Tudnátok nekem 10 csillagképet irni, és a nevük eredetét?

Íme:

1. Ursa Major (Nagy Medve csillagkép)

[link]

Története:

"Neve a görög mitológiából ered. Kallisztó nimfa hiába tett szüzességi fogadalmat, nem tudott ellenállni Zeusznak. A kapcsolatból fiú született, a neve Arkasz. Zeusz felesége, Héra istennő meg akarta ölni a nimfát, de Zeusz az égre helyezte Kallisztót a fiával együtt, ők a Nagy- és a Kis Medve. Héra istennő még a halott vetélytársnőjére is haragudott, és kijárta, hogy az anya és fia soha ne fürödhessenek meg a hűsítő óceánban (a két csillagkép a valóságban is cirkumpoláris).

A magyar kultúrkörben Nagy Medve csillagaiból a középső, hét legfényesebb a Göncölszekér. A magyar mondavilágban Göncöl egy csodatevő táltos volt, értett az állatok nyelvén, ismerte a gyógyfüveket, betegeket gyógyított. Amikor eltörött a szekerének a kereke, hiába várt segítséget az emberektől, ezért a szekérrel együtt az égbe repült. Más monda úgy tartja, hogy Göncöl az ég kapuőre, csak ő engedhet bárkit az Öregisten elé, de egyesek úgy tartották, hogy ő maga az Öregisten. További magyar nevei: Angyalok hintója, Benceszekér, Csíkiszekér, Denceszekér, Döncőszekér, Gönciszekér, Illés szekere, Jancsika szekere, Jób szekere, Kincseő szekeri, Köncölszekér, Küncőszekér, Ökörszekér, Ördögszekér, Szekércsillag, Szent János szekere, Szent Péter szekere, Társzekér, Venceszekér.

Ezt a csillagkép-részletet nem csak Magyarországon illetik külön névvel. Észak-Amerikában Big Dipper, az Egyesült Királyságban Plough vagy Charles's Wain a neve, de ismerik Skandináviában (Karlavagnen), Németországban (Großer Wagen), vend nyelven (muravidéki szlovén) kolčica, Romániában (Carul Mare) és a hindu csillagászatban is, a Biblia is említi, mint a 'hét csillagot' (Ámosz 5:8).

Az irokéz indiánok „Medvevadászat” néven ismerték. A "szekér" tengelyét alkotó három csillag volt a három vadász, a maradék négy a medvék (vagy a medve), melyeket a vadászok folyamatosan kergetnek az északi égi pólus körül (a Föld tengely körüli forgása miatt). Az indián legenda azt valószínűsíti, hogy a Nagy Medve a legrégebbi, külön névvel rendelkező csillagkép, mivel a Föld népeinek nagy része hasonló formában ismeri, a történészek szerint a hozzá kapcsolódó legenda legalább 30 000 éves."

2. Cygnus (Hattyú csillagkép)

"Az égbolt talán leggyönyörűbb csillagképe. Fejünk felett szálló, kiterjesztett szárnyú hattyút formáz. Kereszthez hasonló rajzolata miatt néha Északi Kereszt néven is említik. Az egyik legenda szerint nem más, mint a görögök átváltozott főistene, Zeusz. Más mondák arról regélnek, hogy a hattyú Orfeuszt, a költőt ábrázolja. Orfeusz feleségét kígyómarás érte, amibe belehalt. Orfeusz elhatározta, hogy bármi áron is, de fölhozza őt az Alvilágból. Ezért hattyúvá változott, de vállalkozása, nem járt sikerrel. Orfeusz kitűnő költő volt, aki dalaival az isteneket is elkápráztatta, ezért kapta tőlük jellegzetes kétszarvú lantját. Ez is ott látható mellette az égbolton.

A Hattyú legfényesebb csillaga a Deneb (arabul farok). Kékesfehér színű óriáscsillag. A csillagképben található a sejtelmes alakú Fátyol-köd, amely csak távcsövekkel figyelhető meg. A Fátyol-köd egy 50 000 évvel ezelőtt felrobbant csillag maradványa. A csillagkép jellegzetes alakzata egy sötét porsáv, amely a Tejutat kétfelé hasítja. Északi Szeneszsák néven emlegetik. További érdekesség, hogy a csillagképben található az egyik legerősebb sugárzású rádiógalaxis (Cygnus A), továbbá az elsőként azonosított fekete lyuk (Cygnus X-1)."

3. Lyra (Lant csillagkép)

"Ez Orfeusz lantja. Apró területű, jellegzetes csillagkép. Legfényesebb csillaga a Vega (kőszáli sas). Gyönyörűen ragyogó kékesfehér csillag, az égbolton az ötödik legfényesebb. A Lantban található a planetáris ködök leghíresebb képviselője, a Gyűrűs-köd."

