Van erre evolucios magyarazat?
Pl egy zsirafnal egyertelmu, hogy kicsit hosszabb volt a nyaka, tobbet tudott taplalkozni, tobb utodja lett, atoroklodott a hosszu nyak. De pl egy torosdarazsnal, akinek az utodai egy lebenitott masik rovarban kelnel ki, hogy alakulhatott ez ki?
Reszletek itt: [link]
Nem a ket tabort akarom osszeugrasztani, csak erdekel, hogy az evolucios elmelet hogy magyaraz ilyen dolgokat.
válasza:Most mi is a konkrét kérdés?
Arra vagy kíváncsi, hogy a tőrösdarázs hogyan tud pontosan oda szúrni, vagy mire?
Meg egyáltalán mi van a zsiráffal?
válasza: válasza: válasza: válasza:Hihetetlen mennyi értelmetlen ember van ebben a kategóriában:)
Megnézném a párkapcsolati életeteket:D
Szerencsétlenek;)
válasza:"zsirafnal egyertelmu, hogy kicsit hosszabb volt a nyaka, tobbet tudott taplalkozni, tobb utodja lett, atoroklodott a hosszu nyak."
Fail.
A cikkben pedig rossz az interpretáció. Az világos, hogy a darázs, tudja, hogy hol van a lárva a fában. Érzi, hogy hol kapar, rág. Beszúr, nem talál, beszúr, eltalálja, de rossz helyre megy, belepetézik vagy nem. Megy a következőhöz. Az majd sikerül. Lehet, hogy csak minden 1o. talál. Én ebben az égvilágon semmi misztikusat nem látok.
válasza:A fenti hozzászólókkal ellentétben én elolvastam a cikket, és megértettem a probléma lényegét :)
Egyrészt az lehet a magyarázat, hogy a darázs sokszor próbálkozik. Valamikor agyonszúrja az áldozatot, és az a pete, amit beléhelyez, nem kel ki. Valamikor mellészúr, akkor meg egyszerűen újra próbálkozik. A találati arány lehet, hogy csak 10-20%, de akkor is lesznek utódok. Lehet, hogy csak pár % a találati arány, de nem "minden vagy semmi", ahogy a cikk írja. Sok állatfaj esetén az utódok nagy része elpusztul, mielőtt kifejlődhetne, itt a szúrások jósága korlátozza a számukat.
Az meg, hogy a kérgen át szúrva találja meg, nyilván szintén nem egyik generációról a másikra történt, hanem együtt feljődhetett a két faj. Eleinte talán az orrszarvúbogár lárvája sem élt a fa belsejében, hanem például a felszínén, és a darázsszúrások elől "menekülve" keresett védettebb helyet az evolúciója során, a darázs szaporodása meg "követte" őt a fába.
Srácok, mi nem érthető ezen? A zsiráfokat hozzák mindig példának az evolúció magyarázatakor. Volt egy pre-zsiráf, aztán génmutációnak köszönhetően hosszabb lett egyik kis-pre-zsiráfnak a nyaka. Ez a pre-zsiráf könnyebben elérte a fák lombjait, többet tudott táplálkozni, nagyobb eséllyel szaporodott, továbbörökítette a hosszabb nyakat. Majd az utódok között jött egy újabb génmutáció, még egy plusz centi a nyakon, és így tovább míg ki nem alakult a hosszú nyakú mai zsiráf. Vili?
Viszont egy pre-darázsnál nem lehet olyan mutáció, hogy egyszer csak egy másik rovart petéit bénította meg és abba rakta a sajátjait.
Értitek, ugye? Ez utóbbi sokkal nagyobb változás mint egy centivel hosszabb nyak.
Na a kérdésem pedig, hogy az ilyen élőlények kialakulását, mint ez a darázs, hogy magyarázza az evolúció.
Érthető voltam? :)
6-os: Fejtsd ki ezt a zsiráfnyak dolgot, ezek szerint tévedésben éltem azóta, mióta ezt tanultuk bioszból.
7-es: Köszönöm a választ. A kérdésem továbbra is az, hogy hogyan kezdődött. Ez evolúciót én csak olyan dolgokra tudom értelmezni, ami folyamatos, ahol 0-ról 1-re kicsi lépésekkel lehet eljutni, és minden egyes kicsi lépés előbbre visz. Ebben az esetben viszont 0-ról 1-re úgy tűnik, hogy csak egy nagy lépéssel lehet eljutni, és a köztes lépések mind zsákutca.
válasza:Akkor valószínűleg nem 0-ról 1-re jutott el hirtelen, hanem volt közbülső folyamat, amit esetleg ma még nem ismerünk, esetleg soha nem is fogunk.
Ez egyébként a egyszerűsíthetetlen összetettség egyik fals érvelési formája, mindenre előhozzák, például valamilyen ostoros baci esetében is gyakran előjönnek ezzel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!