Lehet, hogy fel sem ismernénk az idegen létformákat, még akkor sem, ha ide jönnének?

Mint írtad, a szén kérdésnél, én is írtam, hogy valószínű, de NEM biztos!

Az elsőt, akkor részletezem. A Gánti Tibor által meghatározott életkritériumoknak két csoportja van:

Abszolút/reális (A) és potenciális (P)

Lássuk, hogy mit tartalmaznak:

A/1: inherens - részekből (alrendszerekből áll), melyek egésze alkotja a teljes élő rendszert, ami önmagán túlmutat. Azaz a rendszer több, mint részeinek összessége. Ez könnyű megérteni egy példával. A sejt minden alkotója, önmagában élettelen, de együtt, egy egységet alkotva, élőnek tekinthetjük.

A/2: anyagcserét folytat - nyílt termodinamikai rendszer. magát elhatárolja a környezetétől, de nem izolálja, azaz kapcsolatban marad vele. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy anyag- és energiaáramlás zajlik a rendszerből ki- és be.

A/3: inherens stabilitás (ez két "összetevőből" áll) - homeosztázis: a belső környezet állandósága, azaz, ha a rendszert külső hatás éri, attól még megtartja belső környezete stabilitását, egyensúlyát

ingerlékenység: az élőlény képes reagálni a külvilág ingereire

A/4: Információt hordoz - információhordozó alrendszerrel rendelkezik (a földi életnél, ezt a funkciót a DNS és RNS tölti be)

A/5: Szabályzás és vezérlés: a rendszer folyamatait szabályozza, belső módon vezérli (Földön: sejtszinten: DNS, szervezeti szinten: idegrendszer, hormonrendszer)

P/1: Reprodukció - a rendszer képes önmagát lemásolni

P/2: evolválódásra való képesség - öröklődő változékonyság

P/3: Halandóság - ez egy elég összetett kérdés, de minden élő anyag sajátossága és a biológiai (szerves anyagok) körforgásához is elengedhetetlen.

Mit is jelentenek a potenciális és abszolút?

Abszolút: az élő rendszer "személyes" életben maradásához elengedhetetlenek, azaz minden pillanatban meg kell felelnie nekik, különben az élőlény elpusztul.

Potenciális: az élet, hosszú távú fennmaradásához szükségesek.

Ha logikusan gondolkodunk, akkor elég egyértelmű, hogy melyik miért igaz minden élőlényre, de ha nem, akkor nyugodtan írjatok.

"Lehet, hogy egy jóval fejlettebb faj már felrobbantott pár csillagot, hogy jelezzen nekünk, csak mi azt nem annak vettük."

Lehetséges, hogy valami elkerülte a figyelmünket - de már annyi mindent figyelünk, hogy ihajla.

És bizony egy értelmes élet olyan jeleket küld, amelyek át is jutnak az űrön, és fel is ismerhetőek, mert nem olyanok, mint a természetes zajok.

Ezeket pedig figyeljük.

Ami pedig a felépítést illeti: semmiféle olyan struktúrát nem ismerünk, ami képes lenne olyan bonyolult lenni, mint a szénen alapuló. Energiát sem.

Ha valahol létezik ilyen, az roppant messze van.

tehát elérhető közelségben vagy szén alapú élőlények vannak, vagy semmi.

Szia!

Bár a tudományos fantasztikus irodalomban ez egy téma, de vannak elemzések, amelyek leírják, hogy az idegen létforma lehet baktérium méretű, de akkor az nem egy értelmes élőlény.

Az anyag nélküli energia létezésének lehetőségében nem sokan hisznek. Nem is biztos, hogy alkalmas lenne erre.

# 11/14 vagyok.

A csillagok felrobbantása nem túl informatív kommunikáció, emellett nehéz dekódolni a valódi jelentését, üzenetét. És nem is túl gyors...

Az emberiség mindösszesen három szupernóva robbanást észlelt: 1054-ben, 1572-ben és 1604. Amúgy az 1054-es esemény maradványa a Rák-köd. Természetesen, maga a robbanás nem ekkor következett be, hanem 6000 évvel korábban!

Ennél a módszernél a közönséges rádióhullámok is összehasonlíthatatlanul több információt képesek hordozni. Nem kell azt hinnünk, hogy buták vagyunk és ebből kiindulva "nem akarom megérteni a dolgokat" effektust használni, mert ez nem túl célravezető, ez a vallások mentalitása.

#11

Oké. Ezek a pontok logikusak. Én inkább azzal vitatkoznék, hogy feltétlenül szénalapú-e az élet (az általad említett Gánti-féle életkritériumok ezt nem feszegetik, tehát kicsit elbeszéltünk egymás mellett).