4. Aquila (Sas csillagkép)

"Az égi egyenlítőn lévő, sasmadarat formázó csillagkép. A monda szerint Zeusz egyszer megirigyelte egy ifjú szépségét és elraboltatta egy nagy sasmadárral. A Sas jutalomképpen került az égboltra. Legfényesebb csillaga az Altair, ami repülő sast jelent. Erősen fénylő, fehéres színű csillag.

Az imént felsorolt három csillagkép legfényesebb csillagaiDeneb, Vega és Altair alkotják a Nagy Nyári Háromszögnek nevezett alakzatot."

5. Orion csillagkép

"Mivel az Orion feltűnő, jellegzetes csillagkép, az ősidőktől kezdve rengeteg mitológiai történet kapcsolódik hozzá. Mai nevét a görögöktől kapta, ami valószínűleg az akkád Uru-anna (mennyei fény) elnevezésből származik. Ősi eredete miatt bizonyára előbb nevezték el a csillagképet és csak később szőttek történeteket köré, szemben azzal a gyakorlattal, miszerint egy már meglévő hőshöz rendeltek csillagokat.

A görög mitológiában Órión Poszeidón fia, óriás termetű vadász, aki Atlasz hét leányát addig üldözte szerelmével, amíg azok csillagokká nem változtak: ők lettek a Plejádok hét csillaga. Később Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki azonban íjával lelőtte őt. A történet egy másik változata szerint Artemisz egy skorpiót küldött, amely halálra marta Oriont, ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor az egyik felkel, a másik éppen lenyugodjék.

Az arabok is emberalakot, méghozzá ékszerkészítőt láttak benne, a Rigel kék és a Betelgeuse vörös színében ékköveket láttak. A csillagkép csillagainak mai nevei is az arab nyelvből származnak.

Betelgeuse – váll

Rigel – láb

Mintaka – öv"

6. Cassiopeia csillagkép

"A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromeda, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

A magyar néphagyományban „Korcsma” néven emlegetik. Innen jön ki a „Részegember”.

A csillagkép cirkumpoláris, tehát minden derült éjszakán látható. Helyzetétől függően M vagy W formájú."

7. Bootes (Ökörhajcsár csillagkép)

"A csillagkép a görög mitológiában szereplő Kassziopeiáról kapta nevét. Kassziopeia Képheusz aithiopiai király felesége és Androméda anyja volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták: akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát kitették egy tengeri sziklára, hogy ott a szörny zsákmányául essék. A hős Perszeusz Androméda segítségére sietett, legyőzte a szörnyet, kiszabadította a leányt, majd feleségül vette. A történet később azzal bővült, hogy Kassziopeiát a trónjához kötözték és fél napig fejjel lefelé lógatták. A történet minden fő szereplője (Cassiopeia, Andromeda, Cepheus, Perseus és a Cet néven) csillagképként látható az égbolton.

A magyar néphagyományban „Korcsma” néven emlegetik. Innen jön ki a „Részegember”.

A csillagkép cirkumpoláris, tehát minden derült éjszakán látható. Helyzetétől függően M vagy W formájú."

8. Androméda csillagkép

"A csillagkép a görög mitológiában szereplő Androméda királylányról kapta nevét. Androméda Képheusz aithiopiai király és Kassziopeia királyné leánya volt. A királyné azzal dicsekedett, hogy ő a nimfáknál is szebb. Ezért az istenek megharagudtak rá, és Poszeidón, a tengerek istene egy tengeri szörnyet küldött, amely rengeteg embert elpusztított. A királyi pár egy jósdához fordult, ahol azt a jóslatot kapták, hogy akkor szabadulhatnak meg a szörnytől, ha leányukat feláldozzák neki. Vállalták ezt az áldozatot, és Andromédát meztelenül a tengerparti sziklához láncolták Joppa közelében (kikötőváros az ókori Palesztinában), hogy ott Kétónak (latin Cetus), a tengeri szörnynek a zsákmányául essék. Miközben a lány a kegyetlen véget várta, arra száguldott Perszeusz, Zeusz halandó fia. Éppen hazafelé tartott sikeres vállalkozásából, melynek során megölte Meduszát, az egyik félelmetes gorgót.

Egyesek szerint saruját, Pallasz Athéné (a bölcsesség istennőjének és a hősök védelmezőjének) ajándékát viselte. A mítosz egy másik változatában, amely jobban illik a szóban forgó csillagképekhez, a szárnyas ló, Pégaszosz hátán érkezett. Perszeuszt elbűvölte Androméda szűzies szépsége, s felajánlotta, hogy megküzd a tengeri szörnnyel, ha cserébe a hercegnő neki adja a kezét. Képheusz, az apa hajlandónak mutatkozott az egyezségre. A Cet megijedt Perszeusz tengeren tükröződő árnyékától, így a hős halálos csapást mért rá, majd kiszabadította Andromédát. A történet minden szereplője (Andromeda, Cepheus, Cassiopeia, Perseus és a Cet, azaz Kétó) csillagképként látható az égbolton.

