Melyik az a fizikai törvény amely magyarázatot ad arra hogy ha egy függölegesen tartott kalapács nyelet a földhöz ütögetjük akkor a feje rászorul a nyelére?

> „Szerintem Newton II. törvénye, az akció-reakcióról. A kalapács feje tovább akar mozogni lefelé.”

Lol, ez tetszik! Ügyes!

Newton törvényeivel magyarázható.

Én továbbra is kitartok amellett, hogy kell hozzá az összes Newton-törvény, ahogy az első válaszoló is írta. Sőt, még lehet, hogy a tapadási és csúszási súrlódásra vonatkozó sem árt.

Amikor emeljük a nyelet, akkor az akció-reakcióról szóló törvény (Newton III.) miatt van nehezebb dolgunk, ugyanis ahogy a nyél nyomja a fejet, úgy nyomja a fej is a nyelet. Aztán elengedjük a nyelet, és a gravitáció (oppá, ezt fentebb kihagytam, erre is van egy törvény), gyorsítani kezdi. Ha még a kezünkkel is rásegítünk (amit a Newton IV. törvényének is becézett szuperpozíció elve miatt tehetünk meg), akkor kell a tapadási súrlódás, hogy a nyél ne jöjjön ki lefelé a fejből.

Aztán mikor a kemény talajhoz koccan a nyél, akkor hirtelen megváltozik az impulzusa, viszont a fej a tehetetlensége miatt megy tovább lefelé (Newton I. törvénye). A tapadás azért szűnik meg, és kezd el csúszni a nyélen a fej, mert a nyél elég nagy erővel hat rá: az erő a impulzus változás és a közben eltelt idő hányadosa (Newton II. törvénye).

Végül a fej a súrlódás miatt megáll, újból tapadni fog, és ismét megemelhetjük a nyelet, mint az elején. (A sok ismétlés ugye az ütögetés.)

(((Az első válaszban amúgy az a zseniális, ahogy egybemosta Newton három törvényét, a fizikai tartalom csorbulása nélkül.)))

Ha 7. osztály, akkor maradjunk annyiban, hogy Newton I. törvénye miatt, vagyis a tehetetlenség törvénye.

Ezt fogják elfogadni a dolgozatban.

Én fenntartom, hogy a második törvény. :))

Az első azt mondja ki, hogy ha nem hat rá erő, akkor a tömeg nem gyorsul. A második pedig azt, hogy ha hat rá, akkor hogyan gyorsul, ill. ha gyorsul, milyen erők ébrednek. Ezek az erők jelennek meg a kérdés szövegében. Vagyis hogy a kalapács feje gyorsul (lassul), tehát olyan, mintha adott erővel nyomnánk a nyélre.

Tulajdonképpen az első törvényből következik a második. Az elsőben annyi van csak, hogy erővel lehet csak gyorsulásra bírni egy tömeget. A második tér ki a részletekre.

Kedves 9-es, neked az agyadban össze vannak kavarodva alaposan a dolgok. Korábbi válaszaidban amit írtál, az még úgy-ahogy jó, de amit a 9-ben, azt inkább ne hangoztasd sehol.

"A második pedig azt, hogy ha hat rá, akkor hogyan gyorsul, ill. ha gyorsul, milyen erők ébrednek."

Ez ilyen formában nagyon pongyola, de most hagyjuk a részleteket.

"Ezek az erők jelennek meg a kérdés szövegében. Vagyis hogy a kalapács feje gyorsul (lassul), tehát olyan, mintha adott erővel nyomnánk a nyélre."

Ez egy baromság. Nincs adva semmilyen erő. Sőt a valóságban igen rövid idő alatt zérusra esik a sebesség úgyhogy itt az erő az egy dirac-delta dolog lesz, amit csak közelíteni lehet, de hogy hogy, az más kérdés, ill. matematikailag is elég nehéz kezelni.

Szóval az erőről semmit nem tudunk, ilyet ne is mondj, hogy adva van...

"Tulajdonképpen az első törvényből következik a második."

Na ekkora baromságot sem hallottam még.

Azt áruld már el nekem, hogy hogyan következne...

A klasszikus mechanikának ez két különálló axiómája, szóval a Newtoni-mechanikát meg ne akard átírni.

"Az elsőben annyi van csak, hogy erővel lehet csak gyorsulásra bírni egy tömeget. A második tér ki a részletekre."

Ez úgy ahogy van nem igaz. Attól tartok, az alap axiómákról semmit nem tudsz, úgyhogy a hülyeségedet meg ne terjeszd.