Melyik az a fizikai törvény amely magyarázatot ad arra hogy ha egy függölegesen tartott kalapács nyelet a földhöz ütögetjük akkor a feje rászorul a nyelére?

Első jó választ adott, csak nem a 2. törvény, hanem a 3.

Nyilván amit ütsz a kalapáccsal , az is ugyanakkora erővel üt vissza rá. Ez pontos válasz arra a kérdésre, ahogy megfogalmaztad.

"Ha 7. osztály, akkor maradjunk annyiban, hogy Newton I. törvénye miatt, vagyis a tehetetlenség törvénye.

Ezt fogják elfogadni a dolgozatban."

-> ez meg egy nagy oltári baromság...Igen, annak, hogy a testek azonos vonatkoztatási rendszerből nézve megtartják a mozgásuk sebességét és irányát, amíg erőhatás nem éri őket, ennek marha sok köze van a témához. :D

"ezt fogják elfogadni a dolgozatban", lmao

Ennyi tudatlant egy kupacon...

Régóta olvasom a gyik-ot de tudományon belül egy kérdésre ennyi ostoba választ még nem láttam mostanába.

Hihetetlen.

A válasz akkor is a TEHETETLENSÉG törvénye, és igen, azt fogja elfogadni a tanár. Ha mégsem azt fogadja el, akkor meg nyugodtan visszaadhatja a diplomáját, de bízom benne, hogy erre nem kerül sor, és értelmes tanárok vannak még.

Ja, és remélem, egyikőtök sem tanár, és nem terjeszti ezt a sok sületlenséget, amit összehordtatok.

^fikázni tudsz, de indokolni nem.

A tehetetlenségnek mi köze van a kérdéshez, könyörgöm?

Ja hogy azt nem tudod...

Megpróbálom jobban körüljárni a kérdést:

Ha azt kérdezed: ha lefékez a kocsi, miért van az, hogy az ölembe ömlik a kezemben tartott kávé? TEHETETLENSÉG TÖRVÉNYE.

Miért hullik ki a sószóróból a só, ha rázod? TEHETETLENSÉG TÖRVÉNYE.

Ezek ugye legitim példák.

Namost tőlem ugyanezen az elven mondhatod, hogy ez az 1. törvény - mivel lefelé haladt a kalapács és a fej együtt, és a nyél megállt, de a fej továbbment.

Én konkrétan nem erre koncentrálnék, de jó, elfogadható válasz.

Na így lehetett volna egy normálisabb választ adni, mint hogy mindenki hülye stb. :D

"Namost tőlem ugyanezen az elven mondhatod, hogy ez az 1. törvény - mivel lefelé haladt a kalapács és a fej együtt, és a nyél megállt, de a fej továbbment."

Na végre, örülük, hogy valakinek leesett, egy nap gondolkodás után, hogy miről is van itt szó.

"Én konkrétan nem erre koncentrálnék, de jó, elfogadható válasz."

Nyílván jó a válasz, ezt már 30 éve tudtam...

"Na így lehetett volna egy normálisabb választ adni, mint hogy mindenki hülye stb. :D"

Most komolyan, én tehetek arról, hogy mindenki hülye?

Én nem tehetek arról, hogy néha egy-egy kérdéshez ennyi hülyeség érkezik. (De tényleg, ennyi hülye választ egy kérdéshez mostanába nem láttam...)

"Nyilván amit ütsz a kalapáccsal , az is ugyanakkora erővel üt vissza rá. Ez pontos válasz arra a kérdésre, ahogy megfogalmaztad."

Ez egy baromság, gyerekek. Jól jegyezzétek meg, hogy ez csak pontszerű testekre igaz.

Hol a fenébe van itt pontszerű test?

A kalapácsnyél, melyen csúszik a fej, hogy a fenébe lenne pontszerű...

Gyerekek, pont arról van szó, hogy ismét a fej rászoruljék a nyélre. Vagyis rögtön megállapítjuk, hogy itt több mm-tert fog a fej elmozdulni a nyélhez képest.

Tekintve, hogy a nyél (munkavédelmi okok miatt) kúpos kialakítású, sokkal kisebb erő révén fog végső állapotába kerülni, jókora deformációt okozva.

Rögtön következik ebből, hogy ehhez a deformációhoz képest a kalapácsfej deformációja sehol sincs, vagyis itt Newton 3. törvénye, vagyis az akció-reakció elve egyáltalán nem teljesül.

(Ja, hogy erről megfeledkeznek az általános iskolai tanárok... nem az én bajom, de ez akkor is így van, ha tetszik ha nem, a valóságot nem tudjátok felűlírni).

