Az oktatás (vagy tanulás) hogyan tud lépést tartani a növekvő tudásanyaggal, amit az emberiség felhalmoz?

A legszükségesebb alapokból esetleg ki fognak esni ma még fontosnak tartott dolgok, de főleg inkább az az út, hogy az alapismeretek feletti tudásban egyre több irányban, egyre szűkebb területekre fognak specializálódni a szakemberek.

Ez persze azzal jár, hogy a polihisztorok nem léteznek többé.

Nem fog a tanulással töltött idő megnőni, hanem egyre inkább a "specializált" területek felé mutat majd az oktatás.

Az egészségügyben ez már most is kiválóan látszik. Akár csak 100 éve (ami ugye 2-3 generáció!) volt AZ ORVOS. Aki "mindenhez értett", ha kellett szülést vezetett le, ha kellett amputált és ha kellett ő maga keverte ki a gyógyszereket a különböző alkotóelemekből.

Ma meg ugye ott a gyógyszerész, az onkológus a rák gyógyítására, ott a sebész a műtétekre (azon belül is van agysebész, plasztikai sebész, stb...), ott a hematológus a vérképzőkre specializálódva, ott az aneszteziolgóus aki altat és fájdalmat csillapít...

Ugyan ez várható majd más területeken is, ahogy bővül a tudás.

Ezzel egyidejűleg akár az oktatás is átalakulhat. Én pl. azt vizionizálom, hogy a 8 éves "alap" általános iskolai képzés után már nem egy "általános középiskolai" képzés következik majd, hanem már célirányosan készülnek a gyerekek arra, hogy orvosok, mérnökök, asztalosok vagy tanárok legyenek.

A változással többször elavult dolgokat felejtünk is.

22 éves korodig az első egyetemi BA szakot nem végzed el nemhogy a tudományág csúcsáig nem jutsz el.

Hát igen, 7-22 éves korig egyáltalán nem tanulod meg az aktuális tudomány csúcsát (bár van rá példa, de azok nagyon zsenik). A mesterképzés, phd képzés, a tudományos fokozat többi részei stb. még csak ezután jönnek. Aki komolyan foglalkozik egy tudománnyal, van, hogy a 40-50-es éveiben jut el igazán magas tudományos fokozatokra.

Ebből az következik, hogy a tudomány "csúcsa" az belterjes dolog, vagyis van egy szűkebb "elit", aki úgymond "csinálja" a tudományt, foglalkozik vele. De Pista bácsi Sárfalváról nem fog azzal foglalkozni, hogy DNS minták alapján mamutot klónozzon, amit elefántban keltet ki. Lehet, hogy ő tök jól elvan az asztalos szakmájával, csak a technika fejlődéseivel stb. kell max .lépést tartania, de a szakma alapjait egyszer megtanulta...

Vagyis az emberek döntő többsége egyáltalán nem találkozik a tudományok fejlődésével. Mondok egy példát. Én tanárnak készülök, az egyik szakom az irodalom. Az iskolában az irodalomtanítás módszere az 1800-1900-as évek színvonalán van ma, 2015-ben!! Egyetemen viszont posztmodern szövegelméleteket tanulunk, és szinte szóba se jön Arany János életrajza és az Őszikék elemzése... Teljesen mást tanulunk az egyetemen, a mai tudományos eredményekkel ismerkedünk meg. Ezzel szemben az iskolában a gyerekeknek egy lebutított, gagyi, elavult dolgot kell megtanítanunk.

Tehát inkább azt mondanám, hogy az oktatási rendszerben, az alsó- és középszinten nem igazán követik a tantárgyak a tudomány fejlődését. Megtanulsz egyfajta alapot, és ha nagyon érdekel, az egyetemeken megismerkedhetsz a legújabb tudományos eredményekkel.

Viszont a másik oldalról az is igaz, amit előttem írtak, hogy egyre differenciáltabbak a tudományágak, tehát aki azt írta, hogy régen az orvos mindent gyógyított, ma pedig mindenféle orvos van, annak is igaza van. Vagyis amit a tudomány csúcsa elkönyvelhet eredményként, az a mindennapokban is visszaköszön, az alkalmazott tudományok pedig egyre bonyolultabbak lesznek. Vagyis vannak, akiknek folyamatosan fejlődniük kell, folyamatosan haladni kell a fejlődéssel. Igazából a példámban is a Pista bácsinak is követni kell a technika fejlődését az asztalos szakmában is. Ezt hívják úgy, hogy tanulás tanulása, ami a mai kor által megkövetelt tudásnak egy fontos kompetenciája. A Nemzeti Alaptanterv el is várja a tanároktól, hogy úgy tanítsák a gyerekeket, hogy folyamatosan igényük legyen a fejlődésre, és a korral való együtt haladásra.

"De Pista bácsi Sárfalváról nem fog azzal foglalkozni, hogy DNS minták alapján mamutot klónozzon"

Már csak azért sem, mert a régészeti leletek begyűjtését, abból a DNS kinyerését, feltérképezését, annak helyreállítását, sejtbe ültetését majd in vitro vagy elefántban kismamuttá érlelését mind-mind más tudományterületi specialista fogja csinálni.

És ez még csak a mai specializálódási szint.

"Wadmalac szerintem legfeljebb gimnáziumban lehet a reál/humán irányt szétlasztani és esetleg annak az utolsó 1-2 évében lehet tovább bontani."

Ma. A mai, meglehetősen alacsony hatásfokú és biztonságú pályaválasztási módokon.

A közeljövőben a bizonyos tudományterületek irányába mutató affinitás valószínűleg már fiatal korban kimutatható lesz.