Ha meleg vízzel fürdünk le, akkor hamarabb megszáradunk, mintha hideg vízzel fürdenénk?
Ez az elmélet onnan jött, hogy a meleg szárít (ugye, meleg kell, hogy megszáradjunk a strandon) és a meleg víz elég meleg. A forrásban lévő víz elég meleg és párolog, szóval, ha le tudnánk fürdeni benne (életünkben 2x le is tudunk), akkor elpárologna rólunk és hamar megszáradnánk.
Mi a véleményetek erről? Tapasztalat?
Nem csak a forrásban lévő víz párolog, hanem a meleg, sőt, a hideg víz is, csak arányosan lassabban. De még a jég is párolog, igaz, azt szublimálásnak hívják (mivel szilárd halmazállapotból átmenet nélkül válik légneművé).
De egyébként a tested elég nagy mennyiségű hőt tárol, vagyis nagy a hőtehetetlensége, a felülete meg viszonylag kicsi hozzá. Kis felületre csak kevés víz tud tapadni, ami aztán nagyon gyorsan átveszi a testhőmérsékletet is (illetve némileg az alatt marad vagy az alá hűl, mert közben folyamatosan párolog és a párolgás hőt von el, vagyis hűt). Ráadásul ha nagyon meleg, majdnem forró vízben fürdesz le, akkor ez emeli a testhőmérsékletet is, amire a tested reagál, és párologtatni kezd, vagyis izzadni fogsz. Ez viszont víz-utánpótlást jelent, tehát ennyivel növekedni fog a nedvesség a bőrfelületen, vagyis pont fordított hatást érsz el a meleg vízzel, mint amit szeretnél.
Szóval elég sok összetevője, függősége van a száradási időnek, talán ki lehetne számolgatni, hogy melyik okoz gyorsabb száradást - azonban igazából nincs jelentősége, a gyakorlatban csak nagyon kis eltérés adódna, és egyébként is, fürdés után többnyire amúgy is megtörölközöl.
Na, ezért kéne inkább tanulni találgatás helyett, mert szublimál.
Más anyag is van így.
Elvileg valamivel gyorsabb. De szerintem nincs nagy különbség, mert a bőrön a meleg víz (~40 C) elég hamar lehűl a szobahőmérsékletre.
De amúgy ezt viszonylag könnyű, kísérletileg is belátni, nem kell hozzá más, csak egy fürdőszoba és egy stopper.
No az #5 okafogyottá tette a #4 korrekcióját.
Annyit még hozzátennék, hogy kipróbálhatod (a mérést) hideg és forró nyári időben, de előbbi esetén jól meg fogsz fázni.
Klasszisokkal nagyobb befolyása van a léghőmérsékletnek, légmozgásnak és a levegő páratartalmának.
Száradás-gyorsításra ez a legjobb járható út. A léghőmérséklet és légmozgás kombóját viszont már nem kell feltalálni.
Nyilván, ha a hideg vízben a bőrfelszínem hőfokát is 20 fokra csökkentem, akkor sokkal lassabban száradok meg, mintha 39 fokos vízben felfűtöm a bőrfelszínemet is 39 fokra, és onnan párolog el a rajtam maradt fürdővíz.
A víz rólam fog elpárologni, nem mindegy hogy 20 fokos víz a 20 fokos bőrfelszínemről, vagy 39 fokos víz a 39 fokos bőrfelszínemről.
Nyilván szerepet játszik még a külső levegő hőmérséklete és páratartalma, meg áramlási sebessége is, de a levegőnek annyival kisebb a hőkapacitása, hogy a fifti-fifti-nél kevesebbet nyom itt a latba érzésem szerint.
"de a levegőnek annyival kisebb a hőkapacitása, hogy a fifti-fifti-nél kevesebbet nyom itt a latba érzésem szerint."
Nem a hőkapacitása számít, hanem a vízpára felvevő képessége.
A bőrön lévő víz hőmérséklete már csak azért sem mérvadó, mert nem marad annyi, amennyivel rákerült. A párolgás pillanatok alatt lehűti és törli a hideg-meleg víz közti kiindulási különbséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!