A jövőben lesznek még falvak? Elkerülhető a városiasodás? Vagy a technika fejlődésével már a nagyvárosoké a jövő?

Lehet, hogy megfordul az egész folyamat, ha pl. általános lesz a távmunka.

Márpedig ez a jövő - hiszen egyre kevesebb embernek kell fizikailag is jelen lenni a munkahelyén ahhoz, hogy dolgozni tudjon.

Azért ez nem ennyire egyszerű. Például 200 évvel ezelőtt, 1812-ben még lovon meg maximum vasúton jártak az emberek, a repülőgép fel sem volt találva, az Európai Unió még álom szintjén sem létezett, és hát az, hogy parkolási gondok lesznek 200 év múlva, vagy hogy atomerőművek lesznek, meg általános villamosítás, ez mind jósolhatatlan volt. Ahogy az is, hogy lesz két olyan háború, ami szinte lenullázza Európát, és hogy lesznek olyan bombák, amiből egyetlen egy elég lesz egy város elpusztításához.

Tehát innen előre látni 100-200 évet – az lehetetlen. Nyilván a mai folyamatokat lehet egy darabig extrapolálni, de egyre kisebb pontossággal. Ahogy én látom, néhány alapvető nagy horderejű tényező fogja befolyásolni a következő évtizedeket:

- A globális felmelegedés az vajon tényleg csak egy kicsi hőmérsékleti kilengés (ahogy sokan gondolják), vagy elszabadul, és komoly klímaváltozás áll be?

- Megoldódik-e az energiaválság, mielőtt elfogy a kőolaj?

- Megoldódik-e a kapitalizmus válsága háború nélkül? (És ha lesz háború, mekkora, hol, stb.)

Szerintem ha klímakatasztrófa következik be, annak abszolút megjósolhatatlanok a következményei, tehát bármi, és bárminek az ellentéte is megtörténhet. Ezzel tehát nem foglalkozom.

Az energiaválság, ha nem oldódik meg, az egyértelműen a városiasodás ellen hat, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy mindenki kiköltözik vidékre, hiszen előbb-utóbb elfogy a hely, elfogy a föld, és aki időben kapcsolt, annak lesz, aki meg nem, annak nem. Nem, sajnos ez azt fogja jelenteni, hogy egyszerűen meghalnak azok az emberek, akik túl sokan vannak. Zavargásban, éhínségben, akármiben. Aki meg képes ellátni magát és megvédeni a földjét, az túlél.

Szerintem a kapitalizmus válsága egyértelműen nem fog megoldódni háború nélkül, tehát csak az a kérdés, hogy ki, mikor és hol fogja azt megvívni. Ha kellően sok ember elpusztul a háborúban, akkor szerintem meg tud maradni a mai struktúra, azaz a túlélők jelentős része a városokban fogja folytatni az életét, a többiek vidéken.

#5-tel ellentétben én nem gondolom, hogy a távmunka általánossá válik. Nagyon kevés dolgot lehet valójában távmunkaként végezni, leginkább szolgáltatni (fordítás, rendszer távfelügyelet, oktatás Skype-on, telefonos értékesítés, stb.). Meg még vannak otthon végezhető szakmák, ahol az ügyfél házhoz megy, pl. masszőr. Termelni azt sajnos nem lehet. Márpedig a válság megmutatta, hogy a pusztán szolgáltatásra épülő gazdaság nem működik, mindenképp termelni kell. Az otthoni termelés legutoljára az ipari forradalom hajnalán volt divat, amikor Angliában otthon szőtték meg a textilt (a saját szövőszékükön), és a tőkés begyűjtötte. Azóta nem véletlenül vannak gyárak, ahol együtt vannak a termelő gépek, és nem kell arra várni, hogy Mari néni vajon termelt-e valamit. Nyilván a gyár saját gépeit sem helyeznék ki, de manapság már nem lehet otthoni gépeken termelni.