Ment-e valami a fénysebességnél gyorsabban?

Helyesen: nem lehet egy tömeggel rendelkező testet fénysebesség fölé gyorsítani. Azt önmagában nem tiltja semmi, hogy valami fénysebességnél gyorsabban haladjon.

Az ősrobbanás utáni gyors felfúvódásról még most is vitáznak, hogy mi is történt.

[link]

Ez a kérdés nemrég már felmerült. Anyagi testek is távolodhatnak egymástól fénynél gyorsabban, ha nincsenek egyazon frame of reference-ben (nem jut eszembe a magyar szó rá). Pl. az univerzum (gyorsuló) tágulása miatt vannak olyan objektumok, amelyeket mi látunk, de ők már nem látják egymást, és soha nem is fogják, mert a fénynél gyorsabban távolodnak egymástól a tér tágulása miatt.

Ha folytatódik az univerzum gyorsuló tágulása, akkor mi is egyre kevesebb távoli objektumot fogunk látni, bár ehhez persze sok-sok évmilliárd kell majd. De a végén az egész látható univerzum majd csak a mi galaxisunkból fog állni (addigra persze a Lokális Csoport galaxisai mind egy hatalmas galaxisban egyesülnek).

Az univerzum kezdeténél még nem volt meg a tér, amiben fénysebességgel lehetett volna menni.

Amúgy semmi sem tiltja, hogy fénysebességnél gyorsabb legyél - de elérni nem lehet, mert ott végtelen lenne a tömeged.

Viszont talán alagúthatással át lehet lépni.

Első válaszoló fogalmaz a legárnyaltabban és legpontosabban.

Fénysebességre gyorsítani az amúgy lassabban haladó, nyugalmi tömeggel rendelkező testet (részecskét) nem tudjuk.

De azt semmi nem tiltja, hogy valami gyorsabban haladjon a fénynél. Ha a google-be beírod, hogy Cserenkov sugárzás, rájössz, hogy egy hétköznapi dolog az, hogy a keletkezésük pillanatában egyes részecskék gyorsabban mennek az adott közegre vonatkoztatott fénysebességnél.

Miközben fénysebesség alá lassulnak, bocsátják ki a Cserenkov sugárzást...

Abban az időszakban, amiről te beszél (ősrobbanás), kvark-gluon plazmából állt az univerzum, fény még nem volt. Fénysebesség sem...

Négyes: Kicsit kevered a dolgokat.

"De azt semmi nem tiltja, hogy valami gyorsabban haladjon a fénynél."

Ha fénysebességről beszélünk, akkor a vákuumra vonatkoztatott fénysebességet értjük ezen, HACSAK nem jelezzük külön, hogy egy adott közegben érvényes fénysebességre gondolunk. A kérdésből egyértelműen kiderül, hogy ő c-re gondolt, nem egy a vákuumtól eltérő közegben érvényes fénysebességre.

"Miközben fénysebesség alá lassulnak, bocsátják ki a Cserenkov sugárzást... "

2. A Cserenkov-sugárzást NEM a közeg fénysebességénél gyorsabban haladó részecske bocsájtja ki, hanem a közeg atomjai, amelyeket a részecske polarizál. Ezek a polarizált atomok aztán gyorsuló/lassuló töltésként sugárzást bocsájtanak ki.

3. Bármilyen töltött részecske sugároz, ha gyorsítják vagy lassítják. Ennek semmi köze bármilyern fénysebességhez.

Nem, nem igaz. Az Einsteini egyenletekből az jön ki, hogy ahogy egyre inkább megközelíted a fénysebességet, úgy kezd a sajátidőd a külső szemlélő számára lelassulni, és amikor elérnéd a c-t, akkor a külső megfigyelő számára a Te sajátidőd telése megállna. Ebből logikusan következik az, amit Te is írtál, hogy ha mégtovább gyorsulnál, akkor elviekben a sajátidőd telésének iránya megfordulna a külső szemlélő számára, úgy látná, hogy egyre fiatalodsz, a "mútba térsz vissza". Annak ellenére, hogy a sajátidőd a Te számodra pontosan ugyanúgy telik tovább, mintha nem is mentél volna semmiféle fénysebességű űrutazásra.

DE: Mivel a tömeggel rendelkező objektumok nem érhetik el a fénysebességet, ezért átlépni sem tudják azt, vagyis gyorsabban sem tudnak haladni c-nél, vagyis az időben visszafelé sem tudnak menni. A c egy határ, amelyet se oda, se vissza átlépni nem lehet, elérni sem olyan objektumok számára, amelyek nyugalmi tömeggel rendelkeznek. Következésképp aki ez alatt van, az alatta is marad, aki meg ez felett van, az felette is marad. (Már ha valóban létezik ilyen - a fizikai törvények ezt lehetővé teszik ugyan, ezért el is nevezték a c-nél gyorsabban mozgó részecskéket tachyonoknak; ám még soha senki semmikor sem tudott egyetlen egy ilyen tachyont sem megfigyelni, regisztrálni. Elméletben létezhet, a gyakorlatban egyelőre nem bukkantunk a nyomára.)

Ezt már kb. 5-ször tisztáztuk ezen a fórumon:

Nincsen abszolút idő! Az idő relatív!

Ha valaki fénysebesség közelében megy, akkor ő is lassabbnak lát téged - és te is lassabbnak látod őt.

Az, hogy ténylegesen melyik volt lassúbb, akkor derül ki, ha ismét találkoznak.

Ehhez viszont az egyiknek gyorsulnia kell, és ő lesz a lassúbb!