Spirál hullámok?

A neve érdekel ?

Nagy baromság a neve.

Még hogy nincs terjedési sebessége.

Ezt honnan veszed?

Egy bolond elme bolond terméke, szóval nincs neki neve, mert a hülyeségnek nem adnak nevet hanem hülyeség marad.

Szervusz!

Azt kérted, hogy ne bocsátkozzunk tudományos vitába, de kérlek, bocsásd meg, nem tudok nem reagálni az általad leírtakra:

1. A (mechanikai) hullám definíció szerint egy rendszerben akkor lép fel, ha egy deformáció továbbterjed.

2. Nem kell elképzelni "egy spirált, ami olyan mint egy rugó", ennek a neve spirálrugó. Ilyen rugót találsz pl. a régi órákban is, elég régóta ismertek, és természetesen a mozgásuk leírható fizikai mennyiségekkel.

3. Műegyetemen a Villanykaron az elsőéves villamosmérnökök a 8. oktatási héten találkozhatnak először ilyen eszközzel, ahol egy kísérlettel megállapítható, hogy az általad leírt eszköz rezgőmozgást végez, majd megadják a differenciálegyenletet, amellyel a mozgása leírható. Tehát nagyon nem kell "alternatív gondolkodású" embernek lenni hozzá.

4. Az általad elképzelthez hasonló jelenség előállítható hullámokkal, két egymásra merőleges, transzverzális hullámmal, hiszen így a hullámmozgásban résztvevő pontok nem egy egyenes mentén fognak mozogni, hanem valamely síkidom körül.

5. A spirálrugóban a változás nem azonnal jelenik meg a rugó rögzített végén, ha a másik végét elcsavarod. Mivel a rugóban lévő részecskék között kémiai kötések hatnak, így ahhoz, hogy egy hatás tovaterjedjen, a részecskéknek hatniuk kell egymásra. Ez akárhonnan nézzük, mindenképpen időbe telik, így nem fog azonnal megjelenni a deformáció a rugó minden pontjában.

Kicsit siettem, ha esetleg felkeltettem az érdeklődésedet, szívesen válaszolok kérdésekre, ha tudok.

Decipiatur

Csavarni lehet pl. egy fém rudat. A rúd – henger – felszínén az atomok kvázi transzverzális hullámként viselkednek.

> Az érdekessége, hogy ennek gyakorlatilag nincs terjedési sebessége

Már hogy ne lenne. Ugye szokták felhozni azt, hogy ha van egy fényév – vagy akármilyen – hosszú vasrudad, akkor hosszirányban megtolva a vége is azonnal elmozdul, tehát lehetne fénysebességnél gyorsabban információt átvinni. A valóságban a hatás itt is maximum fénysebességgel terjed, kvázi egy longitudinális hullámként halad végig az anyagon. Ugyanez történik itt is a csavarodás nem azonnal történik meg mindenhol, hanem a hatás maximum fénysebességgel terjed végig az anyagon, ha egy hengerről van szó,és azt szeletekre vágjuk képzeletben, akkor az egyik szelet elfordulását némi idővel követi a következő szelet elindulása.

Külön neve egyébként nem hiszem, hogy lenne, lévén a hullám terjedése itt is merőleges az atomok, a közvetítő közeg részecskéinek elmozdulására, tehát ez is transzverzális hullám.

Csak egy kis kiegészítés: ezek a hullámok MINDIG hangsebességgel terjednek.

Az fémben kb. 5 km/mp.

Az elektromágneses hullámoknál van egy hasonló a cirkulárisan vagy elliptikusan poláris fény.

De ezek is leírhatók két egymásra merőleges transzverzális hullám összegeként melyek fáziskülönbsége 90 fok.

> A többi válaszoló anyagi hullámként kezelte

Mert a transzverzális és longitudinális megkülönböztetésnek csak itt van értelme. Ugye arról van szó, hogy a hullám terjedési irányára merőlegesen, vagy azzal párhuzamosan mozognak-e a *részecskék*, atomok, molekulák, golyók, tehát a közvetítő közeget alkotó, harmonikus rezgőmozgást végző „objektumok”. Nem anyagi hullámnál nincs közvetítő közeg, nincs ami merőlegesen vagy párhuzamosan végezne harmonikus rezgőmozgást.

> Elektromágneses hullám is van, nem beszélve a gravitációsról, és további lehetőségekről.

Van, és valóban részben hullámszerű a viselkedésük. De csak hullámSZERŰ. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonságaikat ugyanolyan képletek, összefüggések írják le, mint az általad anyaginak nevezett hullámokét. De ennyi és nem több. A fény esetén nem végez a közvetítő közeg harmonikus rezgőmozgást, mert nincs közvetítő közeg. A fény úgy viselkedik, MINTHA több transzverzális hullám eredője VOLNA, de közben úgy is viselkedik, ahogy egy normális transzverzális hullám nem.

Pont ez a baj, hogy az elemi részecskék világa és a makroszkopikus, klasszikus fizika világa között óriási szakadék van. Nem lehet az egyikkel leírni a másikat. Az az óriási szerencsénk, hogy a legtöbbször két különböző, sokszor egymással egyébként ellentmondó makroszkopikus folyamatra hasonlítanak, így mégis képesek vagyunk valahogy megragadni, leírni, talán még valamennyire el is képzelni. Pl. a fény hullám is, egyetlen foton képes önmagával interferálni. Viszont becsapódni meg egyetlen pontban csapódik be. A fény OLYAN, mintha egyrészt hullám is lenne, meg OLYAN, mintha egy kis golyó lenne. De valójában egyik sem és mindkettő egyszerre. Hogy mikor melyik makroszkopikus fizikai folyamattal analóg, azt tudjuk, le tudjuk írni a működését, de igazából ezek kvázi jól működő hasonlatok csak, és mint minden hasonlat sántít valahol. Pl. a fénynél a hullám jellegnél már nem beszélhetünk a közvetítő közeg harmonikus rezgőmozgásának irányáról, akkor sem, ha történetesen a fény leírásához használt függvény, és a fény viselkedése pontosan OLYAN, mintha transzverzális hullám lenne.

De amúgy az anyagi hullámok terjedésében kvantumtérelméleti szempontból ugyanúgy közvetítő részecskék játszanak szerepet a közvetítő közeg elemeinek kölcsönhatásában, tehát ugyanúgy „nem anyagi” jellegű a hullám terjedése, csak éppen anyagi részecskék is részt vesznek benne. (Az megint érdekes kérdés, hogy a mezők részét képezik-e a te „anyagi” jelződnek.)

A hullámok össze tudnak adódni, illetve egy összetett hullám több egyszerű, transzverzális és longitudinális hullámra bontható szét. Pl. mi van akkor, ha mondjuk építek egy szerkezetet, amiben a hullám terjedési iránya mondjuk vízszintes. De mi van, ha a szerkezetben a golyók nem merőlegesen és nem is párhuzamosan mozognak a vízszintes síkra, hanem 45°-os szöget bezárva, vagy éppen körkörösen. Annak nincs neve? Nincs, mert az egy longitudinális és egy transzverzális hullám összege. A golyók harmonikus rezgőmozgásának van egy függőleges – transzverzális –, és egy vízszintes – longitudinális – összetevője, hogy a kettő milyen fázisban van egymáshoz képest, aszerint lesz a golyók mozgása mondjuk egyenes pálya, 45°-os szöget bezárva a vízszintessel, vagy ellipszispálya, vagy körpálya.

De ha a részecskék teljesen merőlegesen mozognak a vízszintesre, csak éppen nem egyenes, hanem körpályán – csavarás –, akkor is felbontható két egyszerű hullámra, mondjuk az y és z tengely mentén. Mondjuk ha a csavart csövet szemből és felülről nézed, akkor a két összeadódó hullámot, mint vetületet látod.

De akár több komponense is lehet egy hullámmozgásnak, a közvetítő közeg elemei akármilyen bonyolult formát leírhatnak, az szétbontható különböző, a hullám terjedésével párhuzamos és arra merőleges szinuszhullámok összegére. Igen, még akkor is, ha négyzet alakban mozognak a közvetítő közeg elemei, akkor is szétbontható szinusz hullámokra, csak kvázi végtelen sok összetevője van ennek. Pl. ha mindegyik egyirányú komponens, akkor ott a hang, ami különböző frekvenciájú felharmonikusokra bontható. Ezért elegendő tehát csak a longitudinális és transzverzális hullámot megkülönböztetni, mert ebből minden más kvázi kikeverhető.