Mert hát az, hogy nem tudjuk elképzelni/megcsinálni/megfigyelni, az semmi mást nem jelent, mint hogy nem tudjuk elképzelni/megcsinálni/megfigyelni.

"feltétlenül szénalapú-e az élet"

A közelben - vagyis 10 mrd fényév távolságban - nem látunk másfélét.

Amúgy annak idején az újvilágban az őslakosok igaz, hogy nem ismerték fel a lovas embereket - de azt LÁTTÁK, hogy VALAMI 6 lábú lény VAN OTT!

Tehát, ha nem is ismernénk fel az idegen életet, nagyon hamar rájönnénk, ha történne valami a közelünkben.

"A közelben - vagyis 10 mrd fényév távolságban - nem látunk másfélét"

Az a helyzet, hogy semmilyet sem látunk. Abból indulunk ki, amit ismerünk. Amit nem ismerünk, ami nagyon más mintázat, mint a miénk, az könnyen elkerülheti a figyelmünket. 10 milliárd fényév... azért ekkora távolságban kiszúrni bármit is... Még az ezrede is irdatlan távolság. Másrészt manapság olyan 14 milliárd évre saccolják az univerzum korát. A 10 milliárd fényévnyi távolság azt jelenti, hogy a 10 milliárd évvel ezelőtti állapotról van csak tudomásunk. 10 milliárd évbe belefér sok civilizáció keletkezése és pusztulása. A Földet 4,5-5 milliárd évesnek becsülik. Ennyi idő alatt 1 civilizáció alakult ki rajta. Ha feltételezzük, hogy evolúcióval kell ennyi egy hozzánk hasonló, értelmes lény kialakulásához, akkor a tőlünk 10 milliárd fényévre lévő csillagoknál valószínű, hogy nincs ilyen (tekintve, hogy ennél fiatalabbak, ráadásul a Föld a világegyetem "keletkezése" után még évmilliárdokkal jött létre, tehát azt feltételezzük, hogy a tőlünk 10 milliárd fényévre lévő csillag bolygója az ősrobbanás pillanatában kialakult. Ez nem túl valószínű).

Másrészt az is igaz, hogy az első civilizáció kialakulásához kell ennyi idő, logikus, hogy a második/sokadikhoz nem (mivel a környezet már adott).

Minél messzebb van egy adott csillag, annál kisebb az esélye, hogy idegen civilizációt veszünk észre rajta (a jeleknek meg kell tenniük azt a távolságot; pár fényév nem sok, de például pont a mi esetünkben már 150-200 fényév is azt jelenti, hogy rádiójeleket sem vesznek tőlünk. És azért 150-200 fényév ilyen értelemben nem sok).

Ha pedig valami miatt kipusztítja magát az adott civilizáció (vagy katasztrófa pusztítja ki), akkor szintén jelentősen szükül a lehetőség arra, hogy észleljük (megfelelő távolság kell, és hogy a távolság függvényében pont szinkronban legyünk mi is a fejlettségünkkel ahhoz, hogy vegyük a jeleket).

Aztán ott van a technikai kérdés, hogy biztos olyan technikát használnak-e, amit mi is (vagy legalábbis, amit mi is észlelni tudunk)?

Szóval, ez érdekes kérdéskör.

Azt hiszem, agymenésem van :S

Én is azt hiszem :-)

Bár alapvetően jókat írtál... én viszont arra gondoltam, hogy a szénen kívül egyszerűen nincsen semmi, ami elég bonyolult lenne az értelemhez. Nem, energialények sem létezhetnek emiatt.

Ami pedig már millió fényévekre van tőlünk, azzal beszélgetni se tudunk, szóval itt csak egy dolog számítana: ha TÖMEGÉVEL fedeznénk fel életre utaló jeleket. Akkor gyanakodhatnánk, hogy a szomszédban is van, csak még nem találtuk meg.

"én viszont arra gondoltam, hogy a szénen kívül egyszerűen nincsen semmi, ami elég bonyolult lenne az értelemhez. Nem, energialények sem létezhetnek emiatt."

Én amondó vagyok, hogy amit mi nem tudunk elképzelni, még létezhet. Sok mindent nem tudtunk elképzelni ezelőtt 50 vagy 100 évvel, ami ma már létezik (vagy legalábbis valószínűsíteni tudjuk, hogy létezik). Vagy létezett már akkor is, csak észlelni/értelmezni nem tudtuk (mert azért az ember csak egy tagja a rendszernek, nem mindent ő talált fel).

Szóval ja. Kommunikáció terén (ahogy egy másik kérdésnél írtam egyszer) én Lem elképzelését tartom inkább valószínűnek: ha találkozunk is egy másik értelmes civilizációval, akár csak kommunikáció szintjén (és ezt fel is ismerjük), valószínűbb, hogy nem tudunk mit kezdeni egymással.