Milyen saját (! ) elméleteitek, véleményeitek vannak a fekete lyukkal kapcsolatban?

Szerintem nincs benne semmi turpisság! Egyszerűen csak egy elképzelhetetlenül sűrű golyóról van szó.

Pl.: ha a Földből fekete lyukat akarunk csinálni, elég csak borsó szem méretűre összenyomni, ekkor már akkora lenne a tömegvonzása, hogy a fényt is beszívná magába, ahogy elhalad mellette. Van egy pont ami után, már semmilyen ismert anyag, sugárzás nem juthat ki belőle. Itt az ember fantáziája beindul. Elkezd olyan elképesztő dolgokat állítani hogy más dimenziókba, meg más univerzumokba megy át az anyag.

Az más kérdés hogy egy fekete lyuk belsejében mi is zajlik pontosan, de az tuti hogy a standard modellt kidobhatnánk a kukába odabent. :D

Nem tudom, hogy miket olvastál és miket hallottál. Mindenesetre a fizika nem az a tudományterület, ami hallomásokból és véleményekből áll, szóval rossz úton jársz.

Ha bővebben érdekel a téma, akkor ajánlom, hogy kezdj el foglalkozni relativitáselmélettel, persze a megfelelő matematikai ismeretek után.

A fizika egzakt tudomány, egy-egy elméletnek igen sok előzménye van. Itt messze nem elég az, hogy mondunk/gondolunk ezt-azt, aztán vége. Mindent korrekt és szabatos módom kell megfogalmaznunk ill. leírnunk.

Az olvasmányos jellegű dolgok, vagyis amivel te is találkozhattál, az csak rizsa és hab a tortán. Lehet persze mondogatni sok mindent meseszinten, de az azért nagyon messze van a valóságtól.

A fizika nem meseszerű tudomány (mint pl. a történelem), hanem itt mindent egzakt módon kell kezelni, mind matematikailag, mind méréstechnikailag.

Szóval, ha tényleg érdekel, akkor egzakt tudományos cikkeket, kutatásokról szóló irodalmakat olvass, nem pedig a média által terjesztett tudományosnak tűnő, ám óriási félreértésekkel és tárgyi tévedésekkel teli szövegek halmazát.

Második vagyok. Értem Kérdező, hogy mit szeretnél. A helyzet az, hogy a "modern fizika", így a fekete lyukakra vonatkozó elméleti és kísérleti vizsgálatok is teljesen más szemlélet- és gondolkodásmódot követelnek meg, mint amit a Newtoni-mechanikában megszoktunk.

Hogy konkrét példával éljek: Biztosan ismered a Newtoni-mechanikából származó, klasszikus bolygómozgási modellt. Kepler, csillagász pl. sok, évekig tartó megfigyelés alatt jutott el addig, hogy megállapítsa, a ma Kepler-törvényeknek nevezett tételeit. Ezek pusztán mérési eredményekből adódnak, nem kell hozzá semmi matematika.

Newtonnak azért van a mai napig nagy hírneve, mert ő mérések mellett olyan matematikai apparátust dolgozott ki, mellyel - a megfelelő feltételezések mellett - viszonylag korrekt módon a bolygómozgás leírható. Bizonyára ismerős az F=ma képlet. Ha ezt próbáljuk alkalmazni a bólygómozgásra, akkor több kérdés felmerül:

1. Mi az F? Jó kérdés. Igazából a Coulomb törvény mintájára lehet felállítani hasonló képletet, és azt tanítják, hogy tömeg x másik tömeg/távolság^2, meg beszorozva egy univerzális állandóval.

2. Na jó, tömeg... De milyen tömeg? Hol van a tehetetlenség? Végülis kiderül, hogy a képletbe nem a tehetetlen tömeget, hanem a súlyos tömeget kell beírni...

3. És mi a fene az a súlyos tömeg... Szóval itt nagyon sok alapkérdés felmerül, ami bizony sokáig fejtörést okozott. Végülis, Eötvös Lóránd, magyar fizikus méréssel megállapította, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg nem tudom hány tizedesjegyig megegyezik.

De ez egy új posztulátum gyakorlatilag, amely a klasszikus mechanikából egyáltalán nem következik.

Na jó, tegyük fel, hogy tudjuk a tömeget, beírjuk az F=ma képletbe, a gyorsulás meg nyílván a helynek második deriváltja.

Kapunk egy másodrendű nemlineáris diffegyenlet-rendszert, amit ha megoldunk, akkor kijön hogy a pálya egy ellipszis. Pompás, ebből már következik a Kepler-törvény is matematikailag.

Akkoriban ez nagyon szenzációs dolognak számított.

Viszont több kérdés is felmerült:

1. Mitől van a gravitáció?

2. Miért nem kapjuk vissza a perihélium elfordulásra a mért eredményeket?

3. Héli-üstökös problémája.

Ezekre a kérdésekre a Newtoni-mechanika nem tudott választ adni, és a probléma mintegy 300 évig megoldatlan maradt.

1905-ben jött Einstein (akinek neve akkoriban még kevésbé volt ismert) és olyan dolgokkal ált elő, hogy az szinte Istenkáromlásként hatott az akkori tudósok körében.

Végülis ő, egy olyan új elmélettel ált elő, amit nagyon sokáig nem is értettek, nem is akarták elhinni. Ezért Einstein nem is kapott a relativitáselméletéért Nobel-díjat (azt a fotoeffektusért kapta).

A bolygómozgás problémájára például olyan elmélettel ált elő, hogy a tömegek maguk körül kialakítanak egy ún. Riemann-geometriát, és ebben a bolygók tehetetlenségi mozgást végeznek.

Ez jó is volt, kijött belőle pl. a perihélum-elfordulás, meg a Héli-üstökös problémája... szóval igen jónak bizonyult ez az elmélet, az akkori német újságok pl. olyanokat írtak, hogy "megszületett az új Newton".

Végülis az egész fekete lyuk-elmélet ebből származtatható, amikor ez a Riemann-féle "téridő geometria" annyira meggörbül, hogy "saját magába visszafordul". Most én is csak ilyen pongyola dolgokat mondok, de a háttérben lévő matematika az nagyon durva.

A témakör azért is különösen nehéz, mert konkrét mérési eredményeket kell összevetnünk a megfelelő elméletekkel.

Mivel az elméletek folyamatosan fejlődnek és bővűlnek, így azok megfelelő szinvonalú, korrekt és szabatos tárgyalása olyan felsőbb matematikai apparátusokat igényel, mely messze túlmutat a középiskolai matematikán, sőt még igen magas egyetemi szintű tudás mellett is viszonylag nehézkesen feldolgozható tudományterületről beszélünk.

Ebből kifolyólag, sajnos nem is nagyon lehet ajánlani olyan irodalmat, amiből minden megérthető elsőre.

Hogy értsd: Nem is létezik pl. egy olyan könyv, amibe minden bennt van. Ez alapvetően pedig két okra vezethető vissza: először is, terjedelmi korlátai vannak, másrészt sok minden esetleg csak publikált cikkekben jelennek meg (főleg angol nyelven).

Hát én egyenlőre ennyit tudok mondani, így előljáróban, aztán majd ha tényleg jobban érdekel ez az egész, akkor majd keresel szakirodalmat.

Gondolom, akarsz egyetemre menni, ott majd lesz mégtöbb lehetőség elmerülni a témában.

Azért is mondom ezt, mert itt már tényleg a "tudomány határát" lehet feszegetni, és egyáltalán nem olyan témáról van szó, ami egyszerűen, egy könyvből megérthető, megtanulható, hanem itt tényleg az embernek kőkeményen bele kell ásni magát a dolgokba.

Ebből következik az is, hogy "saját-elmélet"-et itt a gyik-on nem fogsz látni, mert az egyszeri embernek nem lehet saját elmélete, amelyik korrekt és szabatos, hisz mint említettem, ehhez igen mély háttértudás kell, amitől a laikusok igencsak messze állnak.

Ha valaki mégi ír valami "saját elmélet"-nek tűnő dolgot, az nagy valószínűséggel csak filozófiai jellegű, így semmi keresnivalója a tudomány kategóriájában.

Másrészt, akinek tényleg van igazi saját elmélete, az nem fogja itt közzé tenni. Komoly tudományos kutatási területről van szó, azt meg kell védeni, aztán lehet publikálni...

Na jó, remélem hasznos a válaszom, ennyit tudtam segíteni.