Hogy kaphatok Nobel-díjat?

"Többek között azért tettem fel a tréfás kérdést, mert például Szentgyörgyi Albert nem kapott Nobel-díjat a C-vitamin felfedezéséért. Hanem az izomműködés fizikájának tanulmányozásáért kapta."

Kedves kérdező, ezt nem jól tudod. Szent-Györgyi többek között éppen a C vitamin felfedezéséért kapta a Nobel-díjat.

"for his discoveries in connection with the biological combustion processes, with special reference to vitamin C and the catalysis of fumaric acid"

[link]

Az izomműködés élettanával csak a Nobel-díj elnyerése után kezdett foglalkozni. Egyébként ezek is igen jelentős kutatások voltak, többek között Lasker díjat is nyert értük (már Amerikában).

[link]

Abban viszont szerintem is igazad van, hogy sokszor nem az kapja, aki leginkább megérdemelné, illetve megesik, hogy nem a kutató legjelentősebb felfedezéséért ítélik oda. Arra is volt példa, hogy a kutató olyan eredményért kapott Nobel-díjat, amiről kiderült, hogy hibás mérésen alapult...

#11:

Ahogy írtam is, vagy ez, vagy a másik változat. A döntés a tiéd. Aztán majd x év múlva ha visszatekintesz az életedre, eldöntheted azt is, megérte-e.

Utálhatsz engem is nyugodtan, és mondhatsz rám bármit. De akiket én ismerek "lelkes" embereket, akik próbáltak/próbálnak harcolni a korrupció, a jogsértések, a visszaélések stb. ellen, már egytől egyig vagy kiégtek, elfáradtak, vagy még próbálkoznak valamiféle kötelességtudatból vagy az erős igazságérzetük miatt, de erre már ráment az egészségük és/vagy a családjuk.

Hát sok sikert... :)

"például Henry Moray generátorát"

Áltudományos mendemondákért nem jár Nobel-díj.

"vagy Nikola Tesla villanyautójának energiaforrását"

Szerencsétlen Tesla - aki egyébként korának zseniális feltalálója volt, szó se róla (váltóáramú hálózat és motor; rádió - ennek feltalálása is az ő nevéhez fűződik: ebből volt egy pere Marconival - melyet post humus meg is nyert; vezeték nélküli energiaközlés) - meg annyi legenda kering (mint a zsenikről általában).... És az ilyen legendák remek táptalaja az áltudományos téziseknek.

Az elektromos autóról szóló 1967-re datálódik, és Peter Savo (aki Tesla unokaöccsének adta ki magát, miközben Teslának nem volt ilyen nevű unokaöccse) anekdotáján alapul.

[link]

Kérdező, az alapprobléma az, hogy nem sok ismereted van a tudományos tevékenységről. Ezért vélheted úgy hogy valakinek "szerinted" járna a Nobel díj, vagy másért járna, és nem az, nem azért kapta. Fel sem merül, hogy mások a dolgokat másképp látják, mint te. Például azért, mert értenek hozzá.

Ismeretek nélkül könnyű mondani valamire, hogy az "jobban megérdemli". Csak ez nem vélekedés, hanem előre meghatározott módszertan, és a tudományos alkotásoknak megvan a maguk sajátos mérési módszere. Ami a laikusok számára lehet "igazságtalan", még lehet ténylegesen is igazságtalan, csak tudod, a díjat emberek osztják. És bizonyított, hogy a konkrét ember nem tökéletes.

"A tudomány mai állása szerint a Föld lapos. Az olyan eretnek kijelentésért hogy gömbölyű, nem jár elismerés. Ja bocs, el is felejtettem hogy mára már változott a tudomány állása és beigazolódott hogy mégiscsak az áltudósnak volt igaza. "

No ez egy városi legenda.

Az ókori görögök - köztük Pitagorasz, Platón és Arisztotelész is - gömbölyűnek írták le a Földet. A középkori tudósok - például Sevillai Szent Izidor például 80 ezer stadiumban adta meg az Egyenlítő hosszát, ami nem is tér el sokban a ma ismerttől - is tudtak róla.

[link]

[link]

"Aki olyan generátort épít ami a fizika VALÓS törvényeit kihasználva mégis termeli az energiát, az húzzon a fenébe mert a jelenlegi törvények még ilyet kizárnak."

Ez megint csak téves megállapítás.

A tudomány az eddigi tapasztalatokból modelleket alkot. Ha van valaki, aki az eddigi modellekhez képest más tapasztal, annak azt konzekvensen reprodukálhatóan - tehát bárki más által többször elvégezve mindig ugyanazt az eredményt kell kapnia - bizonyítania kell.

Vegyünk egy példát: például az Ohm-törvényt: R = U / I.

Használjuk nap mint nap, működő modell.

Viszont "nem pontos", ugyanis ha egy ellenállást felmelegítünk, akkor nem pont azokat az értékeket kapjuk, hanem:

R1 = R0 * (1 + alfa * (t1 - t0))

ahol:

- R0: a szobahőmérsékleten mérhető ellenállás

- R1: az adott hőmérsékleten mérhető ellenállás

- alfa: az ellenállás anyagától függő hőfoktényező

- t1: az adott hőmérséklet

- t0: a szobahőmérséklet

Ennek ellenére helyes az Ohm törvény? Hétköznapi esetekben igen, speciális esetekben a fenti kiegészítésre szorul.

Vagy vegyük a kvantummechanikát - a megismert Newton-törvények attól kidobandóak? Nem, csak a Newton törvények abban a makróvilágban használandóak, amelyekben eddig is megtapasztaltuk, a kvantumvilágban meg a kvantumtörvények a használatosak.

Az örökmozgók és a szabadenergia hívei viszont az eddigi modellekkel kívánnak szembehelyezkedni - mindezt úgy, hogy a kísérleteik nem reprodukálhatóak, a berendezéseikre meg mindig lehet olyan matematikai levezetést találni, ami a reprodukálhatatlanságukat támasztják alá.

Előadás erről a témáról a BME egyik tanárától: [link]

Kedves kérdező, meg még egy dolgot figyelmedbe ajánlanék: a tudomány/a feltalálók körében is zajlik egyfajta "természetes szelekció".

Ennek az "áldozata" például Tesla is (Marconival szemben); vagy Jedlik Ányos, vagy Swan (villanykörte).

Aki leleményesebb volt, jobb helyen volt jobb időben, jobb volt a "marketingje", hamarabb beért a találmányügyi hivatalba, az jobban érvényesülhetett.

Ajánlom figyelmedbe e témában Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok című könyvét - remek technikatörténeti kiadványok.