A görög Androméda-mítosz hátterében felsejlik a csillagkép mitikus értelmezésének homályos, talányos alaprétege. Androméda neve - "a férfiakon uralkodó" - utal erre. Manilius római költőnél (Kr.u. 1. század) ezt olvashatjuk: "Androméda szépsége legyőzte a Medusza legyőzőjét". Androméda tehát nem is olyan védtelen, gyenge nő talán, mint amilyennek a görög mítosz mutatja, inkább Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez áll közelebb. Ez megerősíteni látszik az Androméda-legenda mezopotámiai eredetét. Korábban a csillagképet a szerelem és a háború óegyiptomi istennőjével, Astartével azonosították (a babilóniai mitológiában Istár). Astartét buja tengeristennőként ábrázolták. Személyét az ókori Palesztina számos templomában vallásos tisztelet övezte, ugyanazokon a partokon, ahol Joppé lakói Andromédát is fel akarták áldozni."

9. Perseus csillagkép

"Perszeusz királyfinak sikerült levágnia a három Gorgó közül az egyik fejét, majd egy láthatatlanná tévő sisak segítségével menekült el. A Gorgók olyan szörnyűek voltak, ha valaki rájuk nézett, az kővé dermedt. Perszeusz királyfi a Gorgó fejének használatával mentette meg Andromédát a tengeri szörnytől. A Cet rögtön kővé változott a Gorgó fejének láttán."

10. Ursa Minor (Kis Medve csillagkép)

"Az ókori görögök a Nagy Medve csillagképben és a Kis Medve csillagképekben Kallisztót és Arkaszt vélték látni. Egy másik változatuk szerint a Ökörhajcsár csillagkép volt Arcas, a Kis Medve pedig egy kutya. Ez magyarázza a Polaris egykori nevét: ’’Kutyafarok’’. A Kis Medve egykori neve ’’Dragon szárnya’’ is volt.

A Kis Medvét mint csillagképet, minden bizonnyal Thalész vette át az egyiptomi csillagászatból a görög csillagképek közé. Számos nép körében szekérként ismerték: négy csillaga a kocsit, három csillaga a rudat alkotják. Ámde ez a hét csillag a Nagy Göncöl hét csillagával szemben meglehetősen halovány.[1]

A rúd utolsó csillaga az Ursae Minoris, vagyis a Kis Medve legfényesebb csillaga, a Sarkcsillag (Polaris), amely mintegy 0,8 fok távolságra van a valódi Északi Égi Pólustól. Arab elnevezése Alrukaba (Térd)."

A felsorolt csillagképek mind láthatók az északi félgömbről, egy részük egész évben. (Tiszta egű éjszakákon.) :D

dellfil

Bocsánat, de a "Bootes"-t elrontottam. Helyesbítve:

"Több legenda is fűződik hozzá. Az egyik szerint az Ökörhajcsár találta fel a szántást. A másik szerint medvetáncoltató volt, aki a Nagy Medvét táncoltatja. A harmadik monda szerint két vadászebbel űzi a medvét, ezek is csillagkép-alakban megtalálhatók. A negyedik legenda szerint az athéni Ikariosszal, Érigoné atyjával azonosítja a csillagképet. Dionüszosz (a római mitológiában Bacchus) megtanította Ikariosznak a borkészítés titkát. Ő azután bort adott a parasztoknak, akik lerészegedtek a veszedelmes nedűtől. Mivel azt hitték, mérgezés áldozatai, lemészárolták, majd eltemették Ikarioszt. Érigonét atyja kutyája, Maira vezette el Ikariosz sírjához. Amikor megtalálta sírt, bánatában felakasztotta magát. Zeusz (némelyek szerint maga Dionüszosz) Szűzként az égre helyezte a leányt. Ikariosz lett az Ökörhajcsár csillagkép, Maira pedig vagy a Procyon a Kis Kutyában vagy a szomszédos Vadászebek egyik ebe.

A csillagkép régebbi neve Arcturus volt, azaz a Medve Őre. Ma ezt a névet már csak a legfényesebb csillaga viseli. Az újkorban felvettek egy bizonytalan, Falikvadráns[1] (Quadrans Muralis) nevű alakzatot is a csillagképek közé, mely az Ökörhajcsár jó néhány csillagát is tartalmazta. Az alakzat később kikerült a csillagképek hivatalos listájáról, a neve a Quadrantidák-meteorraj nevében él tovább."

dellfil