Goethe Meghívás c. művének mi a műfaja és milyen a verselése?

MEGHIVÁS.

Asztalomhoz én ma sok

Vendéget szeretnék.

Kész az étel - tálalunk,

De késik a vendég.

Mind meghíttam, s jönnek is,

Mondták, vacsorára.

Jankó, nézz ki, jönnek-e

Végre valahára?

Lesznek lányok, bájoló

És tudatlan tacskók,

Kik nem sejtik, hogy mi jó

Az a tilalmas csók.

Mind meghíttam, s jönnek is,

Igérkeztek mára.

Jankó, nézz ki, jönnek-e

Végre valahára?

Hívtam asszonyt - sok lehet -

Kik növekvő hévvel

Szeretik a férjüket,

Akkor is, ha zsémbel.

Hívtam s megigérte mind,

Eljön vacsorára.

Jankó, nézz ki, jönnek-e

Végre valahára?

Hívtam ifju urakat,

Kik cseppet se hiúk -

Még duzzadt erszénynyel is

Szerény, kedves fiúk,

Külön kértem ezeket

S igérkeztek mára.

Jankó, nézz ki, jönnek-e

Végre valahára?

Híttam számos férjet is,

Ki mind erény tükre,

Szebb asszonyra egy se néz

Mind feleségükre.

Elfogadták szívesen

S jönnek vacsorára.

Jankó fiam, jönnek-e

Végre valahára?

Költő is lesz, ki a más

Hírét nem sokallja,

Magáénál más dalát

Szívesebben hallja.

Hívtam őket, jönnek is

Bizton vacsorára.

Jankó, nézz ki, jönnek-e

Végre valahára?

De nem látok senkit sem,

Nincsen nesz, tolongás -

Már megég a pecsenye

És a leves kozmás.

Félek, kár volt, mértekünk

Nyújtni akkorára.

Jankó, mit vélsz? Lesz-e még

Vendég vacsorára?

Jankó fuss, vendéget hozz,

Mondd, hogy várva várunk.

Ki a milyen, jőjjön csak,

Igy még jobban járunk.

Nézd, hogy hemzseg már a tér

A hír hallatára.

Jankó, siess, nyiss kaput,

Jönnek valahára!