Ketten ülnek ugyanazon a vonaton, egyikük sem hazudik soha. Egyikük azt mondja: "Megáll a vonat! "; a másik azt mondja: "Indul a vonat! ". Hogyan lehetséges ez?

16:45

Pontosan!

Úgy kell az észlelőket "elhelyezni", h az egyik gyorsulás, a másik lassulás eredményeképpen értelmezze a saját teste tehetetlenségi mozgását!

Tehát mindenképpen ellentétes irányban kell ülniük, akár egymással szemben.

21:54

PONTOSAN!

Tkp ez a kulcs az "életszerűséghez". Első nekifutásban arra gondoltam, h mindenképpen hallótávolságon belöl kell ülniük, a vonatkocsi két oldalán, az ablak mellett, az egyik a menetiránnyal szemben, a másik háttal, és mindkettő a maga oldalán néz ki.... De aztán rájöttem, h akár egymással pontosan szemben is ülhetnek, mivel egy nem fülkés vonaton nem szokatlan, h vki a másik oldali ablakon néz ki.

Mivel a két kijelentés egyidőben hangzik el, elegendő pár másodperc arra, h az ehhez szükséges feltételek teljesüljenek. Ha vki még az indulás előtt elszundított, majd csak a lassító vonatban riadt fel, és az egyik ablakon kinézve egy olyan vonatot lát éppen felgyorsulni, ami a rá ható tehetetlenségi erővel ellentétes irányban halad, akkor rövid ideig az lehet az észleletei alapján a véleménye, h egy éppen felgyorsuló vonatban van.

Mindeközben a másik utas a másik irányban kitekintve a valóságos állapotot láthatja és értelmezheti, még akkor is, ha éppen akkor riadt fel az álmából.

Ha eltekintünk a tehetetlenségi erőhatásoktól - amit azonban általában mindenki érezni szokott - akkor is van egy megoldás:

Szintén két, egymással ellentétes oldalon lévő ablakon néznek ki az utasok: az egyik egy éppen elinduló vonatot lát, a másik egy éppen lassuló vonatot. Ha a vonatuk addig csak állt, és ők mondjuk csak akkor néznek ki az ablakokon, amikor éppen az említett két vonat látható, akkor egy egyikük azt hiheti, h az egyenletes sebességről éppen most lassítanak le, míg a másik gyorsulást értelmezhet a gyorsuló vonat láttán... ez a megoldás azért érdekes, mert itt mindketten tévednek, ugyanis az ő vonatuk áll.

Persze a tehetetlenségi erőhatás kinesztetikus érzékelése döntő fontosságú, ami a gyorsulás v lassulás esetén mindig fellép, így ez a megoldás nem életszerű, pontosabban kevésbé valószínű, még az előző leírásénál is.