Persze rögtön felvetődhet a kérdés, hogyha Newton 3. axiómája nem teljesül, akkor mi teljesül.

Nos itt igazából erőfüggvényeket kéne integrálni, de ebbe most nem megyek bele, úgysem értenétek meg.

Szóval csak annyit mondok, ha valaki már főzött rántotthúst, akkor bizonyára tudja, hogy a kalapács nem deformálódik semmit (baj is lenne...) viszont a hús igen, hisz ez a cél.

Mivel a hús deformálódik delta(t) idő alatt, ezért ezen időtartam alatt az erő valamilyen módon az időben megoszlik.

A további tárgyaláshoz további erőfogalmakat kéne bevezetni, de ezt most ne részletezem.

A legésszerűbb válasz ezek után szintén a tehetetlenség törvénye.

Ja még aki Newton 2. törvényét írta, az igazán elárulhatná, hogy az első törvényből miképp következik.

Mert aki levezeti Newton 2. axiómáját az elsőből, annak Nóbel díj jár.

Amúgy Newton 2-re sokan rámondják, hogy F=m*a. Nos ez is egy óriási baromság. Mellesleg kb. 350 évvel ezelőtt még Newton sem így írta ezt le, szóval akinek Newton 2 csak F=ma-t jelent, 350 év lemaradásban és óriási tudatlanságban él.

Sajnos ez van bizony, ha hiszi valaki, ha nem. Ja hogy kéne tudni impulzusderiváltat számolni, ez már nem az én bajom...

> „Ja még aki Newton 2. törvényét írta, az igazán elárulhatná, hogy az első törvényből miképp következik.”

Ő fordítva gondolta, hogy a másodikból következik az első, ezért mindjárt általánosabb válasz a második törvény, és biztosabban jó.

> „a kalapács nem deformálódik semmit (baj is lenne...)”

Nyers hús esetén talán nem (legalábbis elég keveset), de ha egy másik vasat ütsz vele, akkor azért illene neki rugalmas deformációt szenvedni. (Vagy még az is előfordulhat, hogy eltörik, és az tényleg baj.)

Amúgy azt mondjátok meg, hogy miért gondoljátok, hogy a fizikának EGY és CSAK EGY törvényével lehet magyarázni a jelenséget? Miért nem lehet, hogy a jelenség különböző részeinek magyarázatához különböző törvények kellenek? (Az 'ütögetjük' szóban a gyakorító képző ismétlődő elemekre utal.)

> „Nos itt igazából erőfüggvényeket kéne integrálni, de ebbe most nem megyek bele, úgysem értenétek meg.”

Ha már nagyszájúskodni akarunk, akkor idekeverhetjük még a Lagrange- vagy Hamilton-egyenleteket; megemlékezhetünk arról, hogy Schrödinger egyenletéből hogyan következnek Newton-törvényei, és mivel a ütközés rövid időtartamú belemehetünk a disztribúcióelméletbe, hogy Dirac-deltákkal írjuk le a jelenséget… De szerintem a többség nem szereti, ha nagyszájúskodunk, így inkább hagyjuk abba.

> „Ő fordítva gondolta, hogy a másodikból következik az első…”

De most átolvastam újra, tényleg rosszul írta, úgyhogy jogos a felindulás, bocsánat.

Az is igaz, hogy nem szerencsés összemosni az első és második törvényt (még ha a 0 erő esetén a 0 gyorsulás mindkettőből következik is), ezt én is elrontottam most az utóbbi, 19:43-as hozzászólásomban.

Az első törvény lényege, hogy meghatározza az inerciarendszert, amiben a második és harmadik törvény teljesül. Ha ezt elhagyjuk, akkor sérül a második és harmadik törvény, amiről írhatok részletesebben, ha érdekel titeket.

#16-nál a pont, fölösleges nagyképű kifejezésekkel dobálózni, mert az nagyon komolytalan dolog egy 7.-es fizikafeladat alatt. Aki tévedett, az mondja azt, hogy tévedtem, aztán ennyi.

Newton I. törvénye a tehetetlenségről világosan megmagyarázza a jelenséget, és ennyi volt a kérdés. A kalapács nyele és feje is valamilyen sebességgel együtt halad (nem kötelezően lefelé, csak úgy a legkényelmesebb), a nyelet ütésszerűen megállítjuk, a fej a tehetetlenségének következményeként tovább halad, és csak a beleszoruló nyél visszatartó ereje állítja meg, fokozatosan, bár nagyon rövid idő alatt. A művelet annál hatásosabb, minél rövidebb idő alatt áll meg a nyél, ezért célszerű kemény és elmozdíthatatlan tárgyhoz ütni, a műhely padlója igen alkalmas e célra.

