A Holdon tényleg járt már az emberiség?

Kedves kérdező!

Nézd meg az általad linkelt fotót. Figyeld a láthatár vonalát az űrhajós fejétől jobbra.

Látod, hogy kettős?

Az elülső az az enyhe "domb", amit te 100 méterig beláthatónak látsz (és pontosabb tippet nem mernék hasalni), a kép bal szélén már kitakarja a horizontot, de a jobb oldalon látszik mögötte a valódi, távoli horizont.

Na ha ANNAK a távolságát meg tudod mondani pontosan, akkor más evolúció gyártotta a te szemeidet meg az enyémet. :)

Fontos pont: ha valamiben kételkedve ellenőrzöl valamit, akkor ugyanolyan pontossággal ellenőrizd a saját cáfolatodat is helyességre.

A holdraszállást a fotók alapján kétlők a fotókról szedett "bizonyítékaik" mellett nagyon rutinosan elnéznek az olyan pontok mellett, amelyek az ő teóriájukat cáfolják és ugyanúgy rajta vannak a fotón.

Ne ess ugyanebbe a hibába.

"A holdraszállást a fotók alapján kétlők a fotókról szedett "bizonyítékaik" mellett nagyon rutinosan elnéznek az olyan pontok mellett, amelyek az ő teóriájukat cáfolják és ugyanúgy rajta vannak a fotón" --- mint peldaul?

En csupan nehany kerdest tennek fel, amire a NASA altal publikussa tett fotok es videok alapjan, akik ugy gondoljak, hogy jartunk a Holdon, legyenek szivesek valaszolni:

1. a Holdon nincs legkor, a NASA videokon az amerikai zaszlo megis lobog... mitol?

2. a Holdra szallast raketakkal oldottak meg, vagyis raketa tompitotta a leszallas erosseget, hogy ne csapodjanak bele a 'foldbe' az urhajoval. NASA fotokon a LEM laban egy szem por sincsen, pedig tudjuk hogy a raketak igen nagy port tudnak kavarni.

3. A LEM alatt nem talalhato krater, megcsak egy ici-pici sem, holott biciklipumpaval is apro kratert lehet csinalni a foldon ha puha a talaj.

4. ha a Foldon arnyekban allsz, nem vagy teljes sotetsegben, mert a korulotted levo legkor szetszorja a fenyt. A Holdon nincs legkor, nincs ami szetszorja a Nap fenyet. Mitol van az, hogy az arnyekban fotozott dolgok tisztan kivehetoek, profi megvilagitassal keszultek, holott csak a Nap volt az egyetlen fenyforras amire az urhajosok szamithattak. Nem vittek magukkal studio lampakat.

5. NASA hivatalos allitasa az, hogy azert nem kuldenek most embereket az urbe vagy a Holdra, mert a Van Allen ov sulyos sugarzasnak tenne ki az utasokat. Hm...de 1969-ben nem volt sulyos a sugarzas? Az akkori technologival siman megoldottak, hogy az urhajosok nem karosodtak, egyik sem halt meg rakban a Holdutazas utani nehany evben, hanem igen szep oreg kort eltek meg...de most majdnem 50 ev mulva mar nem vagyunk eleg fejlettek, hogy valami vedelmet kitalaljunk a sugarzasra?

> "A holdraszállást a fotók alapján kétlők a fotókról szedett "bizonyítékaik" mellett nagyon rutinosan elnéznek az olyan pontok mellett, amelyek az ő teóriájukat cáfolják és ugyanúgy rajta vannak a fotón"

Nem néznek el felettük. A holdraszállást cáfolni igyekező összes érvet sokan sokféle oldalról megvizsgálták, elemezték, Dunát, meg Tiszát lehet rekeszteni a felsorolt érvek alapos kivesézésével. Persze aki nem keresi, az nem fogja megtalálni.

Itt kellene az, hogy ne fogadj el se pro, se kontra egyetlen neked tetsző megállapítást sem anélkül, hogy meg nem vizsgálod az azzal egyet nem értő emberek véleményét, érveit.

> En csupan nehany kerdest tennek fel

Mindegyik kérdést feltették már itt a GYK-n legalább két tucatszor, mindegyik téma ki lett vesézve (a feltett 5 kérdésre jómagam vagy háromszor megfeleltem). Meg nem csak itt, hanem ezernyi fórumon, honlapon, blogon, Facebook oldalon. Ha valóban érdekelnek a válaszok is, akkor némi keresgélés után megtalálod.

