Mi okozza a centripetális erőt?

négydiplomás 88%

ehhez képest én semmi mást nem mondtam

"Ha a centripetális erő kiveszed a rendszerből akkor marad az egyenes vonalú egyenletes mozgás."

Egyenes vonalú, de nem feltétlen egyenletes. Egy egyenesben gyorsuló autóra nem hat centripetális erő, mégsem egyenletesen mozog.

Összefoglalva: minden mozgó testre ható erő felbontható két, egymásra merőleges részre. A test mozgásának irányával egybeeső részét tangenciálisnak, a test mozgására merőleges részét centripetálisnak hívjuk.

A tangenciális gyorsulás a sebesség nagyságát változtatja, a centripetális gyorsulás a sebesség irányát. Ennyi az egész.

Tökmindegy, hogy az erőt mi okozza, gravitáció, gumik tapadása, rakétameghajtás, mágneses vagy elektrosztatikus erő. Mindegyik felbontható tangenciális és centripetális részre.

Egy egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test nulla erőhatással (erők nulla eredőjével) örökké megtartja ezt a pályát.

A centripetális erő tulajdonképpen a pályairányra merőleges erő, ami ettől eltéríti.

Egy sima, CSAK az eredeti pályára merőleges oldalirányú erőtől abban különbözik, hogy MINDIG pályairányra merőleges, így tud körmozgást produkálni.

Remélem érthető, nem tudom, lehet, hogy csak nekem az a saját megfogalmazásom. :)

A helyes kérdés inkább az lenne, hogy mi okozhatja egy mozgás pályájának görbületét? Gyakorlatilag bármelyik erőfajta, illetve azok kombinációja. Sok példát emlegettek már, de didaktikailag a legjobb a kúpinga.

Mi kényszeríti a testet a vízszintes síkú körmozgásra? Ehhez kell legalább egy (de lehet több is) kölcsönhatási partner, anélkül nem lesz gyorsuló mozgás, márpedig a körmozgás az. (Most mindent inerciarendszerből nézünk, úgy nincs kavarodás. Később figyelmesen át lehet fogalmazni a dolgot gyorsulóba is.)

Csak a kötélerő nem elég, hiszen az ferde a vízszinteshez képest. Csak a nehézségi erő nem elég, mert az kifejezetten függőleges. A kettő együttese/eredője viszont lehet vízszintes és minden pillanatban centripetális/radiális irányú, tehát együtt hozzák létre okokként a centripetális GYORSULÁST, mint KÖVETKEZMÉNYT.

Ha egy félgömb alakú tálban nézem a vízszintes síkú körmozgást, akkor a nehézségi erő és a kényszererő együttesen az okok.

Ha egy függőleges tengelyű hengerpalást belső felén nézem a vízszintes síkú körmozgást, akkor ráadásul már három erő kell hozzá: kényszererő/nyomóerő, tapadási súrlódási erő, és nehézségi erő. Bármelyiket kihagyom, nem lesz körmozgás. A nehézségi erőt nem tudom kikapcsolni, tehát kell a tapadás is, hogy kompenzálja. De a tapadáshoz kell a nem nulla nyomóerő is.

Aki jól figyelt, az észrevehette, hogy centripetális erőről szó sem esett mint okról, csak centripetális gyorsulásról mint következményről.