Egy madár van a vonaton. A madár egyhelyben repül. Ha a vonat elindult, akkor a hátsó "fal" elüti a madarat, vagy a madár továbbra is a vonathoz képest egyhelyben marad?

Azért nem mindegy, hogy hogyan lebeg a tárgy. Valamilyen erőtérnek lebegtetnie kell, például lebeghet mágneses alapon, mint a MagLev vasút, vagyis alul van egy erős mágnes meg a tárgyban is, és ellentétes pólusukkal fordulnak egymás felé - ekkor ha minden jól van beállítva. a tárgy lebegni fog. Ez esetben két eset lehetséges. (Persze lebeghet máshogy is, az alább írtak akkor is igazak lesznek.)

1) A mágnes a vonatba van építve és a vonattal együtt elmozdul. Ekkor van egy hangyányi csatolás a vonat és a tárgy közt, a levegő szívó hatása nyilván nem érvényesül, mert nincs, de ha nagyon kicsi a tárgy, és/vagy a vonat csak nagyon enyhén gyorsul, akkor van rá esély, hogy a tárgy nem csapódik a falhoz. Különösen igaz ez akkor, ha a lebegést oldalról is stabilizálja egy-egy mágnes, ekkor a mágneseket úgy kell elképzelni, mintha láthatatlan kötelek lennének, amik bizony le tudják gátolni a tárgy elmozdulását egy nagyobb gyorsulás esetén is. Tehát nagyon függ attól a konkrét módtól, ahogyan lebeg a tárgy.

2) Ha a mágnes a vonat alatt van és a vonathoz képest áll, akkor viszont tényleg nincs mese, a tárgy a vonathoz képest állni akar, és semmilyen fékező hatás nem fog ez ellen hatni, azaz a becspódás ereje a lehető legnagyobb lesz.

(Érdekes gondolatkísérlet lenne egy levitáló buddhista szerzetesen megmérni, hogy mihez képest levitál: az alatta levő közvetlen talajon, adott esetben a vonat padlóján támaszkodik a "szellemi erő" ami megtartja, vagy közvetlenül az anyaföldön... De ez már messzire vezet.) :)

"Ne felejtsd el második, hogy a levegő nem beton. A levegő bizony kikerüli a madarat, kis nyomást kifejt rá, de a madár sokkal nehezebb, mint a lufi, és bizony nekimegy a hátsó falnak. Minden attól függ, milyen nehéz a madár és mekkora a gyorsulás."

Egy madár súlya nem túl nagy. Pl. az egyik válaszban említett kolibrik is pár grammosak csupán, az pedig nem sokkal több, ha több egyáltalán egy lufinál. A másik, ha egy madarat elhelyezel egy térben, ahol repkedhet, és elmozdítod a "teret", igyekszik megtartani a pozícióját a mozgó térhez képest, még akkor is ha "kilát az ablakon". Mivel a levegő a "térrel" együtt mozdul, érezni fogja annak áramlását a testéhez képest, és korrigálni fogja a repülését vagy lebegését annak megfelelően, és igyekszik megtartani a helyzetét. Persze igaz az, hogy így csak egy bizonyos gyorsulásig lesz erre képes, de a vonat gyorsulása nem olyan extrém, hogy bármelyik madárnak ez problémát jelenthetne. Nem szerencsés a kérdés feltétele, mert ha egy lazán csatolt test elmozdulását akarjuk vizsgálni nem madarat kellett volna említeni a kérdésben. Ahogy írta valaki pl. egy lebegtetett test jobb lenne erre a célra, de ugye akkor nagyon nem mindegy mihez képest "rögzít" a lebegtető rendszer. Hidd el egy madár törekedni fog arra, hogy mozduljon a vonattal együtt és nem fog a gyorsulás miatt felkenődni a hátsó falra. Már csak azért sem, mert ugye a vonatok nem az iszonyatos gyorsulásukról híresek. A kérdésben madár szerepelt, márpedig azt nem fogja a hátsó fel elütni, teljesen nyilvánvaló.

" ... A levegőben lebegő madarat úgy kell elképzelni, mintha egy csúszós felületen lenne. A felület maga a levegő, hiszen végülis a szárnyával a levegőn "támaszkodik".... "

Mégpedig azon a levegőn, ami a vonattal együtt elmozdul...

"Mivel a levegő a "térrel" együtt mozdul, érezni fogja annak áramlását a testéhez képest, és korrigálni fogja a repülését vagy lebegését annak megfelelően, és igyekszik megtartani a helyzetét."

Ez nyilván egy fizika példa, amiben idealizált testekről van szó, nem pedig arról, hogy a madár X idő elteltével hogyan reagál, és egyáltalán, mit keres a vonatban. Te is korrigálod magad, mégis elesel, ha nagyot fékez a busz, pont azért, mert a korrekció valójában egy válasz egy jelenségre - azaz előtte meg kell várni, hogy mire is válaszol a madár. Tehát a madár csak akkor fogja korrigálni magát, ha már érzékelte az elmozdulást a térhez képest, innetől kezdve pedig a fenti megoldások jók. A levegő elmozdulása a vonathoz képest ugye szintén késleltetett.

"Nem szerencsés a kérdés feltétele, mert ha egy lazán csatolt test elmozdulását akarjuk vizsgálni nem madarat kellett volna említeni a kérdésben."

Ez a szőrszálhasogatás minősített esete, nagyon akarhatsz okosat írni meg újat is, de az okosat mind megírták már, marad az új. Abból meg ez lesz.

"Már csak azért sem, mert ugye a vonatok nem az iszonyatos gyorsulásukról híresek."

Itt nem az volt a kérdés, hogy egy konkrét MÁV-os személyvonatban egy konkrét lusta galambbal mi történik. MI van, ha egy TGV-ről van szó? Koncentrálj a kérdésben rejlő fizikai lehetőségre, ne pedig a földhözragadt okosságaidra.

"Mégpedig azon a levegőn, ami a vonattal együtt elmozdul..."

De nem abban a tempóban, ugyebár, hanem késleltetve. Ha nem tudsz hozzátenni, akkor inkább ne írj semmit. Egyébként az asztalka a vonattal együtt mozdul, mégis leesik róla az öveggolyó, tehát még az se lenne baj, ha a levegő pontosan együtt gyorsulna a vonattal, a madár mindenképp megcsúszna rajta.

"Egy madár súlya nem túl nagy."

Ja, még valami. Ugye itt nem tömegről, hanem tömeg-felület viszonyokról volt szó, csak el kéne olvasni. Ugyanis egy hatalmas, többkilós héliumlufi (egy megfelelő nagyméretű vonatban vagy egyéb járműben) is ugyanúgy viselkedik, mint egy kicsi lufi, ellenben egy ugyanakkora galamb meg egy nagyobb sas, meg egy kisebb veréb inkább egymásra fog hasonlítani, mint a lufira.

tömeg - felület ( bár inkább térfogat) arány

Nem véletlenül írtam felületet és nem térfogatot. A szél ugyanis a felületbe kap bele (ld vitorlás hajók), nem a térfogatba. Egyébként tisztában vagyok azzal, hogy a tömeg-térfogat arány valóban a sűrűség (fajsúly ha úgy jobban tetszik), csak itt pont nem arról van szó.

nem az a lényeg hogy milyen nehéz a madár.

nem fog nekicsapódni a falnak hanem a vonathoz képest ugyanott fog maradni, a földhöz képest fog csak elmozdulni. tehát ugyanúgy repül mintha a vonat el se indult volna. ezt anno fizikán tanultam, de már nem emlékszem a magyarázatára.