Amúgy van vagy száz „bizonyítéka” annak, hogy a holdraszállás kamu. A legtöbbet egyébként tudatlanság indukálja, egy részük komplett baromság, néha kimondottan fals információ, de azért van pár érdekesebb kérdés is, amit a kérdező felett, az például nem olyan, amit egy erős általános iskolai tudással nekifutásból ízekre lehet szedni. Az a baj, és azért gondolom én is egyre inkább azt, hogy nem érdemes itt újra kivesézni a kérdéseidet, mert az öt kérdésedre ha mind megfelelünk, akkor jön a következő öt kérdés. Ha száz kérdésre megfelelünk, abból sem azt a tanulságot szokta a vitapartner leszűrni, hogy akkor itt száz lábát kirúgták az asztalnak, tehát valami nagyon sántít, hanem összegereblyézik még további tíz felvetést. És ha a 120 kérdésre egyetlen egy olyan van, amire nem tudunk most hirtelen hiteles választ adni, akkor jön a „na, ugye már nem tudtok mit mondani”. Ha mégis meggyőzünk valakit, vagy ha nem, de kifogy az érvekből, akkor a jövő héten kikerül egy újabb kérdés, ami alatt újra elkezdhetnénk ugyanazt a parttalan, és nem túl racionális vitát.

Ha azt akarod hinni, hogy a holdraszállás kamu, hát hidd. Te dolgod. De egyre inkább azt gondolom, hogy ezt fejtegetni, nem a tudomány kategóriában feltett kérdés alatt kellene.

"1. a Holdon nincs legkor, a NASA videokon az amerikai zaszlo megis lobog... mitol?"

Nem lobog.

Éppen azért, mert ott nincs légkör, ami lengetné, kimerevítették, hogy ne lógjon, mint egy kókadt f...sz.

2. a Holdra szallast raketakkal oldottak meg, vagyis raketa tompitotta a leszallas erosseget, hogy ne csapodjanak bele a 'foldbe' az urhajoval. NASA fotokon a LEM laban egy szem por sincsen, pedig tudjuk hogy a raketak igen nagy port tudnak kavarni."

A le- és felszállásnál lefelé néző kamerafelvételek is készültek, ezeken látszik, ahogy a rakéták sugárirányban szétfújják a holdport.

Természetesen magára a hajóra nem sok jutott vissza, mert vákuumban NEM keletkezik olyan légörvénylés, ami visszaforgatná a port.

A porszemcsék ballisztikus vonalon távoznak és ilyen pályán le is esnek. Lebegő por sem marad, mert nincs légmozgás, ami fent tartaná. Minimális, mikroszkopikus porréteg egy darabig lebegve marad a talaj felett, a sztatikus feltöltődés révén.

"3. A LEM alatt nem talalhato krater, megcsak egy ici-pici sem, holott biciklipumpaval is apro kratert lehet csinalni a foldon ha puha a talaj."

A leszállóegység helyét éppen azért keresték gondosan, hogy ne méteres holdporba süllyedve fejezze be a karrierjét.

A leszállás helye mindig sziklás terület volt, ami por meg előtte ott volt, azt a holdkomp leszállása szétfújta, viszonylag nagy területen. Éppen ezért nincs ok kráter keletkezésére.

"4. ha a Foldon arnyekban allsz, nem vagy teljes sotetsegben, mert a korulotted levo legkor szetszorja a fenyt. A Holdon nincs legkor, nincs ami szetszorja a Nap fenyet. Mitol van az, hogy az arnyekban fotozott dolgok tisztan kivehetoek, profi megvilagitassal keszultek, holott csak a Nap volt az egyetlen fenyforras amire az urhajosok szamithattak. Nem vittek magukkal studio lampakat."

Légköri szórt fény nincs, de VISSZAVERT miért is ne lenne?

Ha az űrhajós napos részen állva fotóz árnyékosat, ami őróla visszaverődik, már kivilágítja az árnyékos részt. Éppen, mert nincs légkör, a napfény ott qrva erős, ennek megfelelően a visszavert fény is, sziklákról, talajról, bármiről.

"5. NASA hivatalos allitasa az, hogy azert nem kuldenek most embereket az urbe vagy a Holdra, mert a Van Allen ov sulyos sugarzasnak tenne ki az utasokat."

Ez simán nem igaz.

A NASA nem állít ilyen hülyeséget. Az igaz, hogy a hatvanas évek űrtechnikájával sem a Van Allen öv legerősebb területeit elkerülő pálya, sem a megfelelő védőszigetelés nem volt problémamentes, de ma ez már nem az. Az meg, hogy a van Allen öv egy minden életet minden formában megölő zóna, az egy éppen csak áltudományos oldalakon vissaztérő hoax.

