Ha elméletben leugranék egy ház tetejéről, milyen magasnak kéne lennie a háznak ahhoz, hogy a földet érésem előtt elérjem a fénysebességet?

#6os egész hétvégén ezen gondolkoztam -_- (amúgy +1et adtam), de nem tudom se megerősíteni, se megcáfolni, egyszerűen nem tudok még eleget az általánis relativitásról.

Abból tudok kiindulni, hogy az ált. relativitás még szintén Lorentz-szimmetrikus, tehát a Lorentz transzformációnak igaznak kell lennie, ami elvileg megszeghetetlenné teszi a c-t?

(persze ez nem azt jelenti, hogy az energiát (potenciális energia -> kinetikus energia) is biztos, hogy jól használtam)

Másik, hogy úgy érzem, a #6os válasz azt sugallja, hogy a relativisztikus tömegnövekedés és a nagyobb gravitáció a tömegközépponthoz közel kiegyenlíti egymást. Megintcsak nem tudom megindokolni, de szerintem ez nem így van. Elvileg amúgy még egy olyan jelenség is van, hogy a gravitáció VISSZAhat saját magára (azaz, ha úgy számolunk, hogy lokálisan plusz energiát ad, akkor az az energia megintcsak még jobban elhajlítja, tehát egy komplexebb függvény lesz az eredmény).

A stressz-energia-lendület tenzort kellene jobban ismerni.

Mindenesetre azt gyanítanám (amire az égadta világon semmi bizonyítékom nincs? :p), hogy hasonló c határértéket venne fel...nem? :o

Másik oldalon ellenben ellenérvként meg tudom említeni a fekete lyukakat. Ugye kiindulunk abból amit sadam87 mondott: hogy a szökési sebesség fordítottja pontosan megadja egy 0 sebességről indult tárgy sebességét az össztömeg és a tömegközépponttól való távolság arányában.

A legegyzserűbb (nem biztos, hogy pontos) szökési sebesség egyenletet használva látszólag semmi akadálya, hogy c és a fölötti szökési sebességeket produkáljunk. És ugye pont erről szól a fekete lyuk sztori. Mág csak találgatnunk se kell, mert a Schwarzschild rádiusz fogalma pontosan erről szól.

Viszont ott van az is, hogy elvileg az idődilatáció fenntartja a Lorentz szimmetriát/c-t itt is: minél közelebb vagyunk a középponthoz, annál inkább lelassul az óra, tehát ha létezne abszolút határ, ott az idő egyáltalán nem telne? Ez nyilván nem történhet meg.

De gyanítom, hogy itt már elkezdenek halmozódni azok a jelenségek, amiket többnyire nem is veszünk figyelembe, de itt kellene.

Szal csak remélni tudom, hogy valami hozzáértő megválaszolja. :I

Amúgy kérd.-nek (az eredeti kérdéshez visszatérve) érdekes lehet ez az XKCD rövid: [link]

@Vree

Az álalános relativitáselmélet attól több a speciálisnál, hogy olyan formában fogalmaza meg a természeti törvényeket, hogy azok nemcsak az inerciarendszerek közötti Lorentz-transzformációra, hanem tetszőlegesen mozgó vonatkoztatási rendszerek közötti transzformációkra invariánsak legyenek. Ezt azon az áron éri el, hogy felismeri a gyorsuló rendszer és a gravitációs térben nyugalomban lévő rendszer ekvivalenciáját (a Földön nyugvó illetve az űrben gyorsuló lift nevezetes példája), amely alapot ad a csak gravitáció hatására mozgó testek mozgásának tisztán geometriai alapon történő leírására, és ezzel a gravitációnak a téridő görbület által való helyettesítésére, vagyis a gravitációs erő kiküszöbölésére.

A vákuumbeli fénysebesség mint határsebesség továbbra is érvényes az inerciarendszerekben, azonban vannak olyan vonatkoztatási rendszerek, amelyekben a fényterjedés nem izotróp. Nem is kell annak lennie, mert ezt csak inerciarendszerektől követeljük meg. Ilyen rendszerekben a fény bizonyos irányokban terjedhet c-nél gyosabban. De az továbbra is igaz marad, hogy tömeggel rendelkező testek nem érhetik el a lokális fénysebességet, azaz időszerű világvonalakon mozgó testeket semmilyen módon sem lehet fényszerű világvonalakon mozgókká gyorsítani. Ez két külön kategória, hétköznapi nyelven szólba "ahhoz úgy kell születni", hogy valami fénysebességgel tudjon mozogni.

Tehát formálisan el lehet érni és túl is lehet lépni a c-t akkor, ha ilyen rendszerben vagyunk, de a lokális fénysebességet ekkor sem lehet elérni. Teljesen triviális példa erre a forgó rendszer. Amikor körben forgunk, akkor az egész Világegyetem körülöttünk forog, még a tőlünk irdatlan messze lévő galaxisok is. Ezek szigorú értelemben már nem tekinthetők annak a nagy inerciarendszer részének, amely körülöttünk látszik forogni, de ha elég gyorsan forgunk, akkor más, szintén messze lévő, de még egy ilyen inerciarendszer részének tekinthető tárgyak sebessége már könnyen túllépheti a c-t. Viszont itt a lokális fénysebesség még nagyobb lesz, tehát nem alakul ki semmilyen ellentmondás.

Nincs tehát ebben semmi különös, csak elsőre szokatlan annak, aki még nem gondolt bele ilyesmibe.

1kg erő?

Ezalatt mit értesz? 1kg súly nehezedik rá, egy x sugarú körben lévő rúd végén van és zuhan le, vagy hogyan?

^ezt inkább új kérdésbe kellene kiírnod, nem, Peti? :)

képernyő bal felső sarka > Új kérdés (rögtön a Főoldal után) > kategória: Tudományok

Kedves Péter!

Sir Butcher arra célzott, hogy az erő mértékegysége nem kg, hanem newton (N). A kg a tömeg mértékegysége. Persze lehet azt mondani, hogy 1 kg-s test súlyának megfelelő erő, de a te kérdésedből ez nem derül ki (meg egyébként nem is feltétlenül egyértelmű, mennyi, bár nyilván általában a hagyományos súlymérésre gondolunk).

A válaszhoz azt is tudni kéne, mekkora a tengely hosszúsága (mekkora távolságra van az erő kifejtésének pontja a forgó mozgás középpontjától).

Emellett nem értem, az első hozzászólásodban mire gondolsz, amikor két csapágyról írsz (de lehet, hogy én vagyok műszaki dolgokban tájékozatlan).