Ha a Holdon egy 10 emeletesről valaki leugrana, belehalna vagy "könnyedén" földet - vagyis holdat - érne?

Ne dőlj be olyan butaságoknak kérdező, hogy a súly számít, akár más mondja, akár magad gondolod. Nem számít, kizárólag a tömeg számít.

Klasszikus általános iskolai példa (nem nálunk, mert nálunk most erre nincs pénz - korábban én még láttam). Végy egy gramm ólmot és egy gramm tollat. Ejtsd el mindkettőt, az ólom toronymagasan győz - sőt, akár be is lapul. Azonban helyezd őket egy vákuumos csőbe és ott tedd ugyanezt. Csodák csodája, egyszerre fognak becsapódni.

Egyébként: v=gyök(2*s*a). Ha tehát azonos magasságról indulunk, a sebességünk a tömegtől függetlenül, csak az úttól és gyorsulástól függ. A "belapulásunk" meg ettől a sebességtől és az "összenyomhatóságunktól". Szóval peches esetben a lábad kitörhetne, szerencsés esetben húzod pár percig.

A kérdezőnek nem ezzel van a problémája, hanem azzal, hogy egy nagyobb tömegű valami egy ütközéskor szerinte nagyobb roncsolódást is szenved. Ami persze teljesen téveszme, mert a roncsolódás nem ettől fog függeni, hanem a test szerkezetétől, anyagától stb. Könnyen belátná ezt, ha a falhoz vágna egy tojást és egy hasonló méretű vasgolyót, de ő inkább rudakkal megrakott teherautókat képzel el, gondolatban összemosva a teljes testet a sofőrkabinnal, ami persze, hogy jobban össze fog zúzódni, ha van mögötte még 10 tonna vas.

Szóval nagy a zavar a kérdező fejébe, de a lényeg, hogy egyre jobban meggyőzi magát :)

"Végy egy gramm ólmot és egy gramm tollat. Ejtsd el mindkettőt, az ólom toronymagasan győz - sőt, akár be is lapul. Azonban helyezd őket egy vákuumos csőbe és ott tedd ugyanezt. Csodák csodája, egyszerre fognak becsapódni."

Na és?? Ezt mindenki tudja. Nem értem ezzel mit akartál 14-es. Én már az elején is leírtam, hogy nem vagyok teljesen biztos abban, amit leírtam, nem tenném rá a fejemet, de ha már megakartok cáfolni, hülyének beállítani, akkor ne ilyen ovis tollas példákkal gyertek. Olyat se írjatok hogy szürreálissá válik a beszélgetés, vagy ha már leírjátok, akkor magyarázzátok el miért?? Vagy ahhoz már nincs tudomány?? Fikázni bárki tud, de erre senki sem kíváncsi, elfajultak a válaszok személyeskedéssé. Az itteni okoskodók most figyeljenek, ezt cáfoljátok meg: 100 kilós ember a Földön 38km/h-val becsapódva 5531 Joule energiát képvisel, a Holdon ugyanez az ember 17 kiló (az öltözéktől tekintsünk el) , ott becsapódva ekkora sebességgel, már csak 940 Joule az energia. Akik szerint 38 km/h-val becsapódva a Holdon és a Földön is ugyanakkora sérülést szenvedek (tekintsük a becsapódási pontot ugyanolyannak), azok vizsgáltassák ki magukat. Két ugyanolyan lövedéket juttassatok egy vastag acéllemezbe egyszer 940 Joule-al, másodszor pedig 5531 Joule-al, és meglátjuk melyik lövedéket éri nagyobb sérülés! Vagy tételezzük fel, hogy egy ember elmegy egy olyan bolygóra, ahol akkora a gravitáció, hogy robotruhával is alig bír mozogni, na és szerintetek ezzel az emberkével mi történne, ha ott 38 km/h-val becsapódna??

7.-es vagyok:

Mivel érdekelt a dolog,ezért vagy egy kis időt eltöltöttem a feladattal. Valóban számít az ember tömege. Viszont inkább csak áttételesen. A sűrűsége a lényeges érték. Pl. átlagosan a zsír sűrűsége 0,94 g/cm3 ,az izomzaté 1,05 g/cm3 de ugye emberre számítva 1,06 g/cm3 at írtak. Egy cupákosabb ember sűrűsége kisebb mint egy véznáé, viszont térfogata nagyobb.

A belső szervek tömege viszont dagadtnál meg a girhesnél is azért kb ugyan olyan. Esésnél a legnagyobb gond az,hogy ha az agy sérül,vagy a szív, vagy a tüdő. Ezek tömege/sűrűsége/mérete közel azonos. A bordáké dettó. Mikor becsapódik az illető,akkor ezek a szervek tovább mozognak míg bordát nem érnek (vagy koponyát). Mikor oda értek akkor roncsolódnak és annak mértékében csoffad meg az illető vagy sem.

A becsapódás előtti sebességet nem befolyásolja a tömeg viszont az addig gyűjtött energiát igen. Viszont az energia átadás esetében már a térfogat és az átlagos sűrűség számít. Pontosan nem tudom kiszámolni,hogy ezek mennyire jönnek ki egy 50 kilós meg egy 100 kilós embernél de a soványnál hátrány a soványsága a daginál viszont előny a dagadtsága.

A dagi becsapódáskor puhább résszel érkezik,ami lassítja a becsapódást, elnyeli az energiát. Ha nem fejre vagy lábra érkezik,akkor a dagadtnak jobb,amúgy a soványnak.

Igazából a sebesség a legfontosabb tényező a dologban, mivel az négyzetesen növekszik a képletben.

Úgyhogy igaza volt annak,aki felhozta,hogy van szerepe a tömegnek a becsapódásnál. Abban nincs, hogy mekkora sebességet ér el az ugró. Hogy mekkora sérülést szenved az illető, azt meg a lassulással kellene meghatározni.

Nem akarok hülyeséget mondani, de nekem úgy rémlik,hogy 20g körül törnek a csontok és 100 g körül már jó eséllyel meghal az illető. Most találtam egy olyat, hogy kb. 180g volt a legnagyobb feljegyzett érték amit még túlélt az illető. Egy autóversenyző balesetében.

"100 kilós ember a Földön 38km/h-val becsapódva 5531 Joule energiát képvisel, a Holdon ugyanez az ember 17 kiló (az öltözéktől tekintsünk el) , ott becsapódva ekkora sebességgel, már csak 940 Joule az energia"

A 100 kilós embernek a Holdon is 100 kiló a tömege, tehát a Holdon is 5531 Joule az energiája, meg akárhol is, a súlytalanságban is.

Csak egyet felejt el itt mindenki:

a Földön akár meztelenül is ugorhatsz - de a Holdon egyelőre kell az űrruha. Az egy 100 kg-os embernél legyen mondjuk 200 kg. Külön hátrány még, hogy magasan van, ezért a fékezésnél nem segít semmit, sőt: erősen hátrányos módon próbál meg összenyomni (ha pedig a fejedre esel, az régen rossz).

Tehát maradjunk annyiban, hogy talán a 3. emeletről még leugorhatsz, ha szeretnél egyben maradni.