Persze, ott valóban akár halálos mértékű sugárzás érhetne egy védőfelszerelés nélkülkitett embert. De egy szigetelt űrkapszulában ez már koránt sem igaz.

"Hm...de 1969-ben nem volt sulyos a sugarzas? Az akkori technologival siman megoldottak, hogy az urhajosok nem karosodtak, egyik sem halt meg rakban a Holdutazas utani nehany evben, hanem igen szep oreg kort eltek meg...de most majdnem 50 ev mulva mar nem vagyunk eleg fejlettek, hogy valami vedelmet kitalaljunk a sugarzasra?"

Ez szimpla baromság.

Az akkori holdra küldött űrhajósok igenis elég kemény dózist kaptak, sokkal többet, mint itt a Földön egy élet alatt begyűjthettek volna, még ha hetente tüdőszűrésre mennek is.

És ez valóban jelentősen növeli a rák ESÉLYÉT. Ha már küldtünk volna ezer űrhajóst a Holdra, statisztikailag kimutatható lenne, mennyivel magasabb eséllyel kapnak rákos megbetegedést. De nem küldtünk ennyit. Ez a létszám meg nem mérvadó.

Sajnos ezt mind tök potyára írtam le, ez és ezer más cáfolat megtalálható neten, csak ti szándékosan nem kerestek rá, mert tönkretenné a sci-fi álmotokat.

Ha már így belementél, akkor kiegészítem én is pár gondolattal:

1. A zászló valóban nem lobog. De amíg mozgatják, illetve rövid ideig, az elengedése után is tud lengeni. Egy inga is leng a holdon, hiszen légkör ugyan nincs, de gravitáció van. Nem a légkör mozgatja az ingát, hanem a helyzeti és a mozgási energia közötti átmenet. A légkör nem hogy nem okozza, egyenesen lassítja az inga mozgását.

2. Hozzá kell tenni, hogy a Hold kérge a legtöbb helyen eléggé kemény. A megkövült felszínt csak egy vékony porréteg borítja. (Hiszen nincsenek olyan eróziós erők – szél, eső, folyók, élőlények –, mint a földön.)

3. A kérdés eleve tartalmazza az a feltételt, ami nem áll fenn: „ha puha a talaj”. Nem puha. Egy kősivatagban annyit biciklipumpázhatsz, amennyit csak tetszik.

4. A Hold maga visszaveri a fényt. Ezért világít ugye éjszaka. Nem is kis mértékben. És mivel a Hold nem tükörből van, ezért szóródik is a felszínről visszavert fény. Persze a közvetlen napfény sokkal erősebb, tud látható árnyékot vetni. De a felszínről visszavert fény már elég ahhoz, hogy megvilágítson dolgokat. Tulajdonképpen, mikor a Hold éjszaka megvilágít dolgokat itt a Földön, akkor is ugyanezt a fényt látod, csak messzebbről, így sokkal gyengébben. De még ez a gyenge visszavert fény is elég, hogy árnyékot vessen itt a Földön is. Gondolj bele, ott mennyivel nagyobb a felszínről visszavert fény intenzitása.

5. Igen, ez így nem igaz. a Van Allen öv valamennyire veszélyes az emberre, egy adott pillanatban, de leginkább a műszereket veszélyezteti, amelyek ma sokkal kifinomultabbak, így sokkal sérülékenyebbek is. De ez a veszély csökkenthető, főleg az űridőjárás előrejelzéseivel, hiszen a sugárzás intenzitása a napszéltől függ, ami ugye nem állandó.

Annak, hogy nem megyünk vissza a Holdra, annak a legfőbb oka az, hogy egyszerűen nem éri meg. Amihez közvetlenül oda kellett menni, azt már megvizsgáltuk. (A vizsgálatok egy részéhez ma már oda sem kell utazni, mert új technológiával ma már távolról is tudjuk vizsgálni.) Puszta kiránduláshoz meg kicsit drága a holdutazás. Egyébként anno sem érte meg igazán, inkább csak apropója volt ez az USA és a Szovjetunió közötti gazdasági és technológiai versenyének. Nota bene az Apollo 11 útját kvázi az egész világ élőben követte. Az utolsó holdraszállásokra meg a rokonokon, ismerősökön kívül már a kutya sem volt kíváncsi, egyetlen nagyobb tévécsatorna sem vállalta az élő közvetítést, mert nem hozott nézettséget. Szerintem ez érthető, logikus. Tudományos haszna sem volt. Holdkőzetet hoztunk vissza eleget, mindenféle vizsgálatokat elvégeztünk, kvázi már azon kellett töprengeni, hogy a következő holdraszállók mégis mi a fenét csináljanak fent.