Ha a Holdon egy 10 emeletesről valaki leugrana, belehalna vagy "könnyedén" földet - vagyis holdat - érne?

19.: "

A 100 kilós embernek a Holdon is 100 kiló a tömege, tehát a Holdon is 5531 Joule az energiája, meg akárhol is, a súlytalanságban is."

Tehát akkor csakis a tömeg számít, a moláris tömeg. Tegyük fel, hogy egy 1,7 kilós ólom darabot el tudok dobni 6 m/s kezdősebességgel, ez a Földön 30.64 Joule, a Hold-on ugyanennyi súlya van egy 10 kilós ólomdarabnak, és feltehetőleg azt is eltudnám dobni 6 m/s kezdősebességgel, az pedig már 180 Joule energia. 9-szeresére nőtt az energia, épp most cáfoltad meg az energiamegmaradás törvényét, a hatásfok bőven 100% feletti. Vagy pedig szerinted a Holdon is ugyanolyan nehéz mozgatni az ugyanolyan tömegű tárgyakat (tekintsünk el a légellenállástól), mint a Földön?? Akkor miért mozogtak a Holdon minden nehézség nélkül a mázsás űrruhában?? Szerinted a tömeg, és a sebesség határozza meg a mozgási energiát, akkor a Holdon is ugyanannyi energiába kerül mozogni egy űrruhába, mint a Földön!

"...10 kilós ólomdarabnak, és feltehetőleg azt is eltudnám dobni 6 m/s kezdősebességgel,..."

feltehetőleg nem tudnád, mert a tömege miatt jóval nagyobb erővel kellene gyorsítanod, hogy kartávolságon belül elérje a 6 m/s-ot

Akár Hold, akár Föld, akár Mars satöbbi, a sérülés mértékét csakis ez a kétdolog befolyásolja: a becsapódási sebesség és a lassulás útja, ezek együtt adják a lassulás G értékét.

Feltenném a naiv kérdést, onnantól, hogy ki tudjuk számítani a becsapódási sebességet adott grav. gyorsulás mellett, minek kell tovább BÁRMIN vitázni?

:)

A sérülés mértékét elsősorban az befolyásolja, hogy mennyi a becsapódáskori mozgási energiád. Az pedig (a Holdon levegő nem lévén) egész pontosan annyi, mint a kiugráskori helyzeti energiád, azaz: m*g*h. Ahol g a holdi gravitációs gyorsulás, az egyik fenti válasz szerint 1,6 m/s^2. (nem ellenőriztem)

Ha abból indulunk ki, hogy a Földön egy kb. 3 méteres ugrást lehet többé-kevésbé ép bőrrel megúszni, akkor a Holdon ennek a (9,8 / 1,6 = 6,1) kb. 6szorosát, azaz 18 méterről leugrani nem kellemes, de megúszható egy bokaficammal vagy kevesebbel. Ez nagyjából az ötödik-hatodik emelet.

A másik fontos tényező, ami a sérülést befolyásolja, az az, hogy az ütközés rugalmas, vagy rugalmatlan. Ha aszfalton vagy holdkőzeten érsz földet, az ütközés nyugodtan tekinthető rugalmatlannak, és akkor a fent írtak érvényesek.

Ha pl egy nagy felfújt matracra, vagy gumiasztalra érkezel, akkor sokkal nagyobb esések is átvészelhetőek.

A kérdésre válaszolva:

Ha a Holdon leugrasz kb. 30 méterről, akkor jó eséllyel összetöröd magad, de nem halsz meg, feltéve, hogy az ütközéskor nem szakad ki az űrruhád :)

#25:

És amit most elsoroltál, miben is kéne, hogy eltérjen bolygófüggően?

Ugyanaz az ember, ugyanolyan talajra.

Máshogy teljesen értelmetlen a kérdés.

Wadmalac: egy ideje már azon ment itt a töprengés, hogy az ember tömege befolyásolja -e a sérülése mértékét.

Még az első oldalon merült fel a kérdés. De egyébként igazad van,ez már benne van a lassulás útjának számításában.

"egy ideje már azon ment itt a töprengés, hogy az ember tömege befolyásolja -e a sérülése mértékét"

Ez is lehet egy vitakérdés, csak akkor már függetlenül attól, hogy milyen gravitáció mellett, csupán a lassulás mértéke számít.

Teljesen függetlenül az eredeti kérdéstől, természetesen élőlényeknél minél nagyobb a testtömeg, annál kisebb a G-tűrése.

A légy gyufásdobozban falhoz vágva túlélheti a 100G-t is, bálnának az 1G is halálos.