Megemlíthető, hogy például egy kaszánál ez a módszer már nem annyira válik be, mert a penge tömegközéppontja messze van a nyéltől – eltérően a kalapácsfejtől –, és a tehetetlenség a nagy forgatónyomatékával "letörni" próbálja a pengét, nem rászorítani. Az is lényeges, hogy a kalapácsfej tömege elég nagy legyen a nyél által rá kifejtett erőhöz képest, ugyanerre a kalapácsnyélre egy gyűrűt már nem tudnánk hatékonyan rászorítani a módszerrel, mert a gyűrű tehetetlenségének ereje a kis tömege miatt ide túl kevés.

Az akció és reakció az egymáshoz képest mozgó tömegek rendszerén belüli impulzusmegmaradáshoz tartozik, és a reaktív hajtáshoz. Newton III. törvényét a hatás–ellenhatás törvényeként ismerjük, ahol a hatás egy test erőhatását jelenti, és mozdulatlan testekre is igaz. Össze szokás keverni a kettőt, a "reaktív hajtás" kifejezés segíthet az emlékezetünknek.

Na végre, örülök, hogy érkezett néhány normális válasz is, rajtam kívül.

Néhány megjegyzést azért még teszek:

1. "> „a kalapács nem deformálódik semmit (baj is lenne...)”

Nyers hús esetén talán nem (legalábbis elég keveset), de ha egy másik vasat ütsz vele, akkor azért illene neki rugalmas deformációt szenvedni. (Vagy még az is előfordulhat, hogy eltörik, és az tényleg baj.)"

Azt hiszem, nem sokat foghattál a kezedbe kalapácsot. A kalapács feladata nem az, hogy egy másik rohadt kemény anyagot ütögess vele, mire jó az?

De ha már vasat akarsz ütögetni, oké, legyen, viszont akkor csak annyit kérdezek:

Kovácsolásról hallottál már? Éppen az a lényege a dolognak, hogy a kovácsvasat hőmérsékletnöveléssel képlékeny alakítható állapotba hozzuk, így az ütések hatására képlékenyen deformálható, a kívánt alakra.

Szegecselésről hallottál? Ott is hasonló a helyzet.

Nem tudsz mondani olyan eljárást, ahol a lényeg azon lenne, hogy két kemény felületet ütögessünk össze.

Mellesleg megjegyzem, a kalapács feje levan edzve, nem véletlenül. Innentől kezdve ha azzal te elkezdesz ütögetni egy másik pl. edzett felületet, elég annyi, hogy kipattanjon egy szilánk, valakinek a szemébe.

A munkavédelem is tiltja, az ilyen használatot, balesetveszélyes!

Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy az egyik testnek mindenképp kell deformálódnia, de nem a kalapácsnak!

2.

"> „Nos itt igazából erőfüggvényeket kéne integrálni, de ebbe most nem megyek bele, úgysem értenétek meg.”

Ha már nagyszájúskodni akarunk, akkor idekeverhetjük még a Lagrange- vagy Hamilton-egyenleteket; megemlékezhetünk arról, hogy Schrödinger egyenletéből hogyan következnek Newton-törvényei, és mivel a ütközés rövid időtartamú belemehetünk a disztribúcióelméletbe, hogy Dirac-deltákkal írjuk le a jelenséget"

Jól látod, a jelenség valóban modellezhető így, ill. az egész folyamat leírható vele.

Viszont a kérdező nem a jelenség matematikai leírását kérdezte.

3.

"#16-nál a pont, fölösleges nagyképű kifejezésekkel dobálózni, mert az nagyon komolytalan dolog egy 7.-es fizikafeladat alatt. Aki tévedett, az mondja azt, hogy tévedtem, aztán ennyi."

Kedves Hominida, ez így van, de én nem önmagamtól hoztam ide a "nagyképű kifejezéseket".

Én legelőször Newton I. axiómáját mondtam, ami tökéletesen magyarázza a jelenséget.

Newton II. törvényét nem én kevertem ide, azt más válaszolók fejtegették.

Mellesleg úgy gondolom, 7. osztályban most már nem tananyag Newton 2. axiómája, így ezért sem akartam idekeverni.

Szóval kizárásos alapon is az első axióma a helyes válasz, ahogy már megmondtam két napja, de a többiek erősködtek itt a további axiómákkal.