A lelkem utazott az időben?

Bocs a túldramatizált kérdésért, de jobban nem tudtam megfogalmazni a dolgot. Arról van szó, hogy most lettem egyetemista, új környezetbe kerültem, új emberek közé, ismerőseim közül csak nagyon kevesen jöttek velem. És nagy megdöbbenésemre szinte minden csoporttársam olyan, mintha évek óta ismerném őket. Nem arra gondolok, hogy olyan jól megvagyunk, meg hogy mintha mindig is a barátaim lettek volna, semmi kedveskedő hülyeség. Egyszerűn csak az egyesek emberek arcvonása, a gesztusaik, a hangvételük... Olyan, mintha már egyszer megismertem volna őket, és hosszú idő után most újra találkoztam volna velük. Gondoltam arra is, hogy csak nagyon emlékeztetnek valakikre, de hiába kutatom az emlékeimet, nem ismerek hasonló embereket. Rendkívül bizarr érzés, olyan mintha a lelkem előreutazott volna az időben és emléknyomokat hagyott volna fejemben bizonyos emberekről.

Amúgy deja vu érzéseim is gyakran vannak, lehet hogy valami köze van a dologhoz. Amúgy nem hiszek semmi misztikus hülyeségben, de ez a dolog eléggé bizarr a számomra.

Valakinek valami magyarázata?