Ti elgondolkodtatok már azon, nem lehet meghalni?

Javítsatok ki ha tévedek de a multiverzum elmélet szerint párhuzamosan létezik egymás mellett végtelen univerzum. Ha ez igaz akkor azt gondolom ez nem jelenti azt, hogy nem lehet meghalni csak azt, hogy (feltételezhetően) mindig lesz olyan valóság ahol életben maradsz. Ettől még te, az egyén, ezen a "valóság síkon" meghalsz (bocsi).

Gondolj bele. Egyrészt Te mint egyén nem ismered a többi alteregód életét. Nem állsz velük kapcsolatban, nem vagy hatással az ő életükre ahogy a te életedre sincs hatással egy alteregód esetleges halála. Így maga a "halhatatlanság" ebben a formában csak illúzió. Te magad csak egy olyan lény számára vagy halhatatlan aki átlát a párhuzamos valóságok között. Saját magad számára ugyanúgy meghalsz mintha nem is létezne párhuzamos valóság.

Másrészt ha pl megvalósulna a klónozás (ami lényegében hasonlatos "alteregót" hozna létre mint a párhuzamos világban élő klónod) akkor a klón "születésétől kezdve" csak a külvilág számára lennél ugyanaz az ember. Ha pl leklónoznak, és téged megülnek akkor a klónod abban a hitben lesz, hogy ő vagy te, te viszont ettől függetlenül halott volnál. A tudatod nem vándorol a klónodba csak egy másolat jön létre ami a létrehozás pillanatától független.

Ha feltételezed, hogy Te és a párhuzamos világban létrejött másolataid, "alteregóid" mégiscsak kapcsolatban vagytok egymással, és halálod után csak átszállsz egy másik "valóságba" akkor ez feltételez egyfajta testen kívüli halhatatlan tudati jelenlétet. Kb. ezt nevezi a vallás "léleknek".

Persze, hogy mi az igazság az csak a halálunk után derül ki. Addig lehet elméleteket gyártani :)

>A multiverzum elmélet szerint végtelen párhuzamos univerzum létezik.

Ez egy meglehetősen erős egyszerűsítés, de oké.

>Ha az egyikben meghalunk, szimplán átkerülünk egy másikba anélkül hogy észrevennénk.

Nem. Az elmélet szerint nincs lehetőség erre, a "párhuzamos" világok nem hatnak egymásra.

>Végul is... Ez is egy elmélet, nem?

Nem, ez egy hipotézis. Az elmélet ennél nagyságrendekkel több, komolyabb és megalapozottabb.

A párhuzamos univerzumok közt a 3 térdimenzió fölötti dimenziókban lehet kapcsolat, mondhatni "áthallás".

Így lehetséges lenne energia-, információ-, neadjisten anyagáramlás ezen univerzumok közt.

Pár paranormális jelenséget megmagyarázna, de gondolhatunk akár a déja vu jelenségére is, azt érezzük, hogy "odaát" már megtörtént.

Ettől még ez is csak hipotézis.

EZ az elmélet így butaság.

Senki sem mondta, hogy kapcsolat is van a sok univerzum között.

Azt meg végképp senki sem mondta, hogy pont ilyen kapcsolat van.

Arról nem is beszélve, hogy a klón az nem te vagy. Leginkább az ikertestvérnek felel meg.

Ikertestvérekből meg tud halni az egyik?

Meg bizony.

Az nem kell, hogy az egymással egy időben létező univerzumok hatással legyenek egymásra, csak a múltbeliektől várjuk el, hogy hatással legyenek a jövendőbeliekre. Ez a hipotézis (tényleg nem elmélet, ezt rosszul írtam a 22:27-es hozzászólásomban) arra épít, hogy minden pillanatban szerteágazik az univerzum egy csomó párhuzamos univerzummá, és te azt fogod érzékelni, amelyik legvalószínűbb azok közül, amelyikben életben maradtál, mert amelyikben halott vagy, azt nyilván nem érzékeled.

> „Ha az egyikben meghalunk, szimplán átkerülünk egy másikba anélkül hogy észrevennénk.”

Ez így valóban nem pontos. Egy csomóban meghalunk, de azok közül érzékelünk majd egyet, amiben életben maradtunk. Szóval mindig csak egy JÖVŐ-beli univerzumba lépünk át, soha sem egy másik ugyanebben a pillanatban létezőbe.

Akik az 500 éves embereket keresik, azok azért nem találnak, mert eszerint a hipotézis szerint minden pillanatban kontinuum sok párhuzamos univerzum keletkezik, és ezeknek csak egy nagyon kis részében él 500 éves ember, hiszen még csak tizennéhány milliárd ember élt a mi univerzumunkhoz vezető univerzumokban.

(A klónozást meg ne keverjük ide, egy klón az csak genetikai másolat. Valakihez képest a klónja olyan, mint az egypetéjű ikertestvére, aki nem vele egyszerre született.)

Utolsó, természetesen a 22:27-es hozzászólásod is hasznos volt. :)

Nagyon érdekesnek tartom ezt a kérdést, és a belőle kialakult vitát is. Én nem vagyok mindentudó, ezért ötleteimet csak ötletként kezelem, nem merek kategorikusan ténynek tekinteni olyan dolgokat, amelyeket lehetetlen bizonyítani. Azért megosztom veletek, hogy mi jutott erről eszembe.

"Ha az egyikben meghalunk, szimplán átkerülünk egy másikba anélkül hogy észrevennénk."

Egy kicsit misztikáznék. Hiszen a multiverzum körül is sok a misztikum. Ha eljátszadozunk egy kicsit a keleti filozófiákkal vagy vallásos elképzelésekkel, és elképzeljük, hogy az ember fizikai testét több héj vagy test veszi körül, akkor lehetséges, hogy a fizikai test halálakor "csak" átlépünk egy magasabb szférába, vagy egy párhuzamos dimenzióba.

Ekkor az energiatestünket fogjuk fizikainak érezni, mivel egy magasabb energiaszinten létező univerzumba kerülünk, amelynek energiaszintje egybevág a miénkkel.

Vagyis ha meghalunk itt, akkor csak átlépünk oda, anélkül, hogy önmagunk megtapasztalásában bármit is észrevennénk.

Mivel párhuzamos univerzumokról beszélünk, és ha eljátszadozunk a gondolattal, hogy tényleg magasabb energiaszinten léteznek a miénknél, akkor elképzelhető, hogy MINDEN a magasabb energiaszintű megnyilvánulását tapasztaljuk; vagyis akár a Naprendszerünk minőségében is változás állhat be. Itt arra gondolok, hogy egy "magasabb" esz.-en létező Naprendszerben lehetséges, hogy a Vénusz és a Mars lakható bolygók, és lehet hogy ott élünk, míg a Föld már egy kiélt, elhalt bolygó stb.

Amikor ott is meghalunk, csak "átlépünk" egy még magasabb energiaszinten létező dimenzióba, ahol már magának az univerzumnak az éteri megnyilvánulását tapasztalnánk meg. Itt talán képbe kerülhetne a sötét anyag. És így tovább.

Ha itt is meghalnánk, csak belépnénk egy még magasabb energiaszinten létező univerzumba, ahol már atma-testünk válna tudatossá. Itt képbe kerülhetne a sötét energia is, amely ragyogó fényességbe borítaná az éjszakai égboltot is akár, hiszen számunkra itt, most a Földön csak azért "sötét", mert érzékelhetetlen. De egy sokkal magasabb energiaszintű létezésben láthatóvá, érzékelhetővé válna. És addig járnánk a dimenziók között - mindegyikben egy életet leélve - amíg el nem érnénk a multiverzum "közepét", ahol a legmagasabb energiaszintű létbe kerülnénk.

És itt vagy befejeznénk transzdimenzionális utazásunkat (nirvana), vagy Fohat visszaküldene minket az elejére. :D

Ez csak egy eszmefuttatás, de szerintem érdekes.