Mi ennek a tudományos magyarázata?
Lassan 20 éve tanulok és gondolom nem mondok azzal újat, hogy a számonkérések során gyakran találkoztam I-H kiválasztós feladatokkal.
Nem tagadom, volt rá példa, hogy nem tudtam a megoldásokat.
Ennek ellenére mindig bekarikáztam valamelyik lehetőséget vagy bejön, vagy nem alapon.
Na.most kb több száz dolgozat után elmondhatom, hogy soha nem jött be, vagyis olyan masszív 75-80% eséllyel.
Tehát volt egy 10 állításból álló feladat.
Biztos, hogy 4-nél több soha nem volt jó.
Pedig most olvastam, hogy a BME-n volt most egy srác, aki a 0 pontos dolgozata után ZH-t neveztek el.
0 pontot elérni ugyan úgy nehéz, mint 10 pontosat!
válasza:De miért nem az van, hogy 70-80% eséllyel jönnek a dolgozatok?
Rendben van, hogy egyszer elmegy, de mikor 20 éven keresztül mindig 10-ből 8, az sok.
És ez az, amit senki nem tud.
(egyébként most reggel jött eredményem, nem megfelelt, ami azt jelenti, hogy az I/H-n ment el, mert két feladatot tudtam, amivel volt 50%-om, volt egy I/H, amit bekarikáztam találomra, meg volt egy 4. feladat, ahová semmit nem írtam.
Na most ezek szerint 10 H/I-ból 3 pontot nem értem el.
Hogy van ez, hogy kb soha nem bírok 3-nál többet eltalálni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!