Mennyire reális a Mensa próbatesztje?

Láthatóan fogalmad sincs mi az IQ. Pont az életkor a lényeg, mert ez egy viszonyszám, és pont az életkor viszonyához adja meg az inteligenciát.

Egyebkent ezt a tesztet marhasagnak tartom.

1. Az IQ kicsit olyan, mint a testmagasság. Az ilyen jellegű IQ teszteket felnőttekre, 17-18 évet már betöltöttekre tervezték, így ehhez képest mér. A testmagassággal analógiában: Ha valaki 180 cm magas férfi, az kb. átlagos. Egy 150 cm-es férfi alacsony. De ami 12 évesen a 150 cm is átlagos. Mit jelent ez? Az, hogy ha 16 évesen 110-re jön ki az IQ teszted, akkor az valószínű még kicsit növekedni fog 17-18 éves korodig, mondjuk 115-re, vagy 120-ra.

2. Ráadásul gyerekkorban az IQ – ahogy a testmagasság is – egyenletlenül növekszik. Pl. lehet, hogy valaki egyik évben a tornasor közepén van. A következő évben mondjuk az alsó 1/3-ban, mert nem nőtt annyit. A következő évben meg beindul a növekedés, és a tornasor felső 1/3-ban találja magát. A következő évben meg a többiek nőnek jobban, így újra középen találja magát. Ezért sem lehet mérni 17-18 éves kor alatt az IQ-t úgy általában, maximum pillanatnyi értékelést lehet vele tenni, hosszútávú, messze menő következtetéseket ebből nem lehet levonni.

3. A hivatalos teszt kizárólag 3*3-as mátrixokat tartalmaz, így kizárólag a logikai IQ-t méri. A próbatesztben azért vannak olyan kérdések, amelyek kicsit már kilógnak ebből, mondjuk tudni kell hozzá olvasni, egy diszlexiás nehezebben oldja meg őket. Vagy kell hozzá nyelvi intelligencia, műveltség is. De ezek azért valamennyire korrelálnak az IQ-val, tehát nem olyan nagy csalás végül is.

Ha a hivatalos teszt jellegére vagy kíváncsi inkább ezt nézd meg: [link] . A hivatalos teszt kb. ilyen.

- - - - - - - -

> ez mégis mennyire pontos?

Kb. annyira, hogy 95% eséllyel a hivatalos tesztet 100 és 120 közötti eredménnyel fogod megírni. Szóval kb. annyira pontos, hogy az átlagnál nagyobb IQ-val rendelkezel, de nem kimagaslóan nagy IQ-val.

> Ebből az értékből inkább magasabb vagy alacsonyabb lehet?

Ezt nem lehet tudni. Ez attól függ, hogy a próbatesztbe belekeveredett elemekből (pl. nyelvi intelligencia, műveltség) mennyivel vagy jobb, mint a logikai IQ-ban. Ha jobb van ezekben, akkor a logikai IQ-d alacsonyabb lesz. Ha ezek kevésbé mennek, akkor logikai IQ-t mérve valószínű nagyobb eredmény lesz.

> A fizetős teszten menniyre számít a kor?

Annyiban, hogy van egy alsó korhatár, ami alatt nem mér és nem is mérhet pontosan, mint ahogy kifejtettem. Felnőtt korban az IQ folyamatosan csökken. Szépen lassan, de csökken. Ez természetes, ahogy az ember öregszik, már nehezebben forognak a fogaskerekek. Lehet hogy 30 évesen egy 100 kérdéses tesztből 70-nél megtalálja a megoldást. 50 évesen egy ugyanolyan erősségű teszten már csak 60 helyes megoldása van. Egyébként minél magasabb mondjuk 20 évesen az IQ-d, annál lassabban csökken. Viszont az IQ-t általában az adott korosztályhoz mérten szokás megadni, hogy az adott korosztályhoz képest mennyire nagyobb, vagy alacsonyabb. Ahogy viccesen el is szokott hangzani a hivatalos tesz előtt, elvileg van az az életkor, mikor már az is 150-es IQ-ra vall, ha egyáltalán fel tudod írni a nevedet a papírra, mert az adott korban az élő emberek 99%-a már erre képtelen.

> Továbbá még az is érdekelne, hogy a fizetős teszten milyen időkorlátok vannak?

Elég régen töltöttem ki, így a részleteket már nem tudom. Ha jól rémlik úgy kb. 36 vagy 40 kérdés van. Erre van ha jól rémlik egy órád. Úgy általában bőven elegendő. A teszt idejét úgy határozták meg, hogy több idő már nem változtat sokat az eredményen. Azokat a kérdéseket, amelyeket nem tudsz megválaszolni az egy óra alatt, azokat valószínű két óra alatt sem fogod tudni megválaszolni. Amúgy becsapós az idő, erre fel is hívják a figyelmet. Lehet, hogy 5 perc alatt eljutsz a kérdések feléig, és úgy érzed, akkor nyugodtan hátradőlhetsz. Annyira nem, az utolsó kérdéseknél lehet, hogy 5 percig is gondolkodni kell, mire megtalálod az összefüggést.

> Mert itt szerintem vesztettem elég sokat azon, hogy nem tudtam rendesen átgondolni a feladatokat.

Ebből a szempontból sem jó a próbateszt, mert ott kérdésenként méri az időt. A tényleges tesztnél az egész tesztre van egy adott idő, hogy ebből melyik kérdésre mennyit szánsz, azt te döntöd el. Amúgy a próbatesztnél praktikus okok miatt mérik az időt kérdésenként. Így nem tudsz mondjuk rágoogle-zni a megoldásra, így nem torzítod a teszteredményeket.

Még egyszer ajánlom figyelmedbe ezt a tesztet, ez hasonlít leginkább a fizető tesztre, és elég jól mér: [link]

A teszt nagyjából pontos.

Az életkor pedig rendkívül fontos egy ilyen tesztnél, nyilván ha 80évesen úgy pörög az agyad, mint egy 20évesé, akkor elég intelligens lehetsz, nem?

De ha 25évesen csak egy 15éves képességeivel bírsz, akkor valszeg nem lehetsz túlzottan intelligens. Ez ilyen egyszerü.

Továbbá, ha 16évesen 110 az iq-d, és nem fejlődsz semmit, 20évesen ugyan azzal a tudással rendelkezel, akkor 20évesen már nem lesz ez a szám 110. Az egész úgy működik, hogy, ha 100 az átlag, és te az átlag felett teljesítettél, akkor 110 lesz. Ha az alatt, akkor alacsonyabb lesz a szám. Nem a számok az irányadók, hanem a relatív teljesítményed. Éppen ezért az iq-d nem adott, hanem a teljesítményed, az az adott. Nyilvánvaló, hogy nem várható el, hogy egy 50éves olyan ügyesen és gyorsan bánjon a számokkal, mint egy 18éves. Éppen ezért 10kérdésből 6jó válasz ugyan olyan jó teljesítményként értékelhető egy 20évesnél, mint tegyük fel 4-5 jó válasz egy 80évesnél. Ezért az iq nem ad pontos értéket egy 14 évesnek, mert az ő intelligenciája változni fog még, kb. 18-20 éves koráig.

Mégis mérhető, de csupán a saját korához viszonyítva adhat támpontot.

Egyrészt külön kell választani az IQ-t a mentális képességektől. A mentális képességek a korral változnak. Valahogy így:

[link]

(Ez csak egy skicc, nem valós adatokkal.)

Ahogy írtam gyerekkorban kissé összevissza. 18-20 évesen vagy a toppon, onnan csökkennek a mentális képességeid.

Ok, de az IQ, az kicsit más kategória. Az egy hányados, ahogy a neve is mutatja. Ez valóban a gyerekeknél működik hányadosként. Pl. ha egy 5 éves gyerek egy átlagos 7 éves mentális képességeivel rendelkezik, az nagyon jó. Ebben az esetben az IQ-ja 7/5 = 140%. A százalékot persze elhagyjuk, és simán azt mondjuk, hogy 140-es IQ-ja van. De lehet, hogy 7 éves korára is ezen a szinten marad, szóval ebből messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de a pillanatnyi állapotot jól méri, mondjuk azt, hogy a jobb, vagy rosszabb csoportba kerüljön az idén.

Ugyanígy, ha egy 5 éves gyerek egy átlagos 3 éves mentális képességeivel rendelkezik, annak az IQ-ja 3/5 = 60%. Az eléggé nem jó. Egy átlagos 5 éves meg egy átlagos 5 éves mentális képességeivel rendelkezik, így az ő IQ-ja 5/5=100%.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Felnőtt korban viszont kicsit más a helyzet ugye. Az, hogy egy 30 éves ember egy átlagos 60 éves ember mentális képességeivel rendelkezik, az nem túl jó, nem 200-as IQ-t jelent. :-)

Felnőtt korban úgy kerül megállapításra, hogy megnézik, hogy az adott korban az emberek átlagához milyen eredményt ér el. Sok-sok tesztből kiderül, hogy az IQ-nak normál eloszlása van. Így szépen lehet számolni az IQ-t.

Az, hogy valaki 30 évesen 132-as IQ-val rendelkezik, az annyit tesz, hogy jobban teljesít, mint a 30 évesek 98%-a. Ha 50 évesen 132 az IQ-ja, az annyit jelent, hogy jobban teljesíti a tesztet, mint az 50 évesek 98%-a. De egy 100 kérdéses tesztnél ez a szint 30 évesen mondjuk 80 helyes válasz, míg 50 évesen csak 75. Mondjuk úgy, hogy egy 50 éves emberrel szemben nem ugyanazok az elvárások, mint egy 30 éves emberrel szemben.

Maga a korhoz relatívan mért IQ nem nagyon fog változni felnőtt korban. Ha valaki 30 évesen 120-as IQ-val rendelkezik, az 50 évesen is ugyanolyan arányban lesz jobb a korosztályához képest, hacsak nem kap egy agyvérzést közben.

Az IQ tehát a korral általában már nem változik, de a mentális képességek azért romlanak. Egy 50 éves ember már ritkán olyan jó problémamegoldó, mint egy ifjú titán.

Pont ezért van az, hogy 70 éves korban mér a legnagyobb eredményt, mert 70 évesen elérni 80%-os eredményt, az azért durván jobb teljesítmény, mint 20 évesen. 70 év felett már valószínű nem tesz különösebb különbséget. 18 év alatt, meg eleve nem használható ilyen jellegű teszt.

Gyerekkorban ugye pont ezért nem lehet jól mérni, ahogy az ábra is mutatja, lehet, hogy valaki egyik évben az átlag felett teljesít, a következő évben meg átlag alatti. Korrekt, nem korrekt, amíg nem éred el a 18 éves kort, addig nincs értelme arról beszélni, hogy neked mekkora IQ-d lesz az életed hátralevő részében. Az, hogy hol állsz, az meg maximum ma árul el valamit, holnapra már nem aktuális.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

„De ez sztem hülyeség, mert az én korosztályomba is biztos vannak zsenik”

Ja, vannak, akik már 3 éves korukban tudnak számolni, írni. Mondjuk úgy, hogy zsenik egy átlagos 3 éveshez képest. De lehet úgy is maradnak, és mire felnőnek, teljesen átlagos, vagy akár átlag alatti gyerekek lesznek. Van egy csomó ilyen példa. Aztán persze az is lehet, hogy zsenik is maradnak, ez sem kizárható, de abból még nem tudod megítélni, hogy 3 évesen milyen. Ezért nincs értelme általános IQ-ról beszélni gyerekkorban. Ugyanígy, vannak olyan zseni srácok, akik már általános iskolában elérnek arra a szintre, hogy mondjuk a relativitáselméletet vizsgálják, tanulják, és még értik is. De lehet, hogy aztán középiskolában sem lépnek a következő szintre, és mire egyetemisták lesznek, addigra is csak itt tartanak. Egy egyetemistától meg általános elvárás, hogy értse.

Pl. én remek voltam matekból, fizikából, versenyeztem, jó helyezéseket értem el (a legjobb egy országos 10. helyezés volt). Oké, de fősulin már csak 3-asra szigorlatoztam. Addig értettem, ott kicsit ebben-abban elvesztettem talán a fonalat, stb… Mondjuk úgy, középiskolás koromban kb. kimaxoltam magam. :-) Jó, azóta talán azért még tanultam ezt-azt, de mindenesetre az általános- és középiskolai versenyző szint a főiskolára már csak átlagos szintre esett vissza.

Minden tesz egy bizonyos sávban mér, ott is pontatlanul. Pontosabb eredményhez hosszabb, több kérdésből álló teszt kellene, akár többször megismételve a tesztelést (más kérdéssorral természetesen).

Minden tesztnek van valamiféle célja. A próbateszt alapvetően gondolom az átlag, illetve átlag feletti sávot próbálja belőni, mondjuk 90-130-as szintig adva pontosabb eredményt. Inkább csak gondolom ezt, nem tudom pontosan.

A Mensa hivatalos tesztje alapvetően azt hivatott eldönteni, hogy megütöd-e a Mensa szintjét, ami 16-os szórású teszt esetén 132-es IQ-t jelent. A hivatalos teszt 100 és 137 között mér, ha jól tudom. (Én még a régebbi 24-es szórású tesztet töltöttem ki.) Itt is sávosan, tehát ilyen eredményt fognak neked kiküldeni:

Az IQ teszten elért eredményed 100 alatt van.

Az IQ teszten elért eredményed 100 és 10x közé esik, ami jobb, mint az emberiség 50%-ának eredménye.

Az IQ teszten elért eredményed 132 és 136 közé esik, ami jobb, mint az emberiség 98%-ának eredménye.

Az IQ teszten elért eredményed 136< , ami jobb, mint az emberiség 99%-ának eredménye.

Valahogy így. Ezek a tesztek tényleg nem adnak tökéletesen pontos eredményt, csak úgy hozzávetőlegesen mérnek. A próbateszt lényege nem a pontos IQ-d megállapítása, hanem az, hogy felmérhesd, érdemes lenne-e egy hivatalos tesztet kitölteni.

Ja, a [link] -t próbáltad? Ott mennyi lett az eredményed?