulonbseg elettelen anyag es elo anyag kozott. Viszont az anyagi szervezodes magasabb szintjen megnyilvanul egy olyan dolog, amit eletnek nevezunk, amely dolog az anyag szervezodesenek elemi szintjein nem fordul elo. Nem magyarazhato meg a termeszettudomany eddig ismert kolcsonhatasaival.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!