A gravitációs hullám fénysebességgel terjed. De a fény sebessége függ az adott közegtől is akkor a gravitációs hullámok sebessége is ugyan úgy változik más más közegben mint a fénynek?

Valószínű, hogy közegben a gravitációs hullám is a közegbeli fénysebességgel terjed.

Bár ez jó kérdés, hogy tényleg ugyanolyan gyors-e, mint a fény, vagy pedig őrá egy saját sebesség vonatkozik... ha ezt megmondod, szerintem még 100 év múlva is Nobel díjat akasztanak a nyakadba.

Ahoz hogy egyáltalán ezt megoldjuk tudni kéne hogy milyen hullámhosszt értesz gravitációs hullám alatt ,ezután vizsgállhatjuk hogy adott átmérőjű anyag akadályt képez e ennek a hullámnak .

Nem hinném hogy nagyon belassítaná egy bolygó x bolygó képét mivel meg sem töri azt mint a fényteleszkópoknál v rádióteleszkópoknál . Ugye ott van eleve gravitációs lencsehatás de a gravitációs hullámoknál ilyen nincs ,azok egyenes vonalban keresztülmennek mindenen.

Teljesen kimondva/kiírva van közegbeli fénysebesség és van vákuumbeli fénysebesség.

Simán csak fénysebesség alatt a vákuumbeli fénysebességet szokták érteni és nem a fény adott közegben történő terjedési sebességét. Az egy esetlegesség, vákuumban a fény pont c-vel terjed, a spec. rel. egyik axiómája a fénysebesség állandóságát mondja inerciarendszertől függetlenül, mint fogalmat használja a fénysebesség szót nem mint a fény egyik optikai tulajdonságát, meg általában így értik.

A gravitációs hullámok meg vákuumbeli fénysebességel azaz c-vel terjednek.

#1 #3

Az ált. rel.-ben benne van matematikailag.

1993-ban volt érte fizikai Nobel-díj a Hulse-Taylor kettőspulzár periódusidejének mérése közvetett formában történő bizonyíték létezésére.

#4

A gravitációs hullám a gravitációs mező hullámszerű változása pl. egy égitest kering a Nap körül akkor gravitációs hullámok keletkeznek az égitest keringése következtében. Ahogy elmozdul pl az égitest körülötte a gravitációs mező nem azonnal változik meg hanem fénysebességgel.

Meg milyen egyenes irányban? A tér minden irányába gömbszimmetrikusan terjed.

Déja vu.

Bennem is felmerült a kérdés, valamikor pár hete valamelyik kérdésnél be is dobtam: a gravitációs hullám ELVILEG fénysebességgel halad, de ha valahol nem annyival, akkor mi befolyásolja.

Nos, egyelőre nincs biztos válasz, csak feltételezések. Nincs még olyan mérési eredmény, amivel ezt vizsgálni lehetne.

"Mi történik egy test gravitációs mezejével és a testtel ha gravitációs hullámmal találkozik?"

Minden anyag aktív résztvevője a gravitációnak azaz minden anyag gravitál és minden anyag passzív részvevője is mert miden anyagra hat a gravitáció. A gravitáció pozitív előjelű, ellentétben az elektromos töltéssel ahol van negatív is. Az elektromos kölcsönhatás kb 40 nagyságrenddel erősebb (ami még többszörös különbség mint ahányszor nehezebb a Föld egy homokszemnél) azért nem nagyon érvényesül mert kiátlagolódik, a pozitív és negatív töltések sakktábla szerűen helyezkednek el. A gravitáció az nagyon gyenge, mondjuk nem így gondolja aki a hegyen mászott már és ott jól leesett. Azért a gravitáció érvényesül mert a Föld sok anyagból van és ezek gravitációs ereje összeadódik, mindegyiknek anyag gravitációja pozitív előjelű és összeadódik, sok lúd disznót gravitál.

Ha elég erősségű gravitációs hullám éri a testet akkor mérhető módon elkezdi "rángatni" azt, pl a Jupiter mérhető módon "rángatja" a Napot. A Jupiter a Nap körül kering, a Nap egy kicsit kileng a Jupiter keltette gravitációs hullámok hatására, ha nagyobb tömegű lenne akkor a Jupiter és a Nap egymás körül keringene vagy ha még nagyobb akkor a Nap keringene a Jupiter körül, ha nem zuhanna bele ... stb.

Minden gyorsuló test gravitációs hullámokat kelt maga körül. Van egyenletes sebességű gyorsuló mozgás ez a körpályán történő mozgás, gyorsuló mivel a sebességvektora változó. Ha meglendítem a kezem az is gravitációs hullámokat kelt, de mérhetetlenül kicsit, még a Jupiter amit kelt az is kicsi, nem hogy még amit én.

A gravitációs mező nem más mint a téridő görbülete amit az ált. rel. ír le.

"A gravitációs hullámok minden esetben ugyan olyan gyorsan terjednek? (nem feltétlenül a közeg hanem bármilyen más hatás ami lassítja)"

Ez jó kérdés, azt sem tudjuk, hogy Newton törvénye igaz e mely kimondja hogy a távolság négzetével fordítottan arányos a gravitáció a távolság négyzetével, 1 mm körüli távolságra. Kimérni sem sikerült eddig mivel kis objektumok esetében mérhetetlenül kicsi a gravitáció, nagyok esetében meg nem tekinthető pontszerűnek a test ilyen kis távolságon, figyelembe kell venni, hogy nem tökéletesen gömbszerű, ha van benne egy apró felületi érdesség az már befolyásolja, vagy ha nem tökéletesen homogén. Az hogy milyen messze van a pl legmesszebbi része a golyónak a másiktól stb. is figyelembe kell venni.

A sejtést mely szerint a világunk 26 ill. 11 dimenziós erre egy bizonyíték lenne, ha kis távolságon nem lenne érvényes az 1/r^2-es képlet.

A gravitációs hullám terjedésének befolyásolhatóságára a kvantumgravitációs elméletben választ lehetne találni. Hol lehet a kidolgozott kvantumgravitációs elméletnek utánaolvasni? Jelenleg nincs is kidolgozva.