Meddig élhet egy ember? Hány évig?

A várható élettartam koronként és helyenként (országonként) változó, demagyar emberként ha sikerül a korai betegségeket és baleseteket kikerülnöd, megéltetsz úgy 70-80 évet.

A legöregebb (megerősítetten) ember amúgy 122 és fél éves volt.

Körülbelül ennyinek tűnik a határ; a top 100 114-117 körül mozog.

Lásd

[link]

Természetesen az orvostudomány fejlődése, a jobb életkörülmények javítják (néhány tekintetben rontják) az átlag várható életkort.

Leszögezendő, hogy az "öreg kor" maga nem halálok. A halál oka valamilyen szerv működésképtelensége. Az emberek azért halnak meg, mert képtelenek vagyunk a szerveket helyreállítani, és mert az időelteltével a szervek egyre több károsodást halmoznak fel, amiket a szervezet nem fordít vissza, ami végül mai emberi tudással gyógyíthatatlan működési elégtelenséghez vezet.

A halandóságnak természetesen evolúciós háttere van, hiszen ez (a folyamatos születés/keveredés/halál cserélődés) teszi lehetővé a fajok alkalmazkodását és az ideális népességszám fenntartását.

Gyakorlatban a regenerációs képesség megszűnése/korlátja a kromoszómák végein található telomer nevű szakaszokkal függ össze, de ennek pontos mechanizmusa a jelen sorok írásakor még nem ismert.

Talán némi pontosítás szükségeltetik.

Az életkor egyfelől egy gyakorlati, statisztikai adat, amely függ az életmódtól, körülményektől, és ezért országonként változó. Vannak még ma is 50-60 éves átlagéletkorok, Magyarországon a nőké 80 felett van, a férfiaké 75 körül, és mindkettő erősen csökkenő (a rossz és rosszabbodó körülmények miatt). Japánban és néhány skandináv országban jelenleg 85-88 év körüli a várható életkor.

Másfelől beszélhetünk elvi életkorról, azaz arról az esetről, amely a (ma még nem ismert módszerekkel) a biológiai felső határt jelenti. Ez az ember úgynevezett biológiai órájától függ, de feltételezések szerint (a tudomány jelenlegi állása szerint) úgy 140-150 év körül lehet. Ami biztos, a 200 már nem lehetséges.

Sajnos az öregkor halálok! Ahogy egy óra is tönkremegy a legjobb ápolás mellett is. A rugók, tengelyek, stb. kikopnak, un. anyagfáradás lép fel, az óra egy idő után nem képes ellátni alapvető funkcióját. Az emberi szervezettel ugyanez a helyzet. Ez genetikai adottság, és nem azon múlik, hogy például a vesét a fejlett orvostudomány képes e folyamatosan regenerálni.

Vree utolsó mondatán a hangsúly. Azok a szakaszok letöredeznek, és ha elfogynak, akkor már az értékes információ „törik”. Ami egyenértékű a funkcióvesztéssel. A pontos mechanizmus valóban nem ismert eléggé.

Egy dologhoz szeretnék hozzá szólni az előző válaszokkal kapcsolatban:

#1

"Gyakorlatban a regenerációs képesség megszűnése/korlátja a kromoszómák végein található telomer nevű szakaszokkal függ össze, de ennek pontos mechanizmusa a jelen sorok írásakor még nem ismert."

#2

"Azok a szakaszok letöredeznek, és ha elfogynak, akkor már az értékes információ „törik”. Ami egyenértékű a funkcióvesztéssel. A pontos mechanizmus valóban nem ismert eléggé."

1. Mire értitek, hogy a mechanizmusa pontosan nem ismert? Mert ezekből az állításokból számomra nem derül ki pontosan mire gondoltok, és a kérdező is félre értheti.

A telomérák rövidülésének az oka pontosan ismert: a DNS polimeráz másolási mechanizmusával magyarázható, ami miatt a (nyílt láncú) DNS szál minden másolódás során megrövidül egy kicsit (és nem töredezik!). A telomerák egyik fő funkciója valóban az (ahogy a 2. válaszoló is írta), hogy a kódoló részeket védje ettől a hatástól (emellett fontos szerepe, hogy jelzi a hibajavító mechanizmusok számára, hogy nem DNS sérülés miatti szabad végről van szó.) Azt is tudjuk, hogy ha a teloméra elfogy, akkor a sejt nem osztódik tovább, hanem általában apoptózissal (programozott sejthalállal) elpusztul (Hayflick-limit).

Ugyanígy ismert a telomeráz enzim működése, amely egyes sejtekben (pl. őssejtek, rákos sejtek) képes meghosszabbítani a telomérákat.

Az valóban nem ismert pontosan, hogy hogyan történik a telomeráz enzim működésének (pl. transzlációjának) szabályozása az egyes sejtekben. De ez intenzív kutatás tárgya, és azért már erről is elég sokat tudnak a kutatók.

A telomérák és telomeráz pontos szerepe sem ismert az öregedésben.

2.Az öregedésben minden bizonnyal számos tényező játszik szerepet. Ebből csak egy (lehet) a telomérák hossza. Emellett számos környezeti (pl. oxidatív stressz) és programozott (pl. DNS metiláció) hatás is fontos lehet. Az ebben az esetben is igaz, hogy a pontos háttér, mechanizmus nem ismert.

Ugyanakkor a telomérák szerepe még nincs egyértelműen bizonyítva az öregedésben, olyan eredmények is napvilágot láttak, ami szerint a telomérák hossza nem függ össze, vagy akár fordítottan arányos az élettartammal. Szóval nem csak a telomérák pontos szerepe nem ismert az öregedésben, de az sem, játszanak-e (azért valószínű, hogy játszanak), és ha igen, egyáltalán milyen szerepet játszanak az öregedésben.

[link]

[link]

[link]

[link]