Melyik szobában kell többet fűteni?

Ha a D-i oldal árnyékban van, attól még az É-i oldalon hidegebbnek kell lenni. De itt nincs más épület csak az ikerház, és fák árnyékában is a mi részünk van, de most a D-i oldal lényegtelen. (Alapból egy T-alak volt, és a DK-i részhez téglából van egy szoba.) Elég szemléletesen leírtam, képzelj el egy négyzetet, aminek az alsó fele nem számít, és a maradékot elfelezzük függőleges vonallal, innentől K-re van a miénk, vagyis az alap ÉK-i negyede. Na, itt van egy másik függőleges határoló úgy, hogy valamivel nagyobb a K-i szoba, a NY-i pedig még vízszintes vonallal is meg van osztva, mert É-on vizesblokk. A Ny-i szoba így kb. 1/3-a a K-inek. A mi részünk ezenkívül falon túl fedett. Az ablak meg mindenhol régi. Lényeg, hogy az arányok láthatóak. És ha úgy nézek a falra, mint egy hűtőbordára, akkor a NY-i részen annyi hőt ad le, mint É-on, K-en, és D-en együtt, mert egy ikerházról van szó, felülete kb. akkora lehet, csak a Ny-i fele fűtetlen. Így nézve pedig a Ny-i szobának kb. 1/4-ének kéne lennie ahhoz, hogy ugyanannyi hőt adjon le, mint a K-i.

Kedves 5-ös válaszoló, én nem írtam egyáltalán olyat amitől kicsit is hülyének tűnnék. Attól, hogy te nem tudod elképzelni konkrét leírás alapján se, még nem lehetetlen elképzelni. Eddig egyszer sem írtam le a számolás, se a számítás szót. Nem adtam méreteket, csak arányokat, pozíciókat. De a két szoba egymáshoz képesti hőleadásának aránya nem változna ha minden nagyobb, vagy minden kisebb lenne, akkor se. Ugyanígy ezekhez viszonyítva a külső falak felületének aránya se. Én azt kérdeztem, melyikbe kell kevesebbet fűteni, ami azt jelenti, hogy melyiknek kisebb a hőleadása? Esetleg mennyivel kisebb a másikhoz képest? Ha annyira számolással dobálózol, amit én eddig nem is említettem, de te lusta lennél rá méret adatok, és alaprajz mellett is, akkor leírtad volna, hogy kell kiszámolni, h tudnád, és nem csak kötekednél. K-en van egy másik ház az ablak előtt, meg fa, úgyhogy a Napsütés nem az egész falra vetül, és csak pár órán át. De a levegő hőmérsékletének eloszlási arányait nézve, ha fagy van, akkor a K-i falnál nagyobb a hőkülönbség, mert az É-i oldalon a mi részünkön viszonylag zárt tér van, így talán valamivel ott melegebb is van. Ny-i falon pedig közvetlen a fal másik oldalán elvileg nincs olyan hideg, mert zárt tér. De ha 10 óra körül melegebb lesz 10 fokkal kint, a zárt területek, és a falak nem melegednek fel eléggé. Szóval még nyáron is hidegebb van bent a K-i szobában is még egész nap nyitott ajtó, és ablak mellett is pár fokkal, mint kint. Télen pedig kevesebbet süt a Nap, ha épp nem takarja el felhő akkor is. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Ny-on a mi házunkkal egyenlő felületű, és tömegű test van, és csak nálunk van fűtés, akkor az jön ki, hogy a Ny-i, és É-i rész mindig több hőt von el, mint a többi. Szóval a kérdés, hogy melyik hatás érvényesül ilyen helyzetben, és hol kell ugyanannyi hőmérséklethez kevesebb energia? A szobák mérete se olyan fontos, elég azt tudni, hogy a négyzet Ny-i fele fűtetlen, és a K-i felének az É-i fele ketté van osztva K-i, és Ny-i részre. Ha tudom, hogy a Ny-i fal mennyivel többet, vagy kevesebbet von el, mint a K-i fal, akkor abból azt hiszem, mindent megtudok.