Egy madár van a vonaton. A madár egyhelyben repül. Ha a vonat elindult, akkor a hátsó "fal" elüti a madarat, vagy a madár továbbra is a vonathoz képest egyhelyben marad?

"Nem véletlenül írtam felületet és nem térfogatot. A szél ugyanis a felületbe kap bele (ld vitorlás hajók), nem a térfogatba. Egyébként tisztában vagyok azzal, hogy a tömeg-térfogat arány valóban a sűrűség (fajsúly ha úgy jobban tetszik), csak itt pont nem arról van szó."

Bocs de megint kötekedni fogok. Ez a bizonyos felület illetve térfogat dolog ott vetődött fel, amikor felhoztam a lufis érdekességet. Említett valaki bizonyos szívóhatást, Te meg szelet. Hát nem tudom ... ez nem teljesen korrekt megfogalmazás. Jelentős, tartós légmozgás nincs egy zárt térben még ha gyorsul, elmozdul a vizsgált - esetünkben vonat - tér, akkor sem. Ami itt fellép és senki nem definiálta az a felhajtóerő. Ha a vonat megindul (gyorsul, avagy pont hogy lassul) a vonat vége felé, vagy eleje felé torlódik - sűrűsödik - a levegő, ilyenkor a vonat gyorsulásának irányába fog hatni egy felhajtóerő a lufira ugyanúgy, mint a madárra. Hogy ez az erő mekkora, az ugye függ a gyorsulástól, a közeg sűrűségétől hömérsékletétől, stb, de elsősorban a test TÉRFOGATTÁTÓL (mert ugye a kiszorított közeg - jelen esetben levegő - súlya a felhajtóerő!). Ezért nem szerencsés felületet emlegetni. De hogy legyen némi igazad, a madárra hatni fog még egy fékezőerő is, ami a "hátracsúszását" akadályozza, légellenállásként. No ez az erő az, ami a madár keresztirányú, azaz a gyorsulás irányára merőleges vetületétől függ (ami akár változó is lehet egy nem gömbszimetrikus test, madár esetén). Ezt viszont nagyon nem szerencsés szívó hatásnak emlegetni, hiszen kizárólag elmozdulás esetén hat, nem egy állandó erő amit a "szívóhatás" megfogalmazásnál várna az ember. De javaslok valamit:

Fogalmazzuk át a kérdést, és ne madár legyen, hanem mondjuk egy eszköz, ami képes arra hogy tartsa a helyzetét a levegőben, mégpedig önerőből (mert ugye a madár is ilyen!) tehát NEM KÜLSŐ erőtér és egyebek, hanem kizárólag saját, belső energiából. A pozíciót nyilván a belső tér pontjaihoz képest próbálja tartani, hiszen ez az egyetlen viszonyítási alapja. Belátható, hogy az eszköz lebegni fog egy helyben. Az is belátható, hogy ez az eszköz képes minimum 1g gyorsulásig korrigálni a helyzetét bármilyen irányban, hiszen amíg áll a szoba, avagy vonat, pontosan ezt teszi (a nehézkedési gyorsulást "győzi" le a korrekciókkal a lebegése során) Ha az eszköz képes az emelkedésre, definiálni kell ennek a képességének a mértékét. Azért, mert ha mondjuk a vonat 1g gyorsulással mozogni kezd, az eredő gyorsulás 2^0.5g (gyök kettő) szerese lesz. Nem tudom mennyi egy madár emelkedési képessége alapján számítható plusz gyorsulás, de azt hiszem még autóban sem túl gyakori az olyan ami képes volna 1g gyorsulásra vízszintesen. Még a legerősebb vonatoké is messze elmarad ettől az értéktől. tehát feltételezem hogy egy ilyen eszköz (madár) fogja tudni kompenzálni a fellépő (1g-nél valamivel nagyobb, de a maximumnak vett 1g vonatgyorsulás esetén is max 1,41g-s) gyorsulást. Persze ha vízszintesen egy lapra fektetett golyót helyezek el, az elindul a vonathoz képest hátrafelé (vagy inkább lemarad a vonattól a vonat külső környezetéhez képest), és nagy valószínűséggel eléri a falat.

Tudom hosszúra sikeredett, de azt hiszem innentől belátható, hogy mért nem volt szerencsés a madár felhozatala, és ez az egész flame nem születik meg, ha egy vízszintes lapra helyezett golyó lett volna az alapkérdés...