Szerintetek létezhet-e, hogy az emberi faj tényleg elérje a fiatalon örök életű és halál nélküli állapotát?

A teljesen örök biológiai élet szvsz. a sejtek elkerülhetetlen öregedése, a DNS hibásodása, miatt nem érhető el.

Ámbár ha feltételezzük, hogy létünk az "agyunk játéka" és létezne olyan technológia, amivel az agyunk lementhető lenne, és egy új mesterséges-/klón-testbe "visszatölthetővé" válna, akkor elképzelhető lenne egyfajta "örök élet" - bár mivel az agyunk is véges kapacitású a nem annyira fontos dolgokat idővel elfelejtenénk; illetve érdekes kérdéseket vet fel az, hogy emberek vagyunk még vagy bábúk feltöltött emlékekkel (lásd a Ghost in the shell animét).

De ez csak képzelgés...

> Azt mondják, hogy csak azt a vágyat tudjuk megfogalmazni, amire az univerzumban a válasz is megvan.

Próbáltál ezen a mondaton úgy elgondolkodni? Igen, abból a szempontból igaz, hogy mindenre van válasz, csak lehet, hogy a válasz nemleges. Pl. én akarok egy olyan söröskorsót, amiből soha nem fogy ki a sör. Szerinted reális egy ilyen? Vagy szeretnék egy olyan kakaóscsigát, aminek nincs széle. Vagy szeretnék egy olyan sípályát, ahol körbe-körbe lehet lesiklani, úgy, hogy nem kell felvonón üldögélni. Bizonyos dolgokat meg lehet persze oldani, de kizárólag csak kompromisszumok árán, ami így már nem feltétlenül felel meg a vágyak által keltett igényeknek.

> Ezért nem is véletlen, hogy sok pénzt fektetnek az ilyen irányú kutatásokba is.

Nem véletlen, hogy sok pénzt fektetnek ilyen irányú kutatásokba. De az „ezért” szó nem kell a mondatba. Az előző mondattal a kijelentés nincs semmiféle összefüggésben. Igen, az igaz, hogy az ember szeretne tovább élni, mint ameddig, és reméli, hogy ennek megvalósítására van mód. De semmi nem garantálja, hogy van.

> Nem a túlnépesedés kérdése foglalkoztat leginkább, nyilván akkor az univerzum arra is adna választ.

Nyilván… Csak lehet, hogy a válasz neked meg nekem nem fog tetszeni. Pl. lehet egy olyan válasz, hogy kihal az emberiség, magával rántva az élővilág 90%-át. Válasz ez, megoldás ez a problémára? Igen, csak nem ez a célunk.

Amúgy igen, lehetséges, hogy teszünk ilyen irányba komoly lépéseket – mármint az átlag életkor meghosszabbítása terén –, akár el tudom képzelni, hogy egészen más módon, mint ahogy ma azt elképzeljük (pl. mesterséges testben). De ez számos problémát vet fel, és a legkomolyabb a túlnépesedés, az alkalmazkodási képességünk csorbulása, a környezetre gyakorolt hatás, de társadalmi kérdések is vannak bőven ezzel kapcsolatban. De bizonyára megtalálnánk mondjuk 3-szor hosszabb életkor esetén is azt, amivel el lehet ütni az időt…

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Amúgy ahogy szokták volt mondani, az élettel nem az a gond, hogy nem elég hosszú, hanem hogy nem elég széles. Az emberek többsége egy hosszabb élet során ugyanolyan rossz hatásfokkal gazdálkodna az idejével, alig érne el többet, mint így. Egy mai emberéletnyi idő alatt rengeteg dolgot el lehet érni, jóval többet, mint amit az átlagember elér. Erre vannak is azért jó példák. Az, hogy a legtöbb ember mégsem éri el azt, amit mások igen, abban nem az idő a felelős, nem az idő az, ami hiányzik, hanem a tehetség, az önkritika, a kitartás, akaraterő, szorgalom, a tanulási vágy, stb… Ezek jó része meg kizárólag rajtunk múlik, csak ehhez kicsit ki kell mozdulni a komfortzónából.

Csak a genetikán múlik, meglesz-e. És ez alapján előbb-utóbb meglesz.

De te, én, más sem tudja meg, ha meglesz.

Már most túl vagyunk népesedve.

Évente 129.108.390 ember születik.

Gondold el, hogy ha természetes halállal többet senki nem hal meg, mennyien leszünk.

Ha meg is lenne az örök élet nyitja, kétlem, hogy a TB által támogatott beavatkozás lenne. A gazdasági elit valószínűleg befizetné magát, a szegényebbek meg ugyanúgy haldokolnának.

Viszont egy érdekes dolog lenne az alapvető emberi jogok tekintetében, konkrétan az élethez való joggal összeegyeztetni a dolgot. Ugye eszerint mindenkinek joga van az élethez, de mivel az örök élet lehetőségének megjelenéséig nem vetődhetett fel a kérdés, hogy milyen mértékig. Tehát csak a természetes élettartamig terjedő élethez, vagy ezek után az örök élethez is joga lenne mindenkinek.

Illetve hogyan kezelnék ezt a jogot. Letudnák annyival, hogy jogod az van, csak pénz híján lehetőséged nincs, mint ahogy a harmadik világban percenkét tucatjával halnak az emberek gyógyítható betegségekben, csak mert nincs pénzük a számunkra akár vény nélkül kiváltható gyógyszerekre.

Annyi mindenre mondták már, hogy lehetetlen, aztán mégis összejött. Ki tudja.

Az mindenesetre kizártnak tűnik, hogy a közelebbi jövőben ez megvalósuljon. A távoli jövőben meg annyira más lesz minden, hogy ki tudja, hogyan alakul ez az egész kérdés. Kik lesznek akkor az "emberek"? Mi lesz az "élet"?

Úgy tűnik az előző válaszom pár embernek nem tetszett. Sebaj ráteszek még egy lapáttal.

Mi történhetne, ha csak néhány kiválasztott lehetne halhatatlan? Vagy már ez meg is történt a régmúltban? Olvassátok a mesémet!

***************************************************

Ukku története.

Ukku egy homo habilis törzs főnöke volt. Gazdag, és elégedett. Volt néhány jó kőszerszáma, és egy színes kagylókból, és állatfogakból készült nyaklánca. Mikor a varázsló azzal jött, hogy el tuja készíteni az örök élet italát, - de nem lesz olcsó - nem habozott.

Ketten megitták az elkészült löttyöt. Múltak az évek, de Ukku, és varázsló nem öregedett tovább.

Úgy gondolta a csodát egyedül ő birtokolhatja, ezért a krokodilok közé lökte a varázslót, nehogy másnak is keverjen a szerből.

Sok nemzedéket látott felnőni, boldog százezer évek teltek el.

Ám megjelentek a homo erectusok nagyok, erősek, ravaszak, veszélyesek. Ha összecsaptak velük, rendszerint az ő törzse húzta a rövidebbet. A törzs vándorlásai során igyekezett elkerülni a kellemetlen rokonokat.

Hosszú idő telt el, és már nem volt annyira boldog. Egyre többször ütköztek homo erectus-okba, és egyre kevesebb saját fajtabeli törzzsel találkoztak.

Egy nap egy új, még veszedelmes rokonok tűntek fel, homlokuk magas, dárdájuk hegyesebb, pontosabban talál. A homo erectusoknál is rosszabbak.

Múltak az évek, hajdan népes törzse fogyatkozni kezdett. Egy nap egyedül maradt. Rájött, bujkálnia kell.

A magas homlokú veszedelem a homo erectusokat is megritkította. Százezer évek teltek rettegéssel, és rejtőzködéssel.

Egy nap látta, hogy az újak megbolondultak, a földet túrják, és magokat temetnek bele.

Ukku rákapott arra, hogy magas homlokúak kertjeit dézsmálja. Tudta, ez veszélyes, de a csemegének nem tudott ellenállni.

Egy nap cukornádra támadt gusztusa, de hurok szorult a lábára, és magasba rántotta. Az újak elfogták és ketrecbe zárták. Félt, hogy megeszik, de a sors nagyot fordult.

Ukku a showbizniszben dolgozik. Újra gazdag, van egy söröskupak nyaklánca.

Csak az a baj, hogy a porondmester ostorral szokta biztatni.