Kezdőoldal » Tudományok » Egyéb kérdések » Tudományos szempontból mi az...

Tudományos szempontból mi az élet értelme?

Figyelt kérdés
A vallások, illetve hitrendszerek próbálnak az életnek célt adni. Persze ezek hitelessége hit kérdése. Tudományos szempontból azonban, ha jól tudom az élet keletkezése véletlen folyamatok eredménye. Így nincs mögötte tudatosság, csak a szerencsének köszönhető, hogy létezünk. Ez számomra azt jelenti, hogy az életnek sincs tudományos szempontból értelme. Egy ateista ember számára az élet céljának nincs ertelme, azon túl, hogy a vágyait kielégítése , esetleg másodlagosan a humanizmust, mint eszmét kövesse. De ha nincs tudatosság a teremtés mögött, akkor a létezés és a humanizmus is értelmetlen, hiszen csak véletlen, hogy vagyunk, úgy is ki fogunk pusztulni, a bolygó is meg fog egyszer semmisülni. Ezért miért is kellene bármire törekednünk, bármilyen eszmét elfogadnunk, csak a vágyak kiélése okozhat némi célt, amiért érdemes elni, más értelmet nem lehet felfedezni a létezés mogott. Mit gondoltok erről?

2015. dec. 4. 11:04
1 2
 11/18 anonim ***** válasza:

Hagyományosan nézve, frappánsan elmagyarázva úgy választották el az emberek az élőt az élettelentől, hogy az az élő, ami magától csinál valamit, és az az élettelen, ami ül egy helyben és meg kell bökni, hogy történjen vele valami.


Most, hogy a tudomány fejlődésével tudjuk, hogy pl. egy hagyományosan élettelennek tartott szikla nem egy mozdulatlan, változatlan lemerevedett anyagkupac, hanem egy kaotikus, vibráló mütyürökből álló mikrokozmosz, amiben ezek a kis részecskék a fizika törvényeinek hála nagyon is sokféle viselkedést mutatnak, felmerül a kérdés, hogy mi számít élőnek és mi élettelennek, hol húzzuk meg a határt a kettő között.

2015. dec. 4. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/18 anonim ***** válasza:

A tudomány nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.


"Tudományos szempontból azonban, ha jól tudom az élet keletkezése véletlen folyamatok eredménye. Így nincs mögötte tudatosság, csak a szerencsének köszönhető, hogy létezünk."


Igen.


"Ez számomra azt jelenti, hogy az életnek sincs tudományos szempontból értelme."


Mivel nem foglalkozik vele. Az asztalodnak pedig nincsen társadalomtudományi szempontból tömege. Mert a társadalomtudomány nem foglalkozik ilyen kérdésekkel.


A többire:

Te kevered a szezont a fazonnal. Nem attól értelmes valami, hogy céllal hozták létre. Miért lenne így? Te egyenlőségjelet tettél az előre megtervezett és az értelmes között, de ezt semmivel nem indokoltad. A kettő nem hogy nem azonos, de még csak nem is hasonló.

2015. dec. 4. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 Ozmium42 ***** válasza:
100%

Ahhoz, hogy valaminek értelme legyen, akár előre megfontolt, akár utólagosan hozzárendelt, ahhoz mindenképpen kell egy mögöttes értelem (intelligencia), máskülönben el se lehet képzelni. Az értelmet (célt, rendeltetést) mindig az értelem (intelligencia) rendeli hozzá a dolgokhoz, nem önmagukban hordozzák.


Az életet szerint kézenfekvő az alapján definiálni, amit látunk is belőle. Persze ezzel kizárhatunk potenciális életformákat, de ennél a kérdésnél ez nem baj talán. Tehát van ez a kézzel fogható jelenség itt a bolygón, hogy szén alapú vegyületek sokasága információs/vezérlő, anyagcsere és határoló alegységekből álló egységeket alkotva növekszik, osztódik és evolválódik, ezt nevezzük életnek, ami csak bizonyos szempontból hasonlít erre, azt nem. Egy termodinamikai nyílt rendszerben létezik ez a jelenség, a Nap melegíti a Földet, a Föld pedig visszasugározza az energiát az űrbe, ezt a folyamatot az élet pedig megcsapolja a fotoszintézissel, ki közvetlenül, ki közvetetten, illetve néhány mikroorganizmus csak úgy elvegetál szervetlen kémiai reakciókon, de ezek nem is túl sikeresek. A lényeg valóban az, hogy az energiafolyam gyorsabban "szétszóródik" az élő rendszerek meg a táplálékláncok miatt, mint a puszta földfelszínről.


Mi ennek az értelme? Van mögötte értelem, aki kitalálta ezt, és van ennek célja, amit valaki elvár tőle? Nincs, kialakult magától, mi vagyunk az értelmes lények, akik értelmet látunk bele dolgokba. Az élet hozta létre az értelmet, és nem fordítva.


A másik kérdés, hogy fent az életet, mint jelenséget tárgyaltuk, de az ember problémája általában nem az életre, mint fizikai jelenségre, hanem az egyed életére vonatkozik. Biztos te is erre vagy kíváncsi. Erre viszont nincs egységes magyarázat, minden értelemnek a saját élete értelmét kell megtalálnia.


"Egy ateista ember számára az élet céljának nincs ertelme, azon túl, hogy a vágyait kielégítése , esetleg másodlagosan a humanizmust, mint eszmét kövesse."


Nem csak az ateista ember elégíti ki a vágyait, hanem a vallásos is, csak a vallásosnak a vallásával kapcsolatos vágyai vannak, elsősorban például az, hogy abba a gyülekezetbe jár, amelyikbe akar, azt mazsolázgat ki a szent irataiból, ami tetszik neki és megerősíti, stb. Azon kívül nem kell egy ateistának humanistának lenni, lehet sok minden más is, pontosan azt kezdhet magával, amit csak akar, pont úgy, mint a vallásosak. No meg aztán nem elszigetelten működik az ember, nevelik, idomítják, formálják, vagyis nem csak rajta áll, milyen ember lesz.

2015. dec. 5. 00:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 Brain Storming ***** válasza:
100%
Az élet értelme az ember számára az, amit ő az értelmének érez. Az élhető élet módja pedig az, hogy a mindennapokban is öröme teljen, hogy a hétköznapokban is megtalálja az élet örömét; hogy mindennap úgy érezze reggel, amikor felkel, hogy van miért felkelnie. Nagyjából ennyi. Az életnek akkor van értelme, ha adunk neki. A tudomány csak egy remek eszköz - és ahogyan pl. egy autó sem mondja meg neked, hogy hova menj vele, így a tudomány sem alkalmas arra, hogy annak az értelméről adjon választ, amire használod.
2015. dec. 5. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 Szirty ***** válasza:
42
2015. dec. 5. 18:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/18 A kérdező kommentje:
Tetszettek a válaszok, amiket eddig irtatok, sajnos sokszor válaszolnak olyan emberek itt ezen az oldalon, akik trollkodnak, és romboló tevékenységük miatt kevés normális válasz érkezik. Örülök neki, hogy ez esetben érdekes közös gondolkodás alakult ki. Mondjuk a 42 nem kellett volna a végére, gondolom inkább viccek szánta az írója, de a galaxis útikalauzt 1979ben írták, mára már nem valami friss poén.
2015. dec. 6. 23:12
 17/18 Szirty ***** válasza:

"de a galaxis útikalauzt 1979ben írták, mára már nem valami friss poén."


Nem friss valóban. Ellenben időtlen, mert kiváló válasz az értelmetlen kérdésekre.

2015. dec. 7. 20:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/18 anonim válasza:
Egy ateista számára, meg tudományosan, esetleg érdekes lehet ebből a szempontból Dawkins önző gén elmélete. Azaz mi lényegében a gének túlélőgépei vagyunk, és ilyen értelemben a gének azzal a céllal használnak minket, hogy örökítsük őket, tehát ezt kell beteljesítenünk. Leegyszerűsítve, ha macsó géneink vannak, akkor legyünk macsók és tartsunk háremet, de lehetőleg úgy hogy hosszú életünk legyen, ne a börtönbe végezzük, és a gyerekeink se a pszichiátrián. Azért ehhez is bizonyos egyensúlyt kell tartani és intelligensen együttműködni a környezetünkkel. Ha más géneink vannak, akkor lehet teljesen más is a stratégiánk.
2020. szept. 1. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!