A fúziós hajtómű mennyiben más, erősebb, és előnyösebb lesz az űrhajókon, minta a mai rakéta üzeműek?

Egyenlőre még erőmű sincs,nemhogy valaki már az ezen az elven működő hajtóművet tervezné.

A másik meg,hogy úgy beszélsz,mintha néhány hét után már ilyen hajtóművű űrsiklókat lőne fel a NASA.

Ez mind igaz, ám a technológiai elv már régóta ismeretes, még ha sok buktatót is kell még legyőzni az első működő fúziós erőmű megépítéséig. Onnantól pedig már csak a méretcsökkentést kell megoldani ahhoz, hogy egy űrhajóba is beszerelhető legyen a cucc. Végül is szinte minden használati dolgunk, eszközünk hasonló utat járt be.

Kérdező: Az erőt növelni nem tudjuk - helyesebben tudnánk, de nincs értelme -, mert az emberi szervezet csak egy bizonyos szintű terhelést képes elviselni. Tehát a tolóerőt növelni nem cél, a jelenlegi hajtóművek is bőven többet képesek teljesíteni ennél a határnál.

A hangsúly az üzemanyag fajlagos tömegén van. Jelenleg többszáz tonnányi üzemanyag szükséges egyetlen Hold- vagy Mars-utazás lebonyolításához is (mivel nem csak gyorsítani, de lassítani is kell az űrhajót, ráadásul kétszer is, oda-vissza). A fúziós hajtómű ezzel szemben ugyanezt az utat képes lesz megoldani mindössze egy pohárnyi víz felhasználásával, oda-vissza, kábé 100 alkalommal. Ennyiben nagyjából ki is merül majd a fúziós hajtómű tudománya. :)

De ez éppen elég is ahhoz, hogy újabb óriási technológiai fejlődésrobbanás következzen be az emberi civilizációnk történelmében, és talán nagyobb, mint eddig bármikor. Gondolj csak bele, jelenleg a havi villanyszámlád cirka 10.000-20.000 Ft. Ha a fúziós erőművek elterjednek, akkor hasonló áramfogyasztásért kb. 10-20 Ft-ot kell majd kipengetned havonta. Vagy úgy is elképzelheted, hogy a jelenlegi költség mellett 1000x ennyi villamos áramot használhatsz fel.

Visszatérve az űrhajókhoz, valójában nem is az embereket szállító űrhajókon lesz elsősorban a hangsúly (bár egészen biztosan fellendülne az űrturizmus, Hold-turizmus), hanem főként a robotűrhajókon, földi vagy űrbázisról történő vezérléssel. Ma pontosan a jelenlegi, kémiai elven működő hajtóművek jelentik a szűk keresztmetszetet az űrben történő tevékenykedésnek, ugyanis iszonyú drága művelet az üzemeltetésük. Jelenleg egy tonnányi cucc Föld körüli pályára állítása minimum többmillió dollárba kerül, akár innen a Földről, akár a Naprendszer bármely más részéből akarjuk bolygónk stacionárius pályájára állítani. Ám ha rendelkeznénk már fúziós hajtóművel, akkor ugyanezek a költségek mindössze néhányszáz, vagy maximum néhány ezer dollárra rúgnának. Gondolj csak bele, a Naprendszerünkben sokszáz hold és kisbolygó, valamint sokmillió olyan aszteroida tanyázik, amelyek mind csak arra várnak, hogy valami használhatót kreáljunk az anyagukból. Ha lesz működőképes fúziós hajtóművünk, akkor ezek elérésének és a Földre hozatalának költsége töredéke lesz a mai költségeknek. Nem lesz többé hiányunk egyetlen olyan elemből sem, amely kitermelése és/vagy előállítása jelenleg nagyon költséges, épp ezért gazdaságtalan, mégis szükséges a technológiánk fejlődéséhez (ritkaföldfémek, félvezetők, nemesgázok, satöbbi). Ezekért lesz előnyösebb, ha végre biztonsággal tudunk majd építeni fúziós hajtóműveket.

Ez így nem egészen igaz.

Nem egy lekicsinyített erőmű a hajtómű(legalábbis nem egészen.)

Egy űrhajóról van szó.Ha pl egy autóról beszélnénk,akkor még csak-csak igaz lenne,mert megoldható,hogy egy fúziós erőmű hajtsa meg a tengelyt.De ez egy űrhajó.Teljesen másképpen működik.

Az elv pedig egy dolog.A pár buktató pedig igencsak nagy akadály,nem lehet csak így félvállról elintézni.

Eddig csak ötletek vannak.Tesztek egész sora,majd egy költségkímélő módszer kifejlesztése vár ránk,mire hozzánk is eljut majd az abból származó energia.A hajtómű pedig végképp messze van,mert nem csak berakni kell egy erőművet,hanem kell valami,ami az abból származó energiát tolóerővé alakítja.

Szóval ez abszolút nem egy egyszerű dolog,nem lehet róla így beszélni.

#4:

Gondolj csak a számítógép, a mobiltelefon, a hidrogénbomba fejlődésére. Mindegyik először csak nagyon szűk körben, és általában hatalmas méretben volt első időkben elérhető. Aztán szép lassan mindegyik elérte azt a méretet, amelyben már költséghatékonyan lehetett gyártani tömegesen is. Én bízom benne, sőt mi több: egészen bizonyos vagyok benne, hogy ez a fúziós erőművekkel sem lesz másként, ha már egyszer az üzemeltetése "fillérekbe" kerül, és alapját fogja képezni a jövő energiatermelésének. Előbb vagy utóbb minden más alternatívát ki fog szorítani, egyeduralkodó lesz az energiatermelés terén. Hiszen jelen tudásunk szerint maga az egész világegyetem hajtó- és mozgatórugója a magfúzió folyamata. De tulajdonképpen az összes létező mód, amiből csak az ember energiát tud kinyerni, közvetve mind-mind a magfúzió folyamatának köszönhető. És csak idő kérdése, hogy mikor fogjuk tudni ezt közvetlenül